Az Európai Parlament legújabb közvélemény-kutatása szerint az európaiak a lezárások egészségügyi hasznát fontosabbnak tartják, mint a gazdasági károkat – a magyarok pedig pont fordítva.
Az Európai Parlament megbízásából 2021 márciusában és áprilisában készült közvélemény-kutatás szerint az uniós polgárok egyre jobban érzékelik a covid-19-járvány saját életükre és anyagi helyzetükre gyakorolt hatását.
Az európaiak több mint felének személyes anyagi helyzetét is érinti a covid-19-járvány: 2021 első negyedévének végéig az európaiak 31 százaléka tapasztalta személyes anyagi helyzetének romlását a járvány miatt, és további 26 százalék számít erre a jövőben. Bár uniós szinten ők együttesen a válaszadók egyértelmű többségét adják (57 százalék), az egyes tagállamok között tetemes különbségek mutatkoznak. Dániában például a válaszadók nagy többsége (78 százalék) azt felelte, hogy nem érinti személyes jövedelmét a járványhelyzet, Görögországban a lakosság fele sínylette azt meg anyagilag.
Magyarországon a válaszadók 38 százaléka tapasztalta saját bőrén a járvány anyagi következményeit, egyharmad számít erre a jövőben. Az európaiak a lezárások egészségügyi hasznát nagyobbnak ítélik az okozott gazdasági kárnál: az érzékelt anyagi hátrányok ellenére uniós átlagban a válaszadók 58 százaléka úgy véli, hogy hazájában a lezárások egészségügyi haszna összességében nagyobb lesz, mint az általa okozott gazdasági kár. Az uniós tagállamok legtöbbjében ez a vélekedés van többségben. Ez változás 2020 második feléhez képest, amikor még az európai polgárok többsége a gazdasági károkat becsülte jelentősebbnek.
Ezzel szemben Magyarországon az uniós átlaghoz képest a legmagasabb mértékben fordított az arány: a válaszadók háromötöde szerint a gazdasági károk felülmúlják az egészségügyi előnyöket.
A bizonytalanság és a remény uralja az európaiak érzelmeit: a felmérés szerint egy évvel a járvány kezdete után az európaiak leginkább bizonytalanságot éreznek (uniós átlagban 45 százalék), a 27-ből 17 tagállamban ezt az érzelmet nevezték meg a legtöbbem. Ezt követi a remény (37 százalék), de a frusztráció (34 százalék) és a tehetetlenség (30 százalék) is a leggyakrabban említett érzelmek között van.
A magyar válaszadók az uniós átlagnál nagyobb arányban számoltak be bizonytalanságról (minden második!), ugyanakkor reményről is (39 százalék). A harmadik leggyakrabban említett érzelem Magyarországon is a tehetetlenség volt (37 százalék). Ugyanakkor Magyarországon az együttérzés és a segítőkészség érzete jóval magasabb az uniós átlagénál (10, illetve 8 százalékkal).
Egyértelmű összefüggés látszik az érzelmek és a személyes helyzet alakulása között: azok, akiket anyagilag is megviselt a járvány, gyakrabban számoltak be olyan negatív érzelmekről, mint a bizonytalanság, frusztráció és tehetetlenség. Említésre érdemes az is, hogy az európaiak nagy többsége (79 százaléka) elégedett az életével, és háromból hozzávetőleg két állampolgár derűlátó az EU jövőjét illetően.
Tízből nyolc európai tájékozott az EU lépéseivel kapcsolatban, de csak ötük ért egyet velük. Az európai polgárok jól tájékozottak abban a kérdésben, hogy milyen erőfeszítéseket tett az Európai Unió a koronavírus-járvány és következményei ellen: tízből nyolcan hallottak vagy olvastak ilyen intézkedésekről, vagy tapasztalták maguk is őket. A válaszadók 48 százaléka pedig azt is tudja, hogy mik voltak ezek a lépések. A tájékozottság magas szintje ellenére az EU-ban átlagosan csak a polgárok 48 százaléka elégedett az intézkedésekkel, fele elégedetlen. Az európai polgárok 44 százaléka a tagállamok közötti, a járvány elleni küzdelem közben tanúsított szolidaritás mértékével is elégedett.
A magyar válaszadók az uniós átlagon felüli arányban értékelték pozitívan az uniós válságkezelő lépéseket (64 százalék elégedett, 35 százalék elégedetlen). Hasonlóan alakul Magyarországon a tagállami szolidaritással elégedettek aránya (kétharmad!) is, amely a legmagasabb a tagállamok között.
A tagállami különbségek ellenére továbbra is magas szinten az EU támogatottsága: az egyes tagállamokban mért értékek közötti különbségek és a rövid távú időbeli változások ellenére az EU pozitív megítélése továbbra is az egyik legmagasabb arányú az elmúlt tíz évben mért adatok között. Átlagosan az EU-ban a polgárok csaknem fele (48 százalék) kedvezően vélekedik az EU-ról. További 35 százalék semlegesen viseltetik az unió iránt, és csak 17 százalék vélekedik róla kedvezőtlenül. A felmérés megerősíti, hogy az EU-ról alkotott kép tartósan pozitív és erős, a járvány és annak a mindennapi életre gyakorolt hatásai ellenére is. Portugáliában (84 százalék) és Írországban (79 százalék) a legmagasabb a pozitívan vélekedők aránya, a legalacsonyabb pedig Franciaországban (40) és Ausztriában (34).
A magyar adat a középmezőnybe sorolható, de az uniós átlagnál valamivel jobb: 52 százaléknyi az EU-t kedvezően megítélők aránya, 39 százalék szemében semleges kép él az unióról és kilenc százalék van rossz véleménnyel az unióról.
A polgárok konkrét járványellenes lépésekkel kapcsolatos, néha kritikus véleménye és az EU általános megítélésében mutatkozó alapvetően pozitív hosszútávú tendencia közötti ellentét magyarázatot ad arra, hogy miért mutatkozik ilyen egyértelmű és sürgető igény az EU reformja iránt. A válaszadók 70 százaléka mondta azt a felmérés során, hogy általánosságban támogatja az EU-t, ugyanakkor kevesebb, mint a negyede (23 százalék) támogatja az EU-t „úgy, ahogy az eddig megvalósult” – ez négypontos csökkenés 2020. november-decembere óta. A válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy „támogatja az EU-t, de nem abban a formában, ahogy az eddig megvalósult”.
Egészségügy, vakcinák és még több válságkezelő jogosítvány az EU-val szembeni fő elvárás: az európaiak háromnegyede szeretné, hogy az EU-nak több hatásköre lenne az olyan válságok kezelésére, mint például a koronavírus-járvány. A járványkezelésben a biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz való gyors hozzáférést tartják a legfontosabbnak (39 százalék). A második helyen a kezelések és az oltóanyag fejlesztése áll (29 százalék), amelyet egy európai válságstratégia kialakítása (28 százalék) és egy európai egészségügyi politika (25 százalék) követnek.
A magyar válaszadóknál is egészségügyi témák állnak az első két helyen (oltásokhoz való hozzáférés 34 százalék számára, európai egészségügyi politika 32 százalék számára); a harmadik leggyakrabban említett cél az, hogy az unió segítse a tagállamokat a járvány által sújtott vállalkozások és munkavállalók támogatásában (29 százalék).
Az egészségügy, a szegénység visszaszorítása és a klímavédelem legyenek az EP prioritásai: az Európai Parlament és választott képviselőinek feladatai között az első helyre a legtöbben (EU-s átlagban 49 százalék, Magyarországon: 55 százalék) a népegészségügyet tennék. Ezt a szegénység felszámolása (39 százalék, Magyarországon 38 százalék) és a gazdaság támogatása követi (39 százalék, Magyarországon 47 százalék).
A teljes jelentés itt olvasható.
Az Európai Parlament 2021 tavaszi Eurobarométer felmérését március 16. és április 12. között végezték az Unió 27 tagállamában. A közvélemény-kutatást 26 669 személy megkérdezésével, illetve szükség esetén online interjúk formájában bonyolították le.