Életmentő lehet a helyes kézmosás

Megdöbbentő felismerés: a Cambridge-i Egyetem friss tanulmánya szerint a vírusszennyeződés tízszer magasabb volt akkor, amikor a rosszul mosott kezet kézszárítóval szárították, mint amikor papírtörlőt használtak.

Ez az tájékoztató ábra a kézmosás 2014-i napjára jelent meg.

A WHO, az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére 2009. óta május 5-e kézhigiéniás világnap (World Hand Hygiene Day). A koronavírusjárvány miatt szomorú aktualitása van a napnak. A WHO idei kampányának mottója: A másodpercek életeket mentenek – Moss kezet! (Seconds save lives – clean your hands).

Igen ám, de nem mindegy, hogyan mossuk és mivel szárítjuk a kezünket. A kézmosás a vírus elleni küzdelem alapja. Sokszor elhangzó figyelmeztetés: ha nem otthon vagyunk, akkor kézmosáskor használjunk érintésmentes szappanadagolót és laponként adagolt papír kéztörlőt! Az egyszer használatos papír kéztörlő használata a legbiztonságosabb, ha kézszárításról van szó.  Megtekinthető, hogy mi történik, ha egyszer használatos papír kéztörlőt, meleglevegős kézszárítót vagy nagy sebességű levegőt áramoltató kézszárítót használunk. Kiderül: a papírtörlő használatához képest kétszer-háromszor több baktérium is lerakódhat a felületekre, ha meleglevegős kézszárító alá, és 1000-szer több, ha nagy sebességű levegővel szárító kézszárítóba dugjuk a kezünket.

A Westminster Egyetem tanulmánya a levegőbe kerülő vírusrészecskék száma alapján rangsorolta a kézszárítási módokat. Itt is a papírtörlő diadalmaskodott. Esetében negyed óra elteltével levegőbe jutott 15 részecskét mértek; a meleglevegős kézszárítónál 104-et, a nagy sebességűnél pedig 3005-öt! (Forrás: Lucart Hygiene & Care Platform.)

Az „Infection Control & Hospital Epidemiology” (Fertőzésmegelőzés & Kórházi járványtan) című szaklap tanulmánya arra világít rá, hogy a kézszárítás módja különösen nagy hatással lehet a mikroorganizmusok átadására a kórházi mosdóktól a kórtermekbe. A kézen és a ruhán, és ennek következtében a többi kórházi felületen a vírusszennyeződés 10-szer magasabb volt akkor, amikor a rosszul mosott kezet kézszárítóval szárították, mint amikor papírtörlőt használtak. Az emberre ártalmatlan vírusátviteli vizsgálatot a Leeds General Infirmary oktatókórház (UK) mosdóiban, nyilvános és klinikai területein végezték. A tárgyak (pl. telefon, sztetoszkóp) és a felületek tárolóként szolgálhatnak a mikroorganizmusok számára, így az előkészítő tanulmány megkérdőjelezi a kézszárítógépek használatát a kórházakban.

Mivel helyes kézfertőtlenítés nélkül lehetetlen a védekezés a vírusuk ellen, a kéztörlőpapírt is gyártó, hazánkban is jelen lévő Lucart céga honlapján bemutatja a helyes, szappanos kézmosás menetét, illetve tanácsot ad arra az esetre is, ha nem áll rendelkezésre szappan és víz.