Az EU-tagállamok közül már 16-ban elkezdték kiadni az uniós oltási igazolványt, amelynek felmutatásával megnyílnak a határok a beoltottak számára, és ismét beindul a nemzetközi utasforgalom. Csakhogy közöttük még nem találjuk ott Magyarországot, de például Finnországot sem – derül ki a SchengenVisaInfo.com tudósításából.
Az igazolvány annak adható ki, akinek legalább egy oltása már megvan, átesett a fertőzésen, illetve negatív a tesztje, azaz ellenanyagot termelt a szervezete. Június 1-jétől Bulgária, Dánia, Cseh-, Német-, Horvát-, Görög-, Lengyelország bocsátotta ki a zöldkártyákat, a napokban pedig Portugália és Belgium is felzárkózott a többiekhez. Még előtte Ausztria, Észt-, Lett-, Spanyolország, Litvánia, Luxembourg került be az uniós utazások vérkeringésébe. EUDCC-nek nevezett kártyát, ami az EU Digitális Covid Igazolást jelenti szó szerint, Franciaország 22-én tervezi kibocsátani. Olaszország 15-ére ígérte, de még nem sikerült azt teljesíteni. Minden jel arra utal, hihetetlenül nagy az igény a zöldkártyára, Németországban két héten belül 5 milliót adtak ki. Magyarországon kívül Málta és Finnország egyelőre a tesztelés alatt van. Noha nem uniós tagország, de Svájc, Norvégia és Liechtenstein is csatlakozik az elektronikus kapurendszerhez.
Személyesen adott ki az LMBTQ-közösségek megbélyegzését elítélő közleményt Ursula von der Leyen, támadva közvetlenül Orbán Viktor kormányát, miután a magyar parlament elfogadta a kisebbségekre vonatkozó törvényt, amely tiltja a róluk szóló felvilágosítást és oktatást – számol be a Politico.
„Nagy aggodalommal tölt el ez az új jogszabály, s megvizsgáljuk, hogy sérti-e az uniós törvénykezést – írja a twitteren az Európai Bizottság elnöke. – Én egy olyan Európában hiszek, amelyik kiáll a diverzitás mellett, és nem olyanban, amelyik el akarja titkolni ezt a gyerekeink elől. Senkit sem érhet diszkrimináció nemi identitása alapján” – fogalmaz von der Leyen.
Kovács Zoltán, a külföldi ügyek kormányzati szóvivője szinte azonnal reagált az EU Bizottság elnökének a közleményére, és úgy tűnik föl, összemosta a pedofíliával a maga üzenetét, mert azt írta, hogy „…maga, mint hétgyermekes anya, biztosan megérti, miért fontos gyermekeinket okítani ilyen érzékeny témákban, amit ezúttal kiigazítottunk. Erről szól a törvény. Ja, és persze a pedofília miatt kiszabható súlyos büntető tételekről. Kereszténydemokrataként árulja már el, a felsoroltak közül melyikkel van problémája?” – reagált Kovács a hétgyermekes bizottsági elnök aggályaira. Ezt megelőzően is próbálta úgy értelmezni a most elfogadott törvényt, hogy épp így fogják a gyerekek egészséges környezetben történő felnevelését biztosítani, ahelyett, hogy állandóan gender-ideológiai harcot vívnának.
Az Európai Bizottság első megközelítésben a törvényt cenzúraként értelmezi. Von der Leyenhez hasonló megjegyzést tett közzé Didier Reynders igazságügyi biztos: „Amikor identitásukra neveljük, a fiatal generációknak hozzáférést kell biztosítani az olyan információkhoz, amelyek a modern és őszintén nyitott társadalomra és annak sokféleségére tökéletesen reflektálnak. Senkit sem lehet cenzúrázni” – írta Reynders, aki posztját szivárványzászlóval nyomatékosította. A Háttér Közösség szervezet egyik vezetője, Duduts Luca megígérte, hogy ennek ellenére nem adják fel a harcot, mert a törvény az európai törvényeket éppúgy sérti, mint számos más nemzetközi törvényt. A most elfogadott magyar törvény körüli vita elért az UEFA-ig, mert a keddi magyar–portugál mérkőzésen is LMBTQ-ellenes táblákkal fejezték ki egyes szurkolók a kormány politikája melletti kiállásukat.
A konzervatív angol filozófusról elnevezett, egyre jobban terjeszkedő kávézóhálózatot mutatja be a brit The Times. A Sir Roger Scruton nevét viselő első magyar kávézó a parlament közelében nyílt meg, és a nemrég elhunyt filozófus özvegye számos emléktárgyat is ajándékozott a helynek: könyveket, személyes iratokat és teáskannát is. A cikk nemcsak Borisz Johnson Scrutont méltató szavait idézi, aki szerint korunk egyik nagy modern konzervatív gondolkodója volt, hanem Orbán Viktort is, aki kitüntette és úgy méltatta: „elég előrelátó volt, hogy előre lássa az illegális bevándorlók hozta veszélyt, és megvédte Magyarországot az igazságtalan kritikáktól.” Mindenesetre a cikk megjegyzi, hogy a számokból úgy tűnik ki, Orbán még Boris Johnson brit kormányfőnél is többre tartotta a filozófust, mert szövetségesei, partnerei 1,5 millió fontot, azaz kb. 620 millió forintot öntöttek a beruházásba. John O’Sullivanról, aki egykoron Margaret Thatcher beszédírója volt, és jó pár éve Magyarországon él, ő vezeti a Batthyány-alapítványt, s úgy tudható, hogy a tekintélyes pénzzel ő járult hozzá a kávézóhálózat kivitelezéséhez.
Nem mellesleg szintén az ő alapítványa támogatta Norman Stone történész legutóbbi munkáját, amely Orbán Viktor történelmi szerepét méltatja.