Európa nem tud mit kezdeni a ravasz Orbánnal

Már megint Orbán Viktor nevet a végén, mivel tudatosan kiaknázza az unió gyengeségeit – figyelmeztet Közép-Európa egyik legjobb amerikai elemzője, Daniel R. Kelemen. Hozzátette: a magyar tekintélyelvű rendszer kialakulásához jócskán hozzájárult az Európai Unió is.

A New Jersey államban működő Rutgers Egyetem politológia professzora azután nyilatkozott, hogy egyrészt az Európai Parlamentben sok pátosszal teletűzdelt vita zajlott Magyarországról a felhatalmazási törvény miatt, másrészt pedig a kormányfő Belgrádban bejelentette, hogy valószínűleg a hónap végén lemond különleges jogköréről. 

A szakértő számára ez utóbbi fordulat egyáltalán nem meglepetés, mert mint mondja, Orbán mindig is igen ravasz volt. Rendszerint úgy lép fel, mint aki ragaszkodik a törvényhez. Lehet ezt akár tekintélyelvű legalizmusnak is nevezni. Vagyis úgy tesz, mintha komolyan venné a bírálatokat. Egy pár dolgon változtat is, de a végén mégiscsak eléri a célját, mert eljátssza, hogy engedelmeskedik. A Bizottság nem tudja, mit kezdjen ezzel a taktikával, mert általában megelégszik azzal, ha a másik oldal legalább látszatra belemegy a dolgokba.   

A szakértő szerint Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában három tényező segít stabilizálni az autoriter egyensúlyt: először is, az európai pártok rendszere egyszerre fejlett és nem eléggé fejlett. Főleg az EPP-re áll, hogy annak tagszervezetei fedezik egymást, ám a polgárok nemigen látják át ezeket a viszonyokat. Ezért van az, hogy az osztrák konzervatívok védik ugyan a Fideszt, mégsem látják kárát saját szavazóik körében. Másodszor: a támogatásokon keresztül az EU finanszírozza ezeket a rezsimeket. Harmadszor: az unión belüli szabad mozgás fura következménye, hogy aki nincs megelégedve a rendszerrel, az kivándorol, ám a hazautalt pénzekkel mégis támogatja annak a gazdaságát, amely elől elmenekült. 

Orbán esetében döntő, hogy az Európai Néppárt továbbra is kiáll mellette. Ám az elemző azt kérdezi, hogy a kereszténydemokraták nem ismerik a történelmet? Szerencsére napjainkban egyetlen Hitler sincs a színen, viszont nagyon sok a von Papen. Mint ismeretes, ő volt az a kancellár, aki végzetesen téves politikai számításból lehetővé tette a vezér felemelkedését. Kelemen nem gondolja, hogy az unió ki tud szabadulni ebből a tekintélyelvű egyensúlyból. A 7-es paragrafus teljesen használhatatlan, legfeljebb arra jó, hogy egy rendszer ne csukja le tömegesen az ellenzékieket. Azaz teljes, brutális diktatúra nem alakulhat ki.

Csakhogy az új „demokratúrák” eleve más logika szerint működnek. A szakember úgy összegzi a helyzetet, hogy mindent egybevéve Brüsszelnek lenne eszköze az ilyen rendszerek megrendszabályozására, csak éppen a bátorság hiányzik hozzá.

A magyar miniszterelnök arra készül, hogy két hét múlva megválik nagy vihart kavart különleges meghatalmazásától – írja a Le Figaro. A nacionalista politikus ellen az a vád, hogy a járvány ürügyén saját hatalmát erősíti, miután jogot kapott arra, hogy tetszése szerint, meghatározatlan ideig dekrétumokkal irányítsa országát. A kormány mondja ki azt, hogy mikor van vége a vészhelyzetnek. Egyébként azt is Orbán szemére hányják, hogy még jobban meggyengíti a demokráciát, amely már amúgy is törékennyé vált a Fidesz 10 évnyi uralkodás alatt.   

A Bizottság a héten kinyilvánította azt a kívánságát, hogy térjen vissza a demokratikus közösségbe Magyarország, amely ellen csaknem két éve jogállami eljárás folyik. Nemzetközi szervezetek immár 10 éve kifogásolják a magyar tekintélyuralmi rendszert. Legutóbb a Freedom House már átsorolta az országot a demokráciákból a hibrid rezsimek sorába. Budapest mindannyiszor erőteljesen visszautasította a bírálatokat. Most pedig azt bizonygatta, hogy a rendkívüli állapot csupán a járvány végéig tart – emlékeztet a francia konzervatív lap.

Orbán Viktor megpendítette: nem tartja magára nézve kötelezőnek, hogy az unió legfelső bírósága szerint Magyarország megsértette a közösségi jogot azzal, ahogyan a tranzitövezetekben bánt a menedékkérőkkel – olvasható a Financial Timesban. Az ítélet értelmében jogellenes az érintettek fogva tartása. Pardavi Márta szerint a kormányfő mostani reakciója azt mutatja, hogy a politikus kész mérlegelni, miként tud szembeszállni az EUB-vel. A Helsinki Bizottság társelnöke szerint a magyar állam szempontjából tanácsosabb a magyar alkotmánybírósághoz fordulni, semmint nyíltan elutasítani a luxemburgi ítéletet.   

Egyébiránt a luxemburgi testület az idén még több magyar ügyben is határozatot hoz. Egy hónap múlva várható a verdikt arról a törvényről, amely kötelezi a külföldi támogatással működő civil szervezeteket, hogy idegen ügynökként tüntessék fel magukat. Utána valamikor pedig az kerül terítékre, hogy volt-e a magyar államnak joga elűzni a CEU-t. Bírálók szerint az évek során Orbán engedelmességre kényszerített egy sor demokratikus intézményt, köztük az alkotmánybíróságot. Továbbá a kétharmadot arra használta, hogy módosítsa az alaptörvényt, ha a vonatkozó szabályozást előzőleg megkérdőjelezte valamelyik bíró.

Az Európai Bíróság elmarasztaló ítéletet hozott a két tranzitövezet kapcsán a magyar menekültpolitikáról, úgy hogy Orbán Viktor azonnal utalt is a német alkotmánybíróság legutóbbi ítéletére, amely kéltségbe vonta az uniós jog elsőbbségét – olvasható a Neue Zürcher Zeitungban. Ennél fogva várhatóan Magyarországon is még inkább fel fog vetődni, amikor a kompetencia a tét, hogy kié a végső szó: az EU-é avagy a nemzetállamoké. Annál is inkább, mert a miniszterelnök úgy érzi, országát jogtalanul állították pellengérre. Így bőven belefér, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja a luxemburgi döntést. Viszont: aki ismeri, hogy milyen viszonyok vannak a két létesítményben Röszkénél és Tompánál, az nem lepődhet meg az EUB állásfoglalásán. Hiszen Magyarország menedékpolitikája évek óta a bezárkózásra és az elrettentésre épít, és ha a kormányfőn múlik, akkor ez így marad a jövőben is. Az európai bírák azonban nem fogadták el azt az érvelést, hogy az érintettek önként vannak a két táborban, pedig a magyar igazságügyi miniszter még két napja is ezzel érvelt.

Az új szélsőjobb aligha jut hatalomra egyik pillanatról a másikra, inkább attól kell tartani, hogy lopakodva szerzi meg az uralmat, miután lassan elhal a liberális demokrácia. Erre figyelmeztet Andreas Audretsch, aki a Haladó Központ nevű német agytrösztnél politológus. A Die Zeitben közös interjút adott, amelyben társa, a történész Claudia Gatzka azzal támasztja alá félelmeiket, hogy a vírus és a korlátozások után most hatalmas gazdasági válság közeleg és a radikálisok ujjal mutogathatnak a kormányokra, mármint hogy mindezért azok a felelősek. És látszik, hogy a jogok szűkítése miatt máris sokan szembefordulnak a demokratikusan megválasztott vezetéssel, a liberális pártoktól, amit alátámasztanak a sorozatos németországi tüntetések.

A két szerző nemrég jelentette meg könyvét „Lopakodva a hatalomba” címmel. Emlékeztetnek arra, hogy a rasszista mozgalmak gyakran meglovagolták a járványokat és mindig is igényt tartottak arra, hogy utat mutassanak a jövő felé. Most is vastagon jelen vannak a szigorítások feloldását sürgető megmozdulásokon, ideértve a neonácikat és az összeesküvés elméletek híveit is. Szabadságharcosoknak állítják be magukat, és azzal vádolják a kormányt, hogy az diktatórikus eszközökkel él, mert még azt is megmondja, mikor hagyhatják el az emberek az otthonaikat. Az elején még arra hivatkoztak, hogy a bajt a multikulturális gondolkodásmód okozza, amit a globalista elit kényszerít ki. Ám ez nem más, mint a járvány rasszista, völkisch értelmezése. Magja a homogén nép. De ezek a nézetek igen széles skálán mozognak. Kezdve onnan, hogy nincs is vírus, egészen odáig, hogy a veszély Kínából jön és csakis fehér bőrű nemzetként, zárt határokkal védekezhetünk ellene.

De pl. Trump egyszerre képviseli a kettőt, úgy hogy a két megközelítés között nincs is olyan nagy különbség. Amúgy pedig az ilyen ellentmondások nem szokták zavarni ezeket az irányzatokat. Egyébként már a nemzeti szocialisták is egészséges és fajilag homogén néptestet hirdettek. Részben a járványokra hivatkozva fogadtatták el a lakossággal, hogy ki kell közösíteni a zsidókat. Ez az elem azután most előjön a migráció kapcsán.

Orbán jelenleg is azt hangoztatja, hogy kétfrontos harcot kell vívni: az egyiket a vírus, a másikat az illegális bevándorlók ellen. Kaczynski pedig azt állította, hogy az idegenek parazitákat és baktériumokat visznek be Lengyelországba. Az elemzők arra is kitértek, hogy a mai szélsőjobb sok mindent átvett a kommunista Gramscitól, aki azt hirdette, hogy a társadalom fölötti uralom elképzelhetetlen a kultúrában betöltött központi szerep nélkül.

Sok szélsőséges párt pontosan ezért igyekszik átírni a történelmet, hiszen annak révén új világképet tud kialakítani. De a legtöbbször a lényeg, hogy legitimálják a homogén nemzetet.

(A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.)