Iránban és Szaúd-Arábiában csúcsot döntött a kivégzések száma

Iránban tavaly végezték ki a legtöbb embert 2017 óta. A koronavírus-járvány enyhülése után megnövekedett a halálbüntetések száma: mintegy 90 embert ítéltek halálra a statárium alatt Mianmarban. Tavaly aggasztóan nőtt a kivégzések és halálbüntetések száma, miután a legtöbb embert kivégző államok visszatértek a koronavírus-járvány előtti gyakorlatukhoz, a korlátozások feloldása után a bíróságok pedig újra teljes kapacitással működhettek. (Az Amnesty International éves jelentése a halálbüntetésekről és kivégzésekről. – tessék kattintani!)

Tavaly bizonyítottan 579 embert végeztek ki 18 országban, ötödével többet, mint az előző években. Az irán állam egymaga 314 ember haláláért felelős (2020-ban 246-ot), ami 2017 óta a legmagasabb adat. A növekedés annak köszönhető, hogy több lett a kábítószerekkel kapcsolatos esetek miatti, a nemzetközi jogot sértő kivégzések száma. A nemzetközi előírások világosan tiltják a halálbüntetés alkalmazását a nem szándékos emberöléseket leszámítva.

Szaúd-Arábia megduplázta a kivégzéseket, ez az irányzat pedig az idén is folytatódik: márciusban egyetlen napon 81 embert öltek meg a szaúd-arábiai hatóságok.

“Irán és Szaúd-Arábia tavaly ismét nagy erővel vetette bele magát a kivégzésekbe, semmibe véve a nemzetközi jog szabályait. Ez a trend sajnos folytatódott 2022 első hónapjaiban is” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.

A koronavírus-járvány miatt elhalasztott bírósági eljárások folytatódtak a világ számos országában, és bizonyíthatóan 2052 embert ítéltek halálra 56 országban, ami 40%-os növekedés 2020-hoz képest. Az előző évhez képest sokkal többb embert ítéltek halálra Bangladesben (2021: 181, 2020: 113), Indiában (2021: 144, 2020: 77) és Pakisztánban (2021: 129, 2020: minimum 49) is.

“Ahelyett, hogy folytatódott volna a 2020-i trend (a kivégzések számának csökkenése), az államok egy része aggasztó lelkesedést mutatott tavaly a bűncselekmények hatékony felszámolása helyett a halálbüntetés alkalmazása iránt, semmibe véve ezzel az élethez való jogot egy világméretű emberi jogi válság közepén” – mondta Agnès Callamard.  

A legkevesebb embert 2020-ban ölték meg az államok.

Ahogyan a múlt években, az idei jelentés sem tartalmazza azt a sok ezer embert, akit az Amnesty kutatásai szerint évente halálra ítélnek illetve kivégeznek Kínában. Szintén nincsenek észak-koreai és vietnami adatok, miután ezekben az országokban képtelenség pontosan dokumentálni a kivégzéseket az információk elérhetetlensége miatt. Vannak továbbá olyan államok, ahol a hivatalos számokat minimum-adatként kell kezelni.

“Kína, Észak-Korea és Vietnam továbbra is titkolja, hogy hány embert ítél halálra és végez ki. Amit látunk, az nagyon komoly aggodalomra ad okot” – mondta az Amnesty főtitkára.

Iránban továbbra is kötelező halálbüntetést kiszabni bizonyos típusú és mennyiségű drog birtoklása esetén. Ilyen ügyekben 2021-ben több mint ötször annyit embert (132) végeztek ki, mint egy évvel előtte (23). A kivégzett nők száma is emelkedett, Iránban a nemzetközi jogot megsértve továbbra is végeznek ki olyanokat, akik a bűncselekmény elkövetése idején kiskorúak voltak. Tavaly három fiatalt öltek meg a hatóságok.

Nőtt a kivégzések száma Szaúd-Arábiában (2021: 65, 2020: 27), Szomáliában (2021: min. 21, 2020: 11), Dél-Szudánban (2021: legalább 9, 2020: 2), Jemenben (2021: legalább 14, 2020: 5). Belarusz (legalább 1), Japán (3) és az Egyesült Arab Emírségek (legalább 1) 2020-ban nem, de tavaly végzett ki embereket.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban az addigihoz képest jóval több embert ítéltek halálra (legkevesebb 81 embert a 2021: 20). Ugyanez volt megfigyelhető Egyiptomban (minimum 356, esztendővel előtte 264), Irakban (legkevesebb 91 a korábbi 27-hez képest), Mianmarban (min. 86, a korábbi 1 után), Vietnamban (min. 119 a korábbi 54-hez képest) és Jemenben (legkevesebb 298 a korábbi 269-hez képest).

Tavaly több ország is kisebbségi csoportok és tüntetők elnyomására használta a halálbüntetést, totálisan semmibe véve a nemzetközi jog előírásait.

Mianmarban a statárium alatt a civilek ügyeit a katonai bíróságok tárgyalták, amelyek gyorsított eljárás során hozott ítéletei ellen nem lehet fellebbezni. Mintegy 90 embert ítéltek tisztességtelen eljárásban halálra, többeket távollétükben, ezzel állva bosszút a katonaság rémuralma ellen tiltakozó tüntetőkön, illetve a jogsértésekről tudósító újságírókon.

Az egyiptomi hatóságok rendszeresen kínoztak meg és végeztek ki tömegével embereket, Iránban a homályos “istenkáromlás” ürügyén ítéltek halálra etnikai csoportok tagjait. Az összes kivégzés (61) ötödét a teljes népesség öt százalékát kitevő baloch kisebbség tagjai szenvedték el..

Szaúd-Arábiában kivégezték Musztafa al-Darvist, azt a fiatal síita férfit, akit kormányellenes erőszakos tüntetésben való részvétellel vádoltak meg. Al-Darvist egy minden elemében tisztességtelen eljárás után, amiben az egyetlen bizonyíték ellene a kínzással kicsikart “vallomása” volt, június 15-én végezték ki.

Az aggasztó problémák ellenére folytatódott a halálbüntetés globális eltörlése irányába mutató folyamat. 2021 már a második olyan év volt, amikor kevesebb kivégzést végrehajtó ország volt, mint 1979-ben, amikor az Amnesty elkezdte dokumentálni a halálbüntetéseket.

A Sierra Leone-i parlament júliusban egyhangúan szavazta meg azt az egyelőre még nem hatályos törvényt, amivel eltörölte a halálbüntetést az országban. Decemberben Kazahsztán vetett véget a halálbüntetés alkalmazásának, ott januárban lépett hatályba a tilalom. Pápua Új-Guinea kormánya nemzeti konzultációt hirdetett, aminek eredményeként 2022 januárjában eltörölték a halálbüntetést (ám még nem lépett hatályba az erről szóló törvény). A múlt év végén Malajzia bejelentette: 2022 második felében reformokra tesz majd javaslatot a halálbüntetést illetően. A Közép-afrikai Köztársaságban és Ghánában a törvényhozás tagjai elkezdték előkészíteni a halálbüntetés eltörlését.

Az Egyesült Államokban Virginia lett a huszonharmadik, egyben az első déli tagállam, amelyik eltörölte a halálbüntetést, Ohio pedig már harmadik éve halasztja el a kivégzéseket. A kormány júliusban ideiglenes moratóriumot vezetett be a szövetségi kivégzésekre; 1988 óta tavaly végezték ki a legkevesebb embert az országban.

Gambiában, Kazahsztánban, Malajziában, Oroszországban és Tádzsikisztánban továbbra is hivatalos moratórium van hatályban a kivégzésekre.

“Fontos jelzés azoknak az egyre fogyatkozó számú országoknak, amik még mindig ragaszkodnak a halálbüntetéshez, hogy kézzelfogható távolságra vagyunk a halálbüntetést nem alkalmazó világtól, és tovább fogunk küzdeni érte. Azon leszünk, hogy egészen addig leleplezzük a halálbüntetést körülvevő önkényességet, diszkriminációt és kegyetlenséget, ameddig már senkit sem fenyeget. Itt az idő, hogy ez a kegyetlen, embertelen és megalázó büntetés már csak egy rossz emlék legyen” – mondta Agnès Callamard. (A nyitó kép forrása: www.wort.lu)