Európában évente 25 ezer ember hal meg szuperbaktériumok okozta megbetegedésben. Az antibiotikumoknak különösen ellenálló ilyen kórokozók száma pedig egyre nő. Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) az orvosok félelmei szerint 2050-ig több emberrel végezhet, mint a rák. Napjainkban világszerte évente 700 ezer ember hal meg az antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt.
Mik az antimikrobiális szerek? Az antibiotikumok mellett ebbe a csoportba tartozik minden olyan mesterséges vagy természetes eredetű szer, amellyel kiirtják vagy megakadályozzák a vírusok, gombák, vagy más mikróbák növekedését.
Mi okozza az antibiotikum-ellenállást? Az antibiotikum- és általában az antimikrobiális rezisztencia nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem az antibiotikumok tartós helytelen használata és túlzott használata miatt, valamint azért, mert az antibiotikumok fejlesztése nem tart lépést a kórokozók változásával.
Hosszú távon antibiotikum-ellenállás kialakulásához vezethet például, ha vírusos megbetegedést antibiotikummal kezelnek, ha a fel nem használt gyógyszerekből származó hulladékot helytelenül kezelik és így a hatóanyag bejut a talajvízbe, vagy ha az állattartás területén feleslegesen, megelőzésként alkalmaznak antibiotikumos kezelést. Utóbbi esetében a rezisztens kórokozó nem csak az állatokkal való közvetlen érintkezés közben kerülhet át az emberre, de a táplálékláncon keresztül is.
Az Európai Unió 1999 óta 1,3 milliárd eurót fektetett az antimikrobiális rezisztencia kutatásába, de az egyre több ellenálló kórokozó miatt az EP-képviselők további lépéseket sürgetnek.
Mit tehet az EP? Az antimikrobiális rezisztencia elleni uniós fellépésre válaszul Karin Kadenbach (szocialista, osztrák) saját kezdeményezésű jelentését 2017. szeptember 12-én fogadta el a Parlament plenáris ülése. Ebben az EP-képviselők:
# Hangsúlyozzák, hogy itt is az „Egy Föld egy egészségügy” megközelítésnek kell érvényesülnie, hiszen az emberi és állati egészségügy valamint a környezet szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a kórokozók állatról emberre, emberről állatra vándorolhatnak.
# Kiemelik az antimikrobiális szerek helyes és körültekintő használatának fontosságát, felszólítanak az embereknek és az állatoknak adott antibiotikumok kereskedelmének szigorítására, valamint az illegális kereskedelem visszaszorítására.
# Új szerek kifejlesztését kérik, mivel az antimikrobiális szerek fejlesztése és kutatása jelentősen lelassult az elmúlt húsz évben.
# Az eddiginél olcsóbban, széles körben elérhetővé tennék az olyan gyors diagnózisteszteket, amellyel már egy háziorvosi rendelés alatt is megállapítható, hogy bakteriális vagy vírusos fertőzéssel állnak szemben.
# Tájékoztató kampányokat javasolnak, amelyben egyrészt a megelőzésre és a higiéniára hívnák fel a figyelmet, másrészt tudatosítanák a túlzott gyógyszerszedés és az öngyógyítás kockázatait.
Az európaiaknak csaknem a fele (44%-a) nem tudja, hogy az antibiotikum hatástalan a megfázás ellen. Az egészségügyi szakbizottság elfogadta azt az előzetes megállapodást a Tanáccsal, amely az állattenyésztésben használatos antibiotikumokra vonatkozik. Ezentúl korlátozzák az állattenyésztésben megelőzésre, vagy csoportosan beadott antibiotikumok használatát, az importált élelmiszereknek pedig ebből a szempontból is meg kell felelniük az uniós előírásoknak.
Elolvasásra javasoljuk:
EP kutatás: Erősebb baktériumok, gyengébb antibiotikumok