A Bizottság a ma 185 600 millió euró éves uniós költségvetést javasolt 2023-ra, amit a Next Generation EU keretében a becslések szerint 113 900 millió euró vissza nem térítendő támogatás egészít ki. Az uniós költségvetés a jövőben is hatalmas beruházásokat fog mozgósítani Európa stratégiai autonómiájának erősítése, a folyamatban lévő gazdasági helyreállítás lendületének, a fenntarthatóságnak a megőrzése végett és a munkahely-teremtés céljából. A Bizottság továbbra is kiemelt módon kezeli a zöld és a digitális átállást célzó beruházásokat, miközben ügyel arra, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a múltbeli és jelenlegi válságokból eredő sürgető igények kielégítésére.
A Next Generation EU-val kiegészített 2023. évi költségvetési tervezet az uniós tagállamok és világszerte valamennyi partner legfontosabb helyreállítási igényeit hivatott kielégíteni. Ezek a pénzügyi eszközök a jövőben is az Európai Unió újjáépítését és modernizálását szolgálják, és megerősítik Európa erős globális szereplői és megbízható partneri státuszát.
Az Ukrajna elleni orosz háborúból eredő szükségletekkel kapcsolatos módosításokra irányuló javaslatait a Bizottság az Európai Tanács 2022. május 31-i következtetéseivel összhangban még az idén benyújtja, miután alaposan felmérte, hogy a háború következtében mely területeken van szükség pótlólagos pénzforrásokra.
A költségvetés a gazdaság fenntartható helyreállítása és Európa jövőbeli sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének növelése szempontjából lényeges politikai prioritásokat tükrözi. E célból a Bizottság a következő költségvetési kötelezettségvállalásokat javasolja:
- 103 500 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatás a Next Generation EU-ból a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz keretében a koronavírus-világjárványt követő gazdasági helyreállítás és növekedés támogatására és az ukrajnai háború által támasztott kihívások kezelésére;
- 53 600 millió euró a közös agrárpolitikára és 1100 millió euró az európai tengerügyi, halászati és akvakultúra-alapra, egyrészt Európa mezőgazdasági termelői és halászai számára, másrészt pedig – tekintettel arra, hogy a világ élelmiszer-ellátásában várhatóan hiányok lesznek – az agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rugalmas ellenállási képességének növelése, valamint a válságkezeléshez szükséges mozgástér fenntartása végett;
- 46 100 millió euró regionális fejlesztésre és kohézióra – a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése jegyében –, valamint a zöld átállást és a kiemelten fontos uniós projekteket támogató infrastruktúra támogatására;
- 14 300 millió euró globális partnereink és érdekeink támogatására, ebből 12 000 millió euró a szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszköz – globális Európa (NDICI – globális Európa), 2500 millió euró az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA III) és 1600 millió euró humanitárius segítségnyújtás keretében;
- 13 600 millió euró kutatásra és innovációra, ebből 12 300 millió euró a Horizont Európára, az Európai Unió kiemelt kutatási programjára – ez a terület további 1800 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapna a Next Generation EU-ból;
- 4800 millió euró az európai stratégiai beruházásokra, ebből 341 millió euró az InvestEU kiemelt témáira (kutatás és innováció, a zöld és a digitális átállás, egészségügy, stratégiai technológiák), 2900 millió euró a határokon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére az európai hálózatfinanszírozási eszköz részeként, és 1300 millió euró a digitális Európa programra, amely az Európai Unió digitális jövőjét alakítja – az InvestEU további 2500 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapna a Next Generation EU égisze alatt;
- 4800 millió euró az emberekbe, a társadalmi kohézióba és az értékekbe irányuló befektetésekre, amelyből 3500 millió euró oktatási és mobilitási lehetőségek megteremtését, 325 millió euró az európai művészek és alkotók támogatását, 212 millió euró pedig a jogérvényesülés, a jogok és az értékek előmozdítását szolgálná;
- 2300 millió euró környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre, ebből 728 millió euró az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, 1500 millió euró pedig az igazságos átmenet alap számára avégett, hogy a zöld átállás mindenki számára előnyös legyen – az igazságos átmenet alap további 5400 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapna a Next Generation EU-ból;
- 2200 millió euró a világűrrel kapcsolatos kiadásokra, főként az európai űrprogramra, amely összefogja az Unió e stratégiai területen végzett tevékenységét;
- 2100 millió euró határaink védelmére – ebből 1,1 milliárd euró az integrált határigazgatási alap, 839 millió euró pedig (teljes uniós hozzájárulás) az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) költségvetéséhez tartozna;
- 1600 millió euró a migrációval kapcsolatos kiadásokra, ebből 1400 millió euró a migránsok és a menedékkérők támogatására, összhangban értékeinkkel és prioritásainkkal;
- 1200 millió euró a védelmi kihívások kezelésére, ebből 626 millió euró az Európai Védelmi Alap keretében a képességfejlesztés és a kutatás támogatására, 237 millió euró pedig a katonai mobilitás támogatására;
- 927 millió euró az egységes piac zökkenőmentes működésére – ebből 593 millió eurót kapna az egységes piac program, és 200 millió euró segítené a csalás elleni küzdelemmel, az adózással és a vámüggyel kapcsolatos munkát;
- 732 millió euró az emberek szükségleteire adott átfogó egészségügyi válaszra „az EU az egészségért” program keretében – emellett 147 millió eurót kapna az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) annak érdekében, hogy válság esetén gyorsan lehessen operatív segítséget nyújtani;
- 689 millió euró a biztonsági feladatok ellátására – ezen belül 310 millió euró jutna a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelmet célzó belső biztonsági alap számára;
- 138 millió euró a biztonságos műholdas összeköttetésekre az újonnan javasolt uniós biztonságos konnektivitási program keretében;
- a csipekről szóló európai jogszabályban foglaltak megvalósítását lehetővé tevő költségvetési források biztosítása a Horizont Európa részeként és más programokból történő átcsoportosítás útján.
A 2023. évi költségvetési tervezet az állam-, illetve kormányfők által 2020 végén elfogadott hosszú távú uniós költségvetés részét képezi – ideértve a hosszú távú költségvetés későbbi technikai módosításait is –, és célja, hogy annak kiemelt teendőit a tárgyévben teljesítendő konkrét feladatokká alakítsa. A források tetemes része ezért az éghajlat-politikai törekvéseket szolgálja, összhangban azzal a céllan, hogy a hosszú távú költségvetés és a Next Generation EU helyreállítási eszköz 30%-a erre a szakpolitikai prioritásra irányuljon.
A 2023. évi uniós költségvetési tervezet tartalmazza egyrészt a Next Generation EU részeként a tőkepiacokon felvett hitelekből finanszírozandó kiadásokat, másrészt a saját forrásokból finanszírozott azokat a kiadásokat, amiket a hosszú távú költségvetés felső határai alá tartozó előirányzatok fedeznek. Ez utóbbiak esetében programonként két összeg szerepel a költségvetési tervezetben: a kötelezettségvállalások és a kifizetések. A kötelezettségvállalások az adott évben szerződésben leköthető forrásokat, a kifizetések a ténylegesen kifizetett összegeket jelentik. A 2023. évi uniós költségvetési tervezet 185 600 millió euró kötelezettségvállalást és 166 300 millió euró kifizetést irányoz elő. Minden összeg a mai árakon értendő.
A Next Generation EU kifizetései – és azok a finanszírozási igények, amikre az Európai Bizottság piaci finanszírozást fog keresni – az előrejelzettől eltérhetnek, és az idővel változó pontos becsléseken fognak alapulni. A Bizottság továbbra is közzéteszi a féléves finanszírozási terveket, amikben tájékoztatást ad a következő hónapokban tervezett kibocsátások volumenéről.
Folyó árakon 807 000 millió eurós öltségvetésével a Next Generation EU hozzá fog járulni a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk megszüntetéséhez, és segíteni fog abban, hogy megfelelő válaszintézkedéseket hozzunk a jelenlegi és jövőbeli válságokra, mint például az ukrajnai háborúra. A Next Generation EU ideiglenes helyreállítási eszköznek a Covid19-válság utáni újjáépítéshez nyújtott hozzájárulása révén az EU az eddiginél is környezetkímélőbb, digitálisabb és a sokkhatásokkal szemben ellenállóbb lesz, így felkészültebben nézhet szembe a jelen és a jövő kihívásaival. A Next Generation EU szerinti szerződéseket és kötelezettségvállalásokat 2023 végéig lehet megkötni, a hitelfelvételhez kapcsolódó kifizetéseket pedig 2026-ig kell teljesíteni.
Kérdések és válaszok: a 2023. évi költségvetési tervezet– Éves költségvetési dokumentumok – A 2021–2027 közötti hosszú távú uniós költségvetés és a Next Generation EU– Az EU mint hitelfelvevő