Akár az életünkbe is kerülhet a halogatás, a várakozás, holott az időben elvégzett képalkotó vizsgálatokkal (MR/CT) jó eséllyel felismerhetők az olyan súlyos betegségek is, mint például a rák. (A nyitó képen: az MR-berendezések mágneses erőtérrel térképezik fel a vizsgálati régiót.)
Magyarországon 2018-ban 32 és fél ezren haltak meg rosszindulatú daganatos megbetegedés miatt és további 43 ezren pedig valamilyen szív- és érrendszeri probléma következtében. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a leggyakoribb halált okozó betegségek jórészt sikeresen kezelhetők lennének, ha idejében felfedeznék őket. Ha korán felismerik például a vastagbélrákot, akkor 10 betegből 9 meggyógyul; hasonló a helyzet a mellrák és a petefészekrák esetében is, ahol a nők kilencven százaléka éli túl a betegséget, ha idejében történik a kór megállapítása. A tüdőrák korai felismerésénél 80 százalékos a gyógyulás, későn diagnosztizálva viszont a betegek 15 százaléka él még öt éven túl.
A korai felfedezésben a szűrőprogramok, ezen belül is a célzott képalkotó vizsgálatok kiemelkedő szerepet játszanak. Barna Krisztina, az Affidea Egészségközpont orvos-igazgatója szerint nagyon fontos a közvetlen életveszélyt nem okozó, de súlyos betegségek, például a rosszindulatú daganatok korai felfedezése is. Sajnos azonban az emberek nem szívesen vesznek részt szűrővizsgálatokon, és már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor komoly panaszaik vannak.
A halogatás hátterében olykor az emberekben élő tévhitek állnak, pedig az MR- és CT-vizsgálattal fájdalommenetesen és viszonylag minimális kockázattal lehetséges egészen apró szervi elváltozásokat is kimutatni. Az MR-berendezések mágneses erőtérrel, a modern CT-gépek alacsony sugárterhelésű röntgensugár alkalmazásával térképezik fel a vizsgálati régiót, így a kockázat elenyésző.
Az sem mindegy, hogy milyen berendezésen történik a vizsgálat. Egyrészt a testesebb páciensek esetében fontos szempont lehet, hogy milyen súlyú és mekkora testátmérőjű beteg fér be a gépbe. „A képalkotás szempontjából az egyik fontos tényező az MR-gépek mágneses térereje, mert ez nagyban meghatározza a képminőséget: minél nagyobb ez a térerő, annál részletgazdagabb a létrejövő kép, aminek bizonyos kórképekben feltétlen jelentősége van” – fűzte hozzá Barna Krisztina.
A legtöbb MR- és CT-vizsgálatra éhgyomorral kell érkezni. Az MR-vizsgálat a mágneses erőtér miatt mágnesezhető fémprotézissel, piercinggel vagy nem MR-kompatibilis szívritmus-szabályozóval rendelkező páciensek esetében csak külön egyeztetés után, nagy körültekintéssel végezhető el. Bizonyos szervek és panaszok esetén a CT, más esetben azonban az MR a megfelelő vizsgálómódszer. Erről a beküldő szakorvos, beutaló hiányában a vizsgálat előtti konzultáción a radiológus dönt.
A vizsgálatokat radiográfusok végzik, a kiértékelést pedig minden esetben az adott képalkotó módszerre szakosodott radiológus.