Olaf Scholz német kancellár szerint: amit Elon Musk
dél-afrikai születésű amerikai mérnök, tervező, feltaláló, közgazdász, vállalkozó, cégalapító, befektető, filantróp, a világ leggazdagabb embere. Nevéhez fűződik a Zip2, az X.com, a PayPal, a SpaceX, a Tesla Inc., a SolarCity, a The Boring Company, a Neuralink vállalkozások, továbbá a Starlink projekt és a Hyperloop megtervezése; 2022-ben 44 milliárd dollárért felvásárolta a Twittert és vezérigazgatója. 2024 januárjában Musk teljes nettó vagyonát 217-223 milliárd dollár közé becsülték, miáltal a világ leggazdagabb emberének számított. A 2024. évi amerikai elnökválasztás után vagyona ismét új rekordot ért el: 347,8 milliárd dollár. Donald Trump kulcsfontosságú támogatójként a leendő amerikai elnök kinevezte egy újonnan létrehozott minisztérium vezetésére. Nagy politikai befolyással bír Trump és a republikánus képviselők felett.
csinál, hogy interjút készít az X közösségi hálón az AfD, az Alternatíva Németországnak vezetőjével, Alice Weidellel, az a soron következő német választásokba való beavatkozás. Ön is így gondolja? – kérdem Daniel Freundot (a bal oldali képen), az Európai Parlament német tagját, zöldpárti politikust, térségünk kiváló ismerőjét, az Orbán-kormány rettenthetetlen kritikusát. (A nyitó kép forrása: rbb24.de.)
– Attól félek, hogy igaza van a kancellárnak. A támogatás, amit már eddig is megkapott Elon Musktól az Alternatíva Németországért – példátlan. Legfőképp annak ismeretében, hogy nem kis szerepet, kormányzati pozíciót is kap Donald Trumptól. Ennek ismeretében azt tudom mondani, hogy az Amerikai Egyesült Államok ilyen formában még sosem avatkozott be a német választásokba.
– A továbbiakban egyáltalán megakadályozható-e az Európai Parlamentben, hogy a választókat ne tudják még ennél is jobban befolyásolni? Hisz közismert, hogy Elon Muskot, a Tesla, az X és a Space X tulajdonosát, az általa 44 milliárd dollárét felvásárolt X közösségi hálón 210 millióan követik. Ez a befolyásgyakorlás manapság a világ számos pontján és különféle választások alkalmával előfordul, és hasonlóképpen megismétlődhet. Elvégre a világ leggazdagabb embere a saját ideológiáját, világnézetét kezdte el propagálni – s vele senki sem tudja felvenni a versenyt, az teljesen biztos.
– Vannak erre vonatkozó törvények, mint például a legfrissebb, az európai digitális és médiaszolgáltatás-szabályozását előíró törvény. Már akkor világossá vált, hogy erre szükségünk van, amikor láttuk, hogy Elon Musk az amerikai elnökválasztás idején, a kampányban visszaélt azzal, hogy a saját tulajdonában lévő platformot kampányeszköznek használta, és a republikánusokat is segítve olyan algoritmust alakított ki a posztjai számára, amelyek egyértelműen befolyásolták a szavazókat. Mi történt? A szélsőjobb úgy állította ezt be, hogy joga van a szabad véleménynyilvánításhoz. És én ezt nem is vonom kétségbe, nyilvánvalóan nekik is éppúgy joguk van szólásszabadsághoz, mint nekünk vagy bárki másnak. Mindössze az a baj ezzel, hogy miközben a közösségi hálón az algoritmust magát népszerűsítve szabályozza, aközben Musk azt állítja, hogy minden vélemény egyforma algoritmussal jut el mindenkihez, tehát mindenki egyenlő publicitást kap. Csakhogy ez nem így van! Tisztességtelen, amit csinál. Ezért az Európai Bizottságnak máris intézkednie kellene Elon Musk ellen. Elméletileg megvan rá az eszközünk, de a gyakorlatban egyelőre nem sikerült érvényt szerezni neki.
– De hát Musknak az Alternatíva Németországért párt vezetőjével készülő interjúját is meg kellett volna akadályozni!
– Nos, azért abban nem vagyok biztos, hogy ezt egyáltalán interjúnak nevezhetjük-e. A törvény szerint ugyanis nem az, mégha formailag annak látszik is. Persze, az idő is rövid volt, kevés a cselekvéshez. Ráadásul ez amolyan párttámogatásnak vagy hirdetésnek, reklámnak is számíthatott volna, amiről az átláthatóság jegyében adatokat kellene szolgáltatni, legyen az pénzügyi vagy ideológiai-elméleti támogatás. Ez sem történt meg.
– Az Alternatíva Németországért jelenleg a második helyen áll a pártok sorrendjében. Ahogy Musk segített Donald Trumpnak, úgy előfordulhat Németországban is, hogy az ő segítségével a szélsőjobboldali párt megnyeri a választást.
– Nem hiszem, de bármi történhet még a kampány során. Nagyon rövid a téli hónapokra korlátozott kampányidőszak. Csak abban bízhatunk, hogy nem lehet a választókat olyan könnyen megtéveszteni, velük a bolondját járatni, mint ahogy azt Musk gondolja. Elvégre arról van szó, milyen koalíció fogja irányítani a következő négy évben az országot. Továbbra is bízom abban, hogy az emberek tudják mi a tét, s nem szavaznak egy olyan pártra, amelyik nem tiszteli az ország alkotmányát, és szélsőjobb nézetei miatt a titkosszolgálat megfigyelése alatt áll. Hiszek abban, tudják azt is, hogy kilépve az Európai Unióból, milliók életét és az ország prosperitását teszik kockára, ami Elon Musknak érdeke, de nem lehet a németeké.
– A Welt am Sonntag című hetilapban Musk véleménycikket tett közzé, amiben az amerikai milliárdos egyértelműsítette: csak az AfD párt mentheti meg Németországot, ez az egyetlen reménysugár a németek számára. Ez is belefér a szólásszabadságba?
– Igen, akárhogy nézzük, de amit mond, az már nem. Nem értek egyet Elon Musk véleményével, sőt határozottan állítom, hogy amit ez a párt, illetve a programja alapján az emberei tesznek, az nem válnék Németország előnyére. Az az ember, aki a Space X jövőkutató programját képviseli, egy olyan pártot támogat, amelyik elutasítja a globális felmelegedés elvét? Akkor tehát csak színleli azt, amikor elektromos autót gyárt? Mégsem hisz a tudományokban? Attól, hogy valaki kiváló fejlesztő, még nem biztos, hogy ért a politikához is, legfőképpen pedig Németország politikájához.
– Ugyebár Musk nemcsak Németországot támadta, de például a munkáspárti Keir Starmer brit miniszterelnököt is. Még a francia elnök is ellentámadásba lendült. Európa vezetői most egységesen azt állítják, hogy Musk az európai demokráciák ellen indított támadást. Musk viszont ennek éppen az ellenkezőjét állítja. Hogyan tud ezen a vitán eligazodni egy átlagos választó? Kinek higgyen?
– Bizonyos mértékben mindezt a demokráciákban elfogadott diskurzusnak kell tekintenünk. Az emberek ütköztetik véleményeiket, különféle elképzeléseik vannak a jövőjükről, s ennek alapján hozzák meg választói döntésüket. Csakhogy mindez abban az esetben igaz és jogos, ha szabad és tisztességes a választás menete. Mi, az európai tagországok polgárai nem engedhetjük meg, hogy harmadik ország, vagy egy kívülálló párt – egyáltalán: bárki kívülről – beavatkozzék a választásainkba. Meg kell védenünk magunkat az ilyesmitől. Az az igazság, hogy Elon Musk új helyzetet teremtett a számunkra, mert bár valóban van a politikai hirdetésekre vonatkozó, az átláthatóságot megkövetelő szabályozásunk, de ez eddig nem látszik igazán hatásosnak. Musk nem csupán tulajdonosa az egyik legnépszerűbb közösségi platformnak, de ennek segítségével, ezzel visszaélve – a bolygónk legnépszerűbb embere is akar lenni. Óriási kihívás ez Európa számára. Mert ha az Európai Bizottság a maga eszközeivel, törvényeivel élve akadályt állít az amerikaiak elé, és Trump bosszúból a NATO-n keresztül vagy bármilyen módon politikai csatározásba kezd velünk, akkor mi lesz a folytatás? Ezzel együtt, úgy gondolom, hogy nem szabad feladnunk a saját elveinket, amikor a szabad és tisztességes választás elvét hirdetve, országunk nevében tiltakozunk.
– A szemünk előtt zajlott le, hogy Musk győzelemhez segítette pénzével és médiabefolyásával Trumpot. Szerintem ezt senki sem vonja – vonhatja – kétségbe. Európában és a világ számos meghatározó pontján kezd tendenciává válni a Muskék által hirdetett, képviselt populista álláspont. És ez alaposan megerősíti Orbán Viktort is, miközben az ő itthoni pozíciói éppen most jócskán gyengültek.
– Hosszú idő óta két biztos pont volt a saját hazámban és Európa-szerte is: az egyik az amerikai biztonsági védőháló, a másik pedig az oroszoktól érkező olcsó energia. Ma már egyik sem biztos pont; legalábbis kétségessé vált, hogy minden úgy folytatódik, miként volt. Vagy felismerjük, hogy mi a teendőnk, és nem támaszkodunk csak az amerikaiakra, illetve biztosítjuk függetlenségünket az oroszoktól, vagy menthetetlenül veszélybe sodorjuk saját demokráciánkat, prosperitásunkat. Itt és most Európának fel kell ébrednie, hogy ne gyengíthessenek meg minket! Mindent meg kell tennünk, hogy ne zsarolhassanak minket, ne erőltethessék ránk a maguk világát és ne dőljünk be nekik.
– Végül megkérdezem, hallotta-e, hogy Rogán Antal ellen az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat léptetett életbe.
– Igen hallottam, és azt kell mondjam, ilyenre még nem volt példa, hogy egy NATO-szövetséges ország miniszterét szankcionálják, aki egyben a kormányfő legközelebbi embere. Ha nemzetközi összefüggésben tekintjük – mert vele egyidőben két szudáni hadúrt is büntettek –, akkor meg különösen égbekiáltó. Hallgatva David Pressman bejelentését, csak üdvözölni lehet, hogy még Amerika is látja azt, amit mi látunk itt Európában.
– Ön szerint megváltozik a jelenlegi magyar kormány ennek hatására? Politikájában, viselkedésében…
– A legfőbb kérdés, mit kezd a ténnyel a Trump-kormány, miután Orbán meglehetősen szoros kapcsolatot épített ki a leendő elnökkel. De ne feledjük, hogy Orbán nem volt hajlandó fogadni a nemrég Magyarországon járt kétpárti amerikai delegációt, amiben republikánus képviselők is voltak. És akik ezután felháborodott közleményt adtak ki, aminek tartalma tulajdonképpen egybeesik a jelenlegi, demokrata elnök álláspontjával. Ha ezt tekintetbe vesszük, akkor abban is bízhatunk, hogy a kongresszus republikánusai között vannak, akik tisztán látják Orbán Putyinhoz fűződő és korrupt kapcsolatait. És miután az ilyesmi veszélyes Amerika gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeire, csak bízni lehet abban, hogy a Trump-kormány nem vonja vissza a szankciót
– összegezte véleményét Daniel Freund, az Európai Parlament német tagja, zöldpárti politikus, térségünk kiváló ismerője, az Orbán-kormány rettenthetetlen kritikusa.