Faludy Györgyre emlékezik az ország – százéves lenne

Az én nemzedékem hosszú évekig szinte semmit sem tudhatott róla. Villon kapcsán rebesgették ugyan, hogy „a Faludy fordításaiban az igaziak”, és néhány kóbor fordítássor is körbe járt mintegy legendaként, de sem ezek a fordítások – valójában átköltések – sem Faludy költészete, vagy prózája nem volt hozzáférhető. Nem adták ki sem régi műveit, s nem juthatott el Magyarországra a külföldön született művek egyetlen darabja sem, akinél pedig valami még megvolt, a világért sem adta volna antikváriumba. A rendszer jól védte állampolgárait attól az eszmeiségtől, amit ez a hatalmas műveltségű, kultúrájú, világlátású, páratlan memóriával megáldott/megvert költőóriás alkotott.


Faludy György (1910. szeptember 22. – 2006. szeptember 1.) az Evangélikus Főgimnáziumban tett érettségijét követően budapesti, bécsi, berlini, grazi egyetemeken tanult, majd Párizsba, Algériába, Marokkóba és az Amerikai Egyesült Államokba vetette a német megszállások elől menekülő zsidó polgári sors. Mindenhol szivacsként szívta magába a műveltséget, miközben aktív háborúellenes politikát is folytatott, például a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapjának szerkesztőjeként. A II. világháborúban az USA hadseregének tényleges katonájaként aktívan is részt vett. Hitte, hogy a felszabadulás után végre hazatérhet, és alkothat, de szociáldemokrata nézetei és a Népszavánál folytatott tevékenysége, s nem utolsósorban kisugárzó személyisége nem tetszett a kommunista vezetésnek, ezért 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és 3 évig Recsken, a munkatáborban tartották fogságban. Nyughatatlan szelleme a táborban is alkotásra késztette, ez életben is tartotta, miközben fogolytársai élő könyvként tanulták meg, hogy szükség esetén tovább vihessék a fejben költött verseit. A munkatábor felszámolását követően, mint legnagyobb irodalmárainknak, neki is jobbára műfordítással kell megkeresnie a kenyerét. 1956-ban úgy döntött, hogy ismét elhagyja az országot. Bécs és Párizs után Londonban telepedett le, majd Firenze, Málta és Kanada következett. Magyar újságokat szerkesztett, írt, költött, de szellemileg egyre gyökértelenebbnek, elmagányosodottabbnak érezte magát emigrációjában. Ezért döntött 1989-ben a végleges hazaköltözésről. Ezt már előkészítették a 80-as években sorra megjelent kötetei; előbb külföldi, majd hazai kiadásokban újra lehetett olvasni műfordításait (Villon, Test és lélek), összegyűjtött verseit, de mindenekfelett a Pokolbéli víg napjaim című klasszikus „pikareszk” önéletírást. A rendszerváltással érkező, revelációs robbanás még felszínre hozta a kötet és a történet folytatását (Pokolbéli napjaim után), számos új verseskötetet (200 szonett, Erotikus versek, 100 könnyű szonett, Limerickek) és most előkerült (pl. Rabelais) és újabb fordítást, naplót (Jegyzetek az esőerdőből, A forradalom emlékezete), filmes visszaemlékezést, díszpolgárságot, Kossuth-díjat és egyéb elismeréseket is kap, de a 2000-es évekre az öregedő költő lágyabb lírája egyre kevesebb szenzációval és megélhetési biztonsággal szolgál. A Kovács Fannival kötött harmadik, sokakat a nagy korkülönbség miatt megbotránkoztató, időskori házassága, és kissé excentrikus lénye végleg és méltatlanul elszigetelte és megtépázta a költőfejedelem babérjait is. Az övé is a nagy magyar költősorsok jellegzetességeire hasonlít, amivel szülőhazájának akarva-akaratlan, de szembe kell néznie, el kell számolnia valamikor.

A Petőfi Irodalmi Múzeum

szeptember 22-én, 16,30–22 óráig az intézmény programfolyammal tiszteleg a költő előtt. Ezen a napon az „Olvass, bolyongj, szeress…” című Faludy-kiállítás, illetve Horváth Orsolya „Vigasz” című tér- és hanginstallációja 10-22 óráig látogatható. 

16,30: beszélgetés Faludy György hatásáról, költészetéről, jelentőségéről Szőcs Géza költő, Füzi László irodalomtörténész, Csehy Zoltán költő, irodalomtörténész és Papp Attila Zsolt költő részvételével, Blénesi Éva irodalomtörténész moderálásával.

18.00: Kalandozásaink Faludy Györggyel – DVD-bemutató. Vendégek: Makk Károly filmrendező és Konrád György író. Rendező: Szabó Gyöngyi, producer: Ozorai András. A DVD a MOKÉP kiadásában jelent meg.

20,30: Ballada a senki fiáról – Földes László Hobó Faludy-estje (A koncertjegy ára 2000 Ft.) 

A költő születésnapján 13 órától a Fasori Evangélikus Gimnázium (Budapest, VII., Városligeti fasor 17–21.) is 
megemlékezik egykori diákjáról.  


Nemzeti Színház

A Kossuth-díjas költőre barátai, tisztelői, kollégái szeptember 26-án 18  órától a Nemzeti Színház nagyszínpadán 
emlékeznek. A kétórás emlékestet Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója rendezi, és Szőcs Géza költő, 
kulturális államtitkár nyitja meg. A fellépő művészeket Tóth Ágnes, a Faludy-szavalóversenyt rendező tabi Rudnay 
Gyula Szakközépiskola irodalomtanára konferálja fel. A rendezvényen Faludy özvegye, Faludy Fanni is tiszteletét 
teszi, aki így nyilatkozott:

„Faludy György a Nemzeti Színházban ünnepelte a 95. születésnapját is. Nagyon jó hangulatú volt az este, nagyon jól érezte magát. Azt hiszem, Gyurka meghatódna, hogy a 100. születésnapját is a Nemzetiben ünnepli az ország. Talán fentről most is mosolyog ránk, és örül, hogy barátok, ismert színészek emlékeznek rá. Szerintem külön öröm számára, hogy az estet Alföldi Róbert rendezi, hiszen kedvelte őt, nagyon”. 

Az est fellépői: Hobó, Deák Bill Gyula, Kubik Anna, Turek Miklós, Gerendás Péter, Lukács Sándor, Székhelyi József, 
Molnár Piroska, F. Dőry Magdolna, Farkasházy Tivadar, Galkó Balázs, Palya Bea, Kálloy Molnár Péter, Tihanyi László, 
valamint a tabi Rudnay Gyula Szakközépiskolában évente megrendezésre kerülő Faludy-szavalóverseny eddigi 
győztesei: Birkás Kinga: Haláltánc-ballada; Szalai Julianna: A sivatag; Tatai Gergő: József Attila temetése.