Gazdasági éghajlat- és élővilág-védelemmel

A Greenpeace Magyarország azt várja az újonnan létrejött gazdaságvédelmi operatív törzstől, hogy a gazdaság átfogó újraindításakor elköltött minden egyes forint és euró az egész társadalom és az azt fenntartó természeti rendszerek hosszú távú javát szolgálja.

A közpénzeket nem lehet klímagyilkos iparágak életben tartására költeni: zöld munkahelyeket kell létrehozni, és zöld feltételekhez kell kötni minden támogatást.

A Greenpeace minap megjelent javaslatcsomagjában részletesen leírja, miként lehet a most elérhetővé váló hatalmas összegű gazdaságélénkítő csomagokkal valóban zöld pályára állítani a gazdaságokat. [1] A javaslatokat komolyan véve a magyar kormány Magyarországot fenntartható, jövőbe mutató pályára tudná állítani.

Összességében mintegy 4 000 000 millió euró az uniós tagállamok és az Európai Bizottság gazdaságvédelmi csomagjainak az értéke. [2] Ez annyi, mintha egyik napról a másikra minden uniós állampolgár bankszámláján 9000 euró jelennék meg. Mivel a gazdaságélénkítő csomagoknál közpénzekről van szó, a Greenpeace mindenhol feltételekhez kötné a pénzek elköltését, továbbá követeli a pénzek elköltésének átláhatóságát.

A Greenpeace minap elkészült „Coronavirus recovery: a free ride for polluters” című jelentéséből azonban kiderül: az EU tagállamainak kormányai a pénzek jórészét minden különösebb feltétel nélkül tervezik elkölteni a cégek és iparágak megmentésére. [1] Nemcsak arról a 33 ezer millió euróról van szó, amit a légitársaságok megmentésére fordítanak, hanem olyan intézkedésekről is, melyekkel a kormányok egyéb, rejtettebb módokon igyekeznek életben tartani egyes iparágakat. Például amikor zöld megoldásokba beruházás helyett adókedvezményekkel teszik olcsóbbá a klímaválságot egyre növelő fosszilis energiahordozók használatát.

A járvány okozta gazdasági válság ellen hozott intézkedések Magyarországon sem pörgetik fel a zöldberuházásokat. A támogatásokat idehaza sem kötik zöldfeltételekhez, így az intézkedésekkel klímakárosító cégeket, tevékenységeket is támogatnak.

A Magyarországon bejegyzett Wizz Air, miközben 300 millió font hitelkeretet biztosított számára a Bank of England, adókedvezményt kapott az államtól. A gazdaságvédelmi alapból 16 000 millió forinttal támogatják jövőre autóversenyek (közte a Forma–1-es futam) megrendezését, illetve 20 400 millió forinttal egy új, motorversenyzésre alkalmas versenypálya építését is. – Ez 2020-ban, a klíma- és ökológiai válság kellős közepén teljességgel elfogadhatatlan, felelőtlen felhasználása a közpénzeknek.

A kormány által a magyar kisvállalkozások rendelkezésére álló, nulla százalékos hitelt kínáló program sem tartalmaz klímavédelmi feltételrendszert. [3] Zöld feltételrendszer nélkül ma már egy fillér támogatást és hitelt sem lenne szabad nyújtani gazdaságélénkítésre.

„Amikor a COVID–19-válság kezdődött, azonnal világossá vált a magyar kormány számára, hogy életeket kell menteni. A bevezetett intézkedésekkel sikerült lassítani a járvány terjedését, tisztább lett a levegő, és elkezdett visszatérni a természet a mindennapjainkba. Most, a gazdasági újraindításkor ugyanilyen határozottsággal kell fellépni az éghajlatunk és az élővilág védelmében. Ha a járványgörbét el tudtuk laposítani, akkor a szén-dioxid-kibocsátások görbéjét is el tudjuk laposítani. Ezt követeli velünk együtt most már több mint tizennyolcezer ember, aki aláírta a greenpeace.hu/legyenavalsagesely oldalon elérhető, a zöld társadalmi, gazdasági átalakítást követelő petíciónkat” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

Jó iránynak tekinthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank a járvány kezdetén felismerte: a gazdaság helyreállításának ökológiai értelemben is fenntarthatónak kell lennie. [4] Programja kidolgozásába szakmai szervezeteket is bevont, ennek részeként a Greenpeace Magyarország is megtette javaslatait, hiszen kiemelten fontos, hogy a pénzügyekben is bekövetkezzék a zöld rendszerszintű változás. [5] A Greenpeace Magyarország határozott álláspontja szerint ennek része kell legyen az is, hogy az MNB kizárja azokat a cégeket a növekedési hitel- és kötvényprogramjából, amelyek érdekeltek a fosszilis energiahordozók kereskedelmében, felhasználásában. [6]

További jó példák zöld gazdaságélénkítésre az Európai Unióban:

  • Litvánia 475 millió eurót költ megújuló és energiahatékonysági beruházásokra;
  • Dánia 30 000 millió dán koronát különít el lakossági épület-energiahatékonysági programra;
  • Németország élénkítő csomagja számos, az energiaátmenet felgyorsítását célzó intézkedést tartalmaz (döntően megújulók, energiahatékonyság, közlekedés zöldítése, hidrogénalapú technológiák fejlesztése);
  • Franciaország központi régiója (Ile-de-France) 300 millió eurót költ a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére;
  • az Egyesült Királyság 2000 millió fontot tervez költeni gyalogos- és kerékpáros-infrastruktúra fejlesztésére.

A most elköltésre kerülő 4 000 000 millió euró 80-szor annyi pénz, mint amennyit az unió országai tavaly a megújulókra fordítottak. Uniós és hazai szinten egyaránt zöld újraindításra van szükség, hogy ne mélyülhessen tovább az az éghajlati és ökológiai válság, amely a koronavírusnál sokkal súlyosabb válsághelyzeteket fog eredményezni a jövőben.

[1] A „Coronavirus recovery: a free ride for polluters” című Greenpeace-jelentés: https://storage.googleapis.com/planet4-netherlands-stateless/2020/06/8250363e-report-covid-recovery-230620.pdf

[2] A pontos összeg az esetleges átfedések miatt nem teljesen világos. A tagállamok és az EU korábban bejelentett intézkedéscsomagjai összesen mintegy 3,4 billió eurót tesznek ki. Ezen felül kell számolni az Európai Bizottság elnöke által bejelentett 750 milliárd eurós csomaggal.

[3] https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/oriasi-hitelprogram-indul-a-magyar-kisvallalkozasoknak/

[4] https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/szeleskoru-innovativ-lehetosegek-a-zold-gazdasagelenkitesben

[5] A Greenpeace Magyarország javaslatai a Magyar Nemzeti Bank számára annak érdekében, hogy a pénzügyekben is bekövetkezzen a zöld rendszerszintű változás: https://www.greenpeace.org/hungary/blog/7032/hogyan-zolditsuk-a-gazdasagot-a-jarvany-utan/

[6] Az MNB Növekedési Kötvényprogramjában volt már példa arra, hogy az MNB olyan fosszilisokhoz köthető cégek által kibocsátott kötvényekből vásárolt, mint például a TIGÁZ Földgázelosztó Zrt. vagy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.  https://www.mnb.hu/monetaris-politika/novekedesi-kotvenyprogram-nkp