A lengyel kormány a kemény szóhasználatról ismert – különösen akkor, ha Oroszországról van szó. Az ukrán határ közelében történt halálos kimenetelű eset ügyében azonban Varsó visszafogja magát – írja a Die Welt. A cikk szerzője szerint ennek alighanem az az oka, hogy tartanak az eszkalációtól.
Andrzej Duda államfő éjszakai kijelentése szerint nincs bizonyíték arra nézve, hogy ki indította a rakétát, ami minden valószínűség szerint orosz gyártmányú volt. Kevésbé óvatosak viszont a lengyel szakértők – olvasható a hamburgi lapban. A cikk megszólaltatja Jarosław Wolski katonai szakértőt, aki elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz rakétát az ukrán légvédelem részéről találat érte, és végül lengyel területen landolt.
Még a lengyelországi rakétabecsapódás híre előtt jelent meg a The Guardian című baloldali brit lapban egy igen alapos elemzés arról, hogy ha Ukrajnának sikerül győzelmet aratnia az agresszor Oroszország ellen, akkor annak a legnagyobb nyertese Lengyelország lenne, hiszen Ukrajnát tárt karokkal fogadnák az EU-ban, aminek a súlypontja keletebbre tolódnék.
A lap szerint a demokráciák összességében Ukrajna mellett állnak ugyan, de nem egyforma mértékben, és nagyjából három csoportba sorolhatók. Az angolszászok – elsősorban az amerikaiak – hatalmas pénzeket áldoznak arra, hogy Kelet-Európát megnyerjék maguknak, és saját befolyásuk növelésére azt is elvárják, hogy európai szövetségeseik egyértelműen sorakozzanak fel Kína ellenében. Ez a második csoportnak, a nyugat-európaiaknak túlságosan nagy ár. Nem úgy a harmadik csoportnak, Kelet-Európának, ami eközben egyértelműen érdekelt Ukrajna teljes győzelmében, a térség fontosságának felértékelődésében. Ez utóbbi csoporthoz azonban a The Guardian szerint a térség egyetlen országaként nem tartozik Magyarország.
Süket fülekre találtak Donald Trumpnál azok a felszólítások, amik szerint távol kellene maradnia: bejelentette, hogy indul a 2024-i amerikai elnökválasztáson – fogalmaz a nézettségben az utóbbi időben rendkívül gyorsan növekvő, erősen jobboldali retorikát használó Newsmax amerikai kábeles hírcsatorna, ami élőben közvetítette, majd igen nagy terjedelemben ismertette a volt elnök beszédét.
Ebből most csak egy elemet ragadok ki: Trump szerint Biden külpolitikája gyengeséget mutatott, és nukleáris fenyegetettséghez vezetett. „Távol fogom tartani Amerikát az ostoba és szükségtelen külföldi háborúktól” – ígérte a volt republikánus elnök, és egyúttal azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak újgenerációs rakétavédelmi pajzsra van szüksége.
Az oktatást centralizálják, az oktatói béreket pedig alacsonyan tartják Magyarországon – írja a bécsi Der Standardban az utóbbi időszak pedagógus-megmozdulásainak hátterét felvázoló elemzésében G. Szabó Imre, az osztrák fővárosba átköltözött Közép-európai Egyetem, a CEU vendégprofesszora, akinek kutatási területe a közszolgálat munkaügyi politikája európai összehasonlításban.
A szerző egyebek közt felhívja a figyelmet arra, hogy a középiskolai egyes besorolású pedagógusok bére ma a diplomás átlagkeresetnek mindössze 60 százalékát éri el, ami a legalacsonyabb érték az OECD-országok körében. Az oktatásban aggasztó munkaerőhiány lépett fel, 2019-ben a tanerő 45 százaléka 50 évesnél idősebb volt. Az általános iskolai oktatók között 90, a középiskolákban 75 százalék a nők aránya.
A centralizáció jegyében előbb az önkormányzatoktól elvették és tankerületi központok alá rendelték az oktatási intézményeket, majd az idén májustól a belügyminisztérium illetékességébe sorolták az oktatásügyet az egészségüggyel és a szociális ellátással együtt – olvasható a cikkben.
A szerző kitér arra is, hogy a központosítás kéz a kézben jár az oktatásnak, mint a társadalmi mobilitás eszközének a kiüresítésével. Az egymást követő Orbán-kormányok nehezítik az oktatáshoz való hozzáférést, lerövidítették a tankötelezettséget, korlátozták a felsőoktatásba való bejutás lehetőségét, a beruházásokat pedig az általános képzés kárára a szakképzésre redukálják.
A jómódúak számára az állami támogatást élvező egyházi iskolák és a külföldi magánoktatási lehetőségek kínálják a költséges alternatívát az állami iskolarendszerrel szemben.
A kormány most EU-pénzekből akarja megoldani az oktatók fizetésének a tartós emelését, ami azt jelenti, hogy az emelés attól függ, sikerül-e a támogatásról megállapodni az Európai Bizottsággal a többéves uniós költségvetési keret terhére, ez a megállapodás pedig a jogállamisággal és a korrupció elleni harccal kapcsolatos viták miatt szenved halasztást.
A magyar tanárok tehát egy határon túlnyúló küzdelem túszaivá váltak, és a kormány Brüsszelt teheti felelőssé a bérügyi elmaradásokért – állapítja meg a Der Standard vendégkommentátora.
A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu.
Bloomberg A cseh alsóház elnök asszonya kifejtette, hogy az EU-nak be kell vetnie a pénzügyi fegyvert Magyarország ellen, azaz meg kell vonnia tőle kemény milliárdokat, mert csak így csökkenhet Orbán Viktor hazai támogatása. Marketa Pekarova Adamova, aki nem először adott hangot elégedetlenségének a magyar politikai rendszer miatt, azzal érvelt, hogy mind jobban szorul vissza a magyar demokrácia és nagy a korrupció, így a fejlemények a töréspont felé tartanak. A kormányfő ugyanis olyan célokat követ, amelyek ellentétesek az Európai Unió értékeivel.
Ám szerinte a magyarok csak akkor nyomják meg a vészcsengőt, azaz akkor fogy el a Fidesz-hívek jelentős részének a türelme, ha érzik a rossz kormányzás következményeit, miközben folyamatosan romlik a gazdasági helyzet. Úgy véli, hogy javarészt a magyar társadalmon múlik, merre mennek tovább a dolgok. Egyben figyelmeztetett arra, hogy egyre befolyásosabb a szélsőjobbos politika, az pedig jó eséllyel balul üt ki. És nagyon rossz lenne, ha ez a fertőzés átterjedne más országokra is. Kifogásolta továbbá, hogy Magyarország igen elnézően viszonyul Oroszországhoz és felvizezi a szankciókat.
A politikusnő pártja az Európai Néppárthoz tartozik, oda, ahová mg nem is olyan régen az egyre inkább szélsőséges Fidesz is tartozott (ám mielőtt kitették volna a szűrét, inkább kilépett – a szerk. megj.). Nyilatkozata azt tükrözi, hogy Brüsszelben nemigen kívánják enyhíteni az Orbánra nehezedő nyomást, miközben a jövő hónapban elvileg megszületik a döntés arról, utalják-e vagy sem a befagyasztott összegeket.
Der Standard Magyarország fogadkozik, hogy az eddiginél hatékonyabban küzd a korrupció ellen, mivel szeretné mielőbb lezárni az EU-val a pénzügyi vitát. Sok pénzről van szó. A bírálók szerint a magyar reformterv jó irányba mutat, ám ajánlatos óvatosnak lenni. Mindenesetre az Orbán-kormánynak igazolnia kell, hogy olyan lépésekre szánta rá magát, amelyek leállítják az európai alapok megdézsmálását.
Egyrészt a felzárkózási alapból 7,5 milliárd euró, másrészt a gazdasági újjáépítési keretből 5,8 milliárd euró forog kockán. Fennáll ugyanis a gyanú, hogy a miniszterelnök „kreatív” közbeszerzési eljárásokkal tőle függő oligarchák zsebét tömi tele brüsszeli pénzekkel. De az Európai Bizottságtól pár napja már olyan jelek érkeztek, hogy megfelelőek a kilátásba helyezett intézkedések.
Csak éppen az új rendszer kulcsintézménye, az Integritási Hatóság jogköre korlátozott. Ligeti Miklós a Transparency Internationaltől azt mondja, hogy csupán csekély haladás ígérkezik a visszaélések elleni harcban. Így a periférián megtörténhet, hogy lelepleződnek Fidesz-közeli emberek, akik a korrupciós tápláléklánc alsó szintjén állnak.
Múlt heti magyarországi látogatása alapján viszont a német zöldpárti EP-képviselő, Daniel Freund arra jutott, hogy a reformok fékezett habzásúak, nem többek szólamoknál. Jóformán csak a közpályázatok odaítéléséről szólnak, a jogállam érvényesítésére nem terjednek ki. De állítólag Orbán már az igazságszolgáltatás átalakítására is kapható. Ezt azonban nyilvánosan még nem erősítette meg, és nem is terjesztett elő idevágó törvényjavaslatokat. Vagyis meglátjuk, hogy meddig hajlandó elmenni ezen a területen, amely alapvető fontosságú, hogy megőrizze hatalmát.
Yahoo/Reuters Magyarország a technikai recesszió felé közelít, ami azt jelenti, hogy két, egymást követő negyedévben visszaesést produkál a gazdaság. Az infláció persze az egész térséget megtépázta, de Lengyelország képes volt növekedni áprilistól június végéig. Az első félév alapján a magyar adatok negyedévi összehasonlításban 0,4%-os csökkenést mutatnak, és elemzők még rosszabb eredményre számítanak az év utolsó három hónapjában. Az áremelkedés ugyanis meghaladja a 20%-ot.
Azt várják azonban, hogy az éves növekedés mindent együttvéve 4% lesz, de jövőre lassul az ütem. A kormány 1%-kal számol a következő évben.
Frankfurter Rundschau A Politico pár nappal ezelőtti cikkéhez kapcsolódva a német baloldali lap azt írja, hogy Orbán elűzi a német diszkont élelmiszerláncokat. A magas árakat használja ki, hogy magas adókat vessen ki az olyanokra, mint az Aldi és a Lidl, illetve hatósági árakat érvényesítsen náluk. De vonatkoznak ezek az intézkedések a francia Auchanra, az ír Penny Marketre, az osztrák Sparra, valamint a brit Tescóra is.
A magyar konkurenciára viszont nem, mivel ők franchise-rendszerben működnek. A riválisok védekeznek, de attól tartanak, hogy a hatalom szabadulni igyekszik tőlük, és nem világos, mit tehetnének ellene. A kormány több tagja nem is csinál titkot abból, hogy jobban szeretné, ha az élelmiszer-forgalmazás hazai kézben lenne. Úgy, ahogyan az a bankokkal, a nagy építőipari, illetve energetikai vállalatokkal történt. A haszonélvezők a kormányfő partnerei, szövetségesei, valamint vele szövetséges vállalkozók voltak.
A Financial Timeskommentárírója úgy ítéli meg, hogy az idén a liberális demokrácia felvette a kesztyűt a tekintélyuralmakkal szemben, de az ukrajnai háború miatt hiba lenne a csodák évéről beszélni. Mindenesetre a populisták vesztettek a franciáknál, Nagy-Britanniában távozásra kényszerült Boris Johnson, Bolsonarót kisöpörték a hatalomból Brazíliában, a svédekkel és a finnekkel bővül a NATO, Amerikában pedig kudarcot vallottak azok a republikánus jelöltek, akik élvezték Trump áldását. Viszont az igaz, hogy a demagógok kerekedtek felül Izraelben és Olaszországban.
De a liberálisok így is nyugodtan kikürtölhetik a sikereiket. Annál is inkább, mert az autokraták elvesztették aurájukat, azt, hogy értenek a kormányzáshoz. Igencsak csorbult a tekintélyük, visszavonulóban vannak, miután leszerepeltek az urnáknál. De még ennél is nagyobb baj a liberalizmus ellenfelei számára, hogy bebizonyosodott: elfuserálják a dolgokat, legyen szó a járványról vagy a gazdaságról. Azaz minden ellenkező állítás dacára a nyugati rendszerek hatékonyabbak, a demokráciák jobban kezelik az emberek bajait.
Az erős emberek arra építettek, hogy a liberalizmust ki fogják gyomlálni, mint egy rossz gént. Ám jött 2022, ami hosszú idő óta példátlan lökést adott az ellenoldalnak. Ezért aztán semmi ok az önteltségre.
The Washington Post/AP A boszniai szerbek renegát vezére azt mondta beiktatási beszédében, hogy a közösségnek van egy Szerbiája, vagy egy Oroszországa, és vannak olyan partnerei, mint Magyarország és Kína. Milorad Dodik azt ígérte, hogy továbbra is jó kapcsolatokat fog fenntartani, mint a négy állammal. A politikus ugyanakkor azt állította, hogy az Egyesült Királyság és Németország a szerb kisebbség érdekei ellen munkálkodik. A jelentés megjegyzi, hogy Oroszország támogatja az országrész régi-új elnökét, ami ráerősít azokra a félelmekre, amik szerint Moszkva további instabilitást igyekszik előidézni a térségben, mivel ily módon szeretné elvonni a figyelmet az ukrán válságról.
The New York Times Paul Krugman úgy látja, hogy Donald Trump gyenge, de pártja még gyengébb az időközi választások fényében. A republikánus vezetés a jelek szerint úgy döntött, hogy a nagy probléma a volt elnök, ám az nem fog csak úgy, egyszerűen lelépni a színről. Sokatmondó ugyanakkor, hogy egy ilyen embernek sikerült befolyása alá vonni az egyik nagy pártot és biztos, hogy rengeteg támogatója marad.
Ám hiába gondolják róla sokan, hogy erős vezető, valójában rendkívül gyenge. Bár 76 éves, olyan, mintha egy csintalan 14 éves lenne. Össze-vissza beszél, néha egymást követő mondatokban, de ami még feltűnőbb: elnöksége idején képtelen volt bármit is elintézni. Odahaza és a külpolitikában is kedvezőtlen a mérlege.
Biden máris sokkal többet tud felmutatni és a jó választási szereplés azt ígéri, hogy marad ez a politika. Így a nemzetközi koalíció továbbra is kitart Ukrajna mellett, illetve a politikus kemény lépéseket tett Kína technológiai terveinek visszaszorítására. Mégis az a vélemény róla, hogy gyenge. Trumpról ugyanakkor azért teljesen más a benyomás, mert személyi kultusz alakult ki körülötte. A celebkultúra megfertőz mindenkit. Olyan üzletembereket ajnároznak, akik csak az egójukat és a bizonytalanságukat teszik ki közszemlére, elég Elon Muskot megemlíteni.
A republikánus elit most igyekszik elhatárolódni Trumptól, ám éveken át csak fényezte. A Fox News pár nappal ezelőtt még olyan dicshimnuszokat zengett róla, hogy azt még egy diktatúra állami médiája is megirigyelte volna. Ellenzéki vezetők mostanáig olyan hangon beszéltek a korábbi elnökről, amit egykor PB-tagok használtak a kommunista pártvezér magasztalására. Ám most valószínűleg nagy árat fizetnek, amiért gyávák voltak.
Frankfurter Allgemeine Zeitung Az EU-ban felháborodást kelt, hogy Szerbia igencsak nagyvonalú vízumpolitikát folytat és ezzel rásegít a menekülthullámra, ám ez esetben a belgrádi hozzáállás mögött nem az orosz destabilizálási szándékok húzódnak meg. Itt van például, hogy a mezőgazdaságban nincs elég ember a betakarításhoz. Ezért százával hoznak utánpótlást Üzbegisztántól, Indiából, Kazahsztánból. de a szerbiai építkezéseken is egyre több ázsiai munkást látni. A csökkenő lélekszám csak még égetőbb teszi a munkaerőínséget.
A vendégmunkások közül sokan azután átteszik székhelyüket valamelyik uniós országba, éspedig úgy, hogy egyszerűen menedéket kérnek. Az EU elfogadhatatlannak tartja, hogy Szerbia ilyen mértékben lehetővé teszi az akadálytalan bejutást területére, és Belgrád már több ügyben engedett is. A laza vízumgyakorlat azonban részben örökség, még az el nem kötelezett Jugoszlávia idejéből származik egy sor megállapodás. De kapcsolódik ahhoz is, hogy Vucsics elnök próbálja megőrizni a titói hintapolitikát, csak az már nem megy, amikor az eredmény a migránsok hatalmas áradata.
A szerb vezetés tagadja, hogy orosz prtnere szorítaná rá erre a politikára és valóban, még csak jelzések sem támasztják alá a vádakat. Viszont sokat nem tud tenni, mert országának változatlanul szüksége van az idegen munkáskezekre.