Ha ez az irányzat folytatódik, akkor a válságot követő legerősebb forgalmát produkálhatja a piac. Nemhogy szinten maradt, hanem még nőtt az egyébként is kiugrónak számító januári kereslet. A 87 százalékpontos kereslet-index a múlt négy év egyik legkiemelkedőbb keresletét mutatja, ami valós forgalomnövekedést vetíthet előre a következő hónapokra.
Februárban Kelet-Magyarországon keltek el a legalacsonyabb áron a panelek 118 ezer Ft/m2 átlaggal, ennél drágábban, 124 ezer Ft/m2 áron az ország másik felén. Pesten ez az átlag 170, Budán pedig 193 ezer forint volt. A téglalakások esetében ugyanez a sorrend; keleten 155 000, nyugaton 170 000 forintot fizettek négyzetméterenként, Pesten237, a belvárosban 286, Budán pedig 322 ezer forintot fizettek átlagosan. Az átlagos vásárlási ár ebben a kategóriában Budán 20 millió felett volt, Kelet-Magyarországon pedig 8,7 millió forint alatt.
Feltehetően a megnőtt keresletnek köszönhetően februárban egyetlen fővárosi kerület sem volt, amelyik az előző hónaphoz mérten veszített volna a népszerűségéből. Ellenkezőleg: vagy hasonló érték, vagy további növekedés volt megfigyelhető a Duna House irodáiban regisztrált érdeklődésben. A listavezető továbbra is a pesti XIII. kerület, amelyet a potenciális érdeklődők 19%-a megjelölt, mint lehetséges lokációt. Népszerű még a XI. és XIV., illetve a belváros.
Közép-Magyarországon a házak eladói most kevésbé voltak alkura készek, mint néhány hónappal azelőtt. A 6%-os ármérséklést követően a vevők most átlag 8%-ot tudtak alkudni abban a régióban. Vidéken általában a 7% árcsökkentést követően 11%-os átlagos alku volt jellemző a családi házak esetében. Paneleknél és téglalakásoknál egyaránt elegendő volt 4 százalék engedmény az árból, és a vevők is „csupán” 5–6%-ot tudtak alkudni.
Februárban a legnagyobb vevői csoport Budapesten ismét az első lakást vásárlóké volt, ám az addiginál magasabb átlagáron. Minden negyedik fővárosi vevő befektető volt: 18 milliós átlagon költött lakásonként. Vidéken csak a harmadik legerősebb csoport a befektetőké, az összes vevő hetede. A meglévőnél nagyobb ingatlanba költözők aránya 23%, ők átlagosan 110 m2-es ingatlant vettek 16,7 millió forintos átlagon.
A budapesti eladók között 46%-os arányt értek el a nagyobba költözők. Az eladók státuszában érdekesség, hogy a magukat vállalkozóknak vallók végeztek 30%-kal az élen. Ebben a csoportban a beosztottak szokták a többséget adni, de februárban 28%-kal a második csoport lettek. Vidéken megszokott a sorrend, vagyis elöl a beosztottak, akik minden második eladásban jelen voltak, majd a nyugdíjas eladók és csak a harmadik helyen, 16%-kal jönnek a vállalkozók
Vidéken a tavaly februári adatokhoz képest nincs látványos eltérés a Duna House hálózatán keresztül megvásárolt ingatlanok paramétereiben. A 40–60 négyzetméter közöttieket vették idén is a legtöbben, a tranzakciók csaknem a fele ebben a méretkategóriában zajlott. Az átlagáraknak megfelelően ebből következően szintén fele volt az 5–10 millió forintos ingatlanok forgalma. Pest megyében minden negyedik megvásárolt ingatlan 60–80 m2 közötti volt, a második legnagyobb méretkategória (22%-kal) a 40–60 m2 közöttieké; 160 m2 fölött a tranzakciók 12%-a zajlott.
Budapesten is a 40–60 négyzetméteres méretkategória a legnépszerűbb, Budán az eladott ingatlanok 38%-a, Pesten 40%-a zajlott ebben a sávban. Látványosabb eltérés mutatkozik a négyzetméterár-sávokban a budai oldalon. Ott tavaly februárban a 100–150 ezer Ft/m2 sávban még a tranzakciók 17%-a zajlott, az idén csupán 2%. Ezzel szemben egy éve a 200–250 közöttiek 10%-ot tettek ki, most pedig 24%-ra rúgtak. Pesten e sáv aránya 14-ről 22%-ra növekedett.