Az Európai Parlament mai döntése alapján a multinacionális cégeknek ezentúl nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mennyit adóznak az egyes tagországokban. Ez megnehezíti az adókikerülést, megmutatja az Európai Unión kívülre, adóparadicsomokba vándorló adóbevételeket. (Lengyel nők tiltakoznak az abortusztilalom ellen.)
Az uniós tagországokban tevékenykedő és 750 millió eurót meghaladó éves bevétellel rendelkező multinacionális cégeknek és leányvállalataiknak ezentúl nyilvánosságra kell hozniuk, mennyi adót fizetnek az egyes tagországokban. Az adatokat egységes űrlapon és számítógéppel feldolgozható formában az interneten is közzé kell tenni.
Az Európai Parlament képviselői elfogadták a jelentéstételre vonatkozó szabályokat. Ezzel egy olyan jogalkotási folyamat végére sikerült pontot tenni, amely néhány uniós kormány vonakodása miatt már öt éve húzódott.
A képviselők által jóváhagyott megállapodás szerint az átláthatóság és a használhatóság végett a vállalatok által szolgáltatott információkat megadott szabályok szerint kell részletezni. A többi között be kell számolni a társaság tevékenységeiről, a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak számáról, az adózás előtti eredményről, az összesített és megfizetett nyereségadóról és a felhalmozott bevételekről.
Ha megállapítják, hogy egyes leányvállalatok vagy fióktelepek csak azért jöttek létre, hogy egy-egy vállalkozást mentesítsenek a jelentéstételi kötelezettség alól, akkor ezeknek a vállalatoknak is nyilatkozniuk kell a befizetett adókról, függetlenül attól, hogy nem érik el a jogszabályban meghatározott bevételt. Egyes rendelkezések ideiglenes jelleggel mentesíthetik ugyan a multinacionális vállalatokat a jelentéstétel bizonyos követelményei alól, azonban ezek alkalmazási köre erősen behatárolt.
Az adózás átláthatóságát biztosító jelentéstétel az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében (az adóparadicsomok fekete- és szürkelistáin) szereplő térségekre is kiterjed. A képviselők szigorú szabályok alapján kezelték volna ugyan a vállalati nyereség EU-n kívüli adóparadicsomokba való kimentését, a tervezett jelentéstétel viszont még a jelenlegi formájában is felszínre hozná az ilyen adóparadicsomokba vándorló, kieső adóbevételeket. Az idén januárban az Európai Parlament megállapította, hogy a húsz legnagyobb adóparadicsomból hat uniós tagország, sőt, az első hatban két uniós állam is van. Az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont igazgatója egy tanulmányában megállapította, hogy az EU-n belül átcsoportosított nyereségek 80 százaléka uniós adóparadicsomokba kerül.
„Az állhatatosság elnyerte jutalmát. Különböző nehézségek és a Tanács ötéves zárlata után ma büszkén kijelenthetjük, hogy a nagyobb adózási átláthatóságra vonatkozó kérésünk meghallgattatásra talált. A vállalatok túl régóta játszanak már saját szabályaik alapján. A nyilvános, országonkénti jelentési kötelezettségnek köszönhetően most oszlik a vállalati dzsungelt övező homály” — mondta Evelyn Regner (S&D, Ausztria) társ-jelentéstevő.
„A jogszabály mai elfogadását a vállalati adózás áltáthatósága mellett érvelők már régóta várták, és a döntés világszerte precedensértékű. Az uniónak le kell rántania a leplet arról, hogy a cégek melyik tagállamban mennyit adóznak. Az állampolgároknak, befektetőknek, szakszervezeteknek és újságíróknak joguk van erről tudni, a vállalatoknak pedig felelősségteljesen kell viselkedniük” — tette hozzá Ibán García del Blanco (S&D, Spanyolország) társ-jelentéstevő.
A vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
Az irányelv húsz nappal az Európai Unió hivatalos lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezt követően a tagállamoknak tizennyolc hónap áll rendelkezésükre az irányelvben foglaltak átültetésére. Ennek megfelelően tehát a vállalkozásoknak 2024 közepétől már teljesíteniük kell az irányelv nyomán hozott első rendelkezéseket.
Jogállamiság: az EU szorítsa vissza a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésjellegű pereket
A Parlament uniós szabályokat vár a bíráló hangok elhallgattatását és megfélemlítését célzó stratégiai perek visszaszorítására. A csütörtökön 444 szavazattal, 48 ellenszavazat és 57 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a képviselők egy sor intézkedést javasolnak a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (az ún. SLAPP-perek) ellen. Ezek rendszerint gyakran teljesen megalapozatlan, komolytalan vagy eltúlzott és visszaélésszerű követeléseket megfogalmazó eljárások, amelyek leginkább újságírókat, civil szervezeteket fenyegetnek, céljuk pedig a célba vett személy megfélemlítése, szakmai hiteltelenítése és zaklatása, végső soron pedig az, hogy a bírósági eljárás révén zsarolják és hallgatásra kényszerítsék őket.
A képviselőket aggasztja ezen perek hatása az unió értékeire, a belső piac és az igazságszolgáltatási rendszer működésére. Az állásfoglalás kiemeli, hogy az alperes és felperes közti erőviszonyok rendszerint egyenlőtlenek, különösen a hatalom és a pénzügyi források tekintetében, ami aláássa a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot. A képviselők szerint a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek különösen aggályosak, ha közvetlenül vagy közvetve állami költségvetésből finanszírozzák őket, és a független médiaorgánumokkal, a független újságírással és a civil társadalommal szembeni egyéb közvetett és közvetlen állami intézkedésekkel kombinálják.
A Parlament sajnálatát fejezi ki, hogy eddig még egyetlen tagállam sem fogadott el jogszabályt a stratégiai perek ellen. Ezért felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy intézkedéscsomagra, amely jogszabályokat is magában foglalna. A képviselők szerint ezek között az alábbiaknak kellene szerepelnie:
# minimumkövetelményeket meghatározó uniós irányelv a stratégiai perek ellen, amelynek egyfelől tartalmaznia kellene az áldozatok védelmét, másfelől viszont meg kellene előznie és büntetnie kellene az ilyen perekkel való visszaélést;
# a rágalmazási ügyekben az alperes szokásos tartózkodási helyén működő bíróságok alkalmazása, hogy a felperesek „rágalmazási turizmus” keretében ne választhassák ki a számukra legkedvezőbb fórumot;
# a stratégiai perek bírósági keresetének korai elutasítására vonatkozó szabályok, így ezek a perek objektív kritériumok alapján gyorsan leállíthatók lesznek; a felperes legyen büntethető, ha nem tudja igazolni, hogy keresete miért nem visszaélésszerű;
# közös minimális eljárási biztosítékok bevezetése a kombinált — azaz egyszerre büntető és polgári jogi — stratégiai perekkel szemben, és annak biztosítása, hogy rágalmazás, hamis vádaskodás és becsületsértés ne legyen felhasználható a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekre;
# uniós alap a stratégiai perek áldozatai és családjaik támogatására és bírák és ügyvédek megfelelő képzésére.
„Nem állhatunk feltett kézzel, miközben szemünk előtt válik egyre fenyegetőbbé a jogállamiságunkra leselkedő veszély, a szólásszabadságunkat, az információhoz való jogunkat és a gyülekezési jogunkat pedig aláássák. Kötelességünk megvédeni a közérdekkel kapcsolatos ügyekről beszámoló újságírókat, nem állami szervezeteket és civilszervezeteket. A bíróságaink nem válhatnak a gazdagok és hatalmasok, vállalatok vagy politikusok játszóterévé, és azt is meg kell akadályoznunk, hogy egyéni érdekből árasszák el a bíróságokat ügyekkel vagy éljenek vissza működésükkel” — mondta Tiemo Wölken (S&D, Németország), az Állampolgári Jogi Bizottság jelentéstevője.
„Legyen ez a jelentés az újságírók védelmét, az igazságot keresők megóvását, és a szólásszabadság és az információhoz való jog fenntartását szolgáló intézkedések kiindulópontja. A képviselőcsoportokon és szakbizottságokon átnyúló jelentés vízválasztó az újságírói társadalom visszaélésszerű perek ellen zajló harcában. Nincs helye az igazságszolgáltatással való visszaélésnek — ez az üzenete a mai döntésnek” — mondta Roberta Metsola (EPP, Málta) a Jogi Bizottságban a témáért felelős jelentéstevő.
Az Európai Bizottság október 4-én nyilvános konzultációt kezdett, amely az újságírók és jogvédők ellen indított visszaélésszerű perek felszámolását célzó kezdeményezéshez járul majd hozzá. A Bizottság várhatóan 2022-ben terjeszti be az európai médiaszabadságról szóló jogszabályt, amelynek célja a média függetlenségének és sokszínűségének biztosítása.
Új szabályok az európai politikai pártoknak: átláthatóság, az uniós értékek tisztelete
A képviselők az adományok szigorúbb nyomon követését, az uniós értékek tiszteletben tartása hiányában a támogatás visszatartását, és a papírmunka csökkentését javasolják.
A Parlament csütörtökön javaslatokat fogadott el az európai demokrácia megerősítésével kapcsolatban egy, az európai szintű politikai pártokkal és alapítványokkal foglalkozó jelentésben. A jelentést 428 szavazattal, 92 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett fogadták el.
A képviselők hangsúlyozzák, hogy az európai szintű politikai pártok és alapítványok csak akkor támogathatók uniós forrásokból, ha tiszteletben tartják az uniós értékeket. Üdvözlik, hogy az ilyen pártok és alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló rendelet megerősíti a nyomon követést és a jogsértések kezelésére – többek között a szankciók kivetésére és a források visszafizettetésére – vonatkozó eljárást. Azonban a szabályoknak az európai szintű politikai pártok minden egyes tagpártjára ki kellene terjesztenie az uniós értékek tiszteletben tartásának követelményét, véli a Parlament. Ehhez pedig meg kell erősíteni az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóságot.
A hatóságnak szigorúbban kellene ellenőriznie az összesen 3000 eurót meghaladó bejelentett adományokat, különösen akkor, ha az összeg hirtelen megemelkedett. A Parlament ismét felszólít a nem uniós forrásból származó adományok betiltására, és javasolja, hogy a hatóság hozza nyilvánosságra az egyes adományozók európai szintű pártnak és az abba tartozó nemzeti tagpártnak adott adományait. A képviselők azt is kérik, hogy 2027-re a szabályozás biztosítsa, hogy az átláthatósági szabályok megkerülésére ne lehessen adományozni egyazon európai politikai párthoz tartozó, de jogilag független szervezeteknek, ha az adományozás mértéke együttesen túllépi az átláthatósági határértékeket.
A Parlament szerint a Bizottságnak mérlegelni kellene, hogy bevezethető-e az előző választási eredményen alapuló rendszer az európai politikai pártok finanszírozására. Emellett az alábbiakat javasolja:
számolják fel az uniós szerződésekre vonatkozó népszavazások támogatásának tiltását;
harmonizálják az európai és nemzeti szabályokat;
a már meglévő, nemzetközi politikai pártok egyszerűbben jegyeztethessék be magukat európai szintű politikai pártként;
javítsák ki a rendeletet, mivel annak hibás kialakítása korlátozza az egyéni tagságot az európai szintű politikai pártokban; és
unión kívüli országok (beleértve volt uniós országokat is) tagjai is tartozhassanak egy párt vagy alapítvány tagjai közé.
„A jelentésünk időszerű, pont egybeesik az Európa jövőjéről rendezett konferenciával, ahol európaiak épp a kontinens eddig legnagyobb demokratikus eszmecseréjében vesznek részt. A konferencián megfogalmazott gondolatokat az általunk megerősíteni kívánt európai szintű pártok tudják majd megvalósítani” — mondta Charles Goerens (Renew, Luxemburg), a jelentés társ-jelentéstevője.
„Örülök, hogy sikerült a legfontosabb reformokra irányítanunk a figyelmet. Azonban tartok tőle, hogy a választási eredményen alapuló finanszírozási rendszer bevezetésével kapcsolatban nem fogalmaztunk meg elég határozott kérést a Bizottság számára, pedig az sokkal demokratikusabb megoldást jelentene. Egy ilyen rendszerben az európai szintű politikai pártok nagyobb figyelmet szánnának az európai választásokon való részvétel ösztönzésére, és nem lennének zárt ajtó mögötti megállapodások a választások után” — mondta Rainer Wieland (EPP, Németország) társ-jelentéstevő.
Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló rendelet kötelezi a Parlamentet a rendelet értéklelésére. A Bizottság ezt követően saját jelentést ír, amelyet a módosításokat tartalmazó jogalkotási javaslat kísér. A jelentés november 23-ra várható.
Lengyelország: nem halhatnak meg többen a szigorú abortuszszabályok miatt
Egy évvel a lengyel alkotmánybírósági döntés után az EP-képviselők felszólítják a lengyel kormányt, hogy vonja vissza a nők életét veszélybe sodró döntést a terhességmegszakítás betiltásáról. Szeptemberben egy 30 éves lengyel nő halt meg szeptikus sokkban amiatt, mert orvosai nem végezték el rajta az esetében életmentő abortuszt, ehelyett a lengyelországi terhességmegszakításokat korlátozó törvény miatt inkább a magzat elhalására vártak. A csütörtökön 373 szavazattal, 124 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők felszólítják a lengyel kormányt, hogy garantálja: több nő nem hal meg Lengyelországban a korlátozó törvény miatt.
A képviselők ismételten határozottan elítélik az illegitim alkotmánybíróság 2020. október 22-i ítéletét, amely szinte teljes mértékben tiltja az abortuszt és ezzel nők egészségét és életét teszi kockára. A Parlament felszólítja a lengyel kormányt, hogy gyorsan és teljes körűen garantálja az abortuszszolgáltatásokhoz való hozzáférést minden nő számára.
A képviselők sajnálatukat fejezik ki, hogy a korlátozó jogszabály miatt a lengyel nőknek nem biztonságos abortuszhoz kell folyamodniuk, külföldön kell elvégeztetniük a terhességmegszakítást, vagy akaratuk ellenére ki kell hordaniuk a terhességüket többek között akkor is, amikor a magzat halálosan vagy súlyosan károsodott. A Parlament ezért felszólítja a tagállamokat, hogy hatékonyabban működjenek együtt a külföldön elvégzendő terhességmegszakítás biztosításában, például úgy, hogy a nemzeti egészségügyi rendszereken belül ingyenes és biztonságos abortuszt biztosítanak a lengyel nőknek.
A Parlament elítéli, hogy a lengyelországi női emberi-jog védők egyre ellenségesebb és erőszakosabb környezetben kénytelenek dolgozni. A Parlament kéri a lengyel hatóságokat, hogy biztosítsák ezen jogvédők nyilvános véleménynyilvánításhoz való jogát és azt, hogy a véleménynyilvánítás miatt egyikőjüknek se kelljen tartania a következményektől vagy félnie a fenyegetésektől akkor sem, ha a kormány álláspontjával ellentétes véleményt fogalmaznak meg. A képviselők azt is határozottan elítélik, hogy a bűnüldöző hatóságok túlzott és aránytalan mértékű erőszakot alkalmaznak a tüntetőkkel, köztük aktivistákkal és nőjogi szervezetekkel szemben, és felszólítják a lengyel hatóságokat, hogy vonják felelősségre a tüntetőket megtámadókat.
Az állásfoglalásban leszögezik: abortuszról szóló ítélet újabb példája a jogállamiság rendszerszintű összeomlásának Lengyelországban, és annak, hogy a politika rátelepedett az igazságszolgáltatásra. A képviselők ezért felkérik a Tanácsot, hogy ezt az ügyet is vegye fel a lengyelországi jogállamiság állapotával kapcsolatos vizsgálat témái közé.
2020. október 22-én a lengyel alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a terhességmegszakítás feltételeiről szóló 1993. évi törvény alkotmányellenes. A döntés a terhesség megszakítását csak azokban az esetekben engedélyezi, amikor a születés előtti vizsgálat vagy más orvosi megfontolás súlyos és visszafordíthatatlan magzati károsodás vagy a magzat életét fenyegető gyógyíthatatlan betegség nagy valószínűségére utalt. A döntés azonban gyakorlatilag teljes abortusztilalmat jelent, mivel a Lengyelországban végzett legális abortuszok túlnyomó többsége a fent említett okból történt.
Az elmúlt tíz hónapban az életet és az egészséget fenyegető veszély miatt a lengyel kórházakban mindössze 300 nőn végeztek terhességmegszakítást. Az elmúlt egy évben az Abortusz Határok Nélkül 34 000 lengyelnek segített az abortuszhoz jutni, ez a szám a támogatásra szoruló lengyel nők teljes számának csak töredéke.