Megbontották a franciaországi Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gátat, ezzel megkezdődött Európa eddigi legnagyobb duzzasztógát-elbontása. A WWF üdvözli a lépést, egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a vizeink védelmét célzó európai jogszabály még mindig veszélyben van.
A gát eltávolítása egy hosszú távú kezdeményezés első lépése, melynek célja, hogy a Sélune újra szabadon áramolhasson, és lazacok, angolnák és más vadon élő állatok révén visszatérhessen az élet a folyóba és a híres Mont-Saint-Michel-öbölbe. Az öböl az UNESCO világörökség része, és Európa egyik legfelkapottabb turisztikai látványossága.
A Sélune egykor hatalmas lazacállománynak adott otthont; a halak párzás idején az öbölből felfelé úsztak. A gát azonban megakadályozta a halak vándorlását, így a szaporodásukat is, a halállomány pedig összeomlott.
A következő két évben a Vezins-gát – illetve egy másik, elavult gát, a La Roche Qui Boit – elbontása a Sélune folyó 90 kilométeres szakaszán kínál majd szabad áramlást. Ezáltal javul a vízminőség, ami lehetővé teszi a vándorló lazacok számára, hogy visszatérjenek régi ívási helyükre. A kedvező hatásokat pedig mind az emberek, mind a természet egésze élvezni fogja.
Franciaország döntése összhangban van azzal az európai uniós jogszabállyal, amely kötelezi a tagállamokat folyóik helyreállítására, hogy legkésőbb 2027-ig visszanerjék jó ökológiai állapotukat. A régi vagy elavult gátak eltávolításával az országok fontos lépést tehetnek a Víz-keretirányelvben vállalt kötelezettségeik teljesítésében. Ezáltal ugyanis helyreáll a folyók összeköttetése, nő a biológiai sokféleség és a bővül halállomány.
A duzzasztógátak feldarabolják a vízfolyásokat, a természetes élőhelyek így már nem tudnak egymáshoz kapcsolódni. Emellett akadályozzák a hordalékáramlást és a vándorló halak útját, valamint víztározók sorozatává alakítják a vízfolyásokat. Emiatt drasztikus mértékben csökkennek az adott területen honos halfajok populációi, az idegenhonos halak viszont elszaporodhatnak. Egy friss tudományos elemzés szerint a világ 246 hosszú folyójának alig harmadán nincsenek duzzasztók – a többségen gátak, vízerőművek akadályozzák a szabad folyást.
Jó hír: becslések szerint Európa-szerte már több, mint 3500 gátat távolítottak el. Tavaly Spanyolországban történt meg a kontinens eddigi legnagyobb gátelbontása, Észtországban pedig történelmi fontosságú folyó-helyreállításba kezdtek: 8–10 gátat fognak eltüntetni, így 3300 kilométernyi folyószakasz kapcsolódik majd újra egymáshoz.