Háromnegyed magyarországnyi tengeri és szárazföldi területre adott engedélyt Görögország kormánya olaj- és gázkitermelésre. Akár egy olajszivárgás katasztrofális következményekkel járhat a tengeri élővilágra, a veszélyeztetett fajokra, a görög szigetek idegenforgalmára és gazdaságára nézve is. A WWF nemzetközi kampányba kezdett avégett, hogy a fúrásra irányuló tervek helyett a terület élővilágának védelme helyeződjék előtérbe.

A WWF a napokban publikálta „A szénhidrogén-kitermelés gazdasági hatásai Görögországban” (Economic impacts of hydrocarbon exploitation in Greece) című jelentését, amely az olajfúrás káros hatásaira hívja fel a figyelmet, valamint arra, hogy egy esetleges olajszivárgás rendkívüli mértékben károsítaná a tengeri élővilágot. Ez mind a halászat, mind a turizmus szempontjából súlyos következményekkel járna, a görögországi gazdaságnak pedig több mint 7,5 milliárd eurós kárt okozna.

Görögország kormánya Észak-Korfutól Dél-Krétáig terjedően mintegy 75 000 négyzetkilométernyi tengeri és szárazföldi területen adott engedélyt olajkutatásra és -fúrásra egy 25 éves koncesszió alapján. A kedvezményezettek nagy olajipari cégek: a Total, a Repsol, az Exxon, az Eni… A WWF egy nemzetközi kampánnyal és a jelentéssel hívja fel a figyelmet arra, hogy ezt a mélytengeri területet milyen változatos élővilág jellemzi: olyan ritka fajok élnek ott, mint a nagy ámbráscet, a barázdásbálna, a Cuvier-féle csőröscet, a palackorrú delfin, az álcserepesteknős, a barátfóka. A szárazföldi terület pedig számos egyedülálló, ökológiai jelentőségű védett területből áll.

„Rémálmainkban sem tudjuk elképzelni, milyen lenne, ha olaj- és gázfúrótornyokat látnánk csupán néhány kilométerre Kréta, Zakinthosz, Kefalónia és Korfu partjaitól, az álcserepesteknős fészkelőhelye mellett Lagana és Kyparissia öblében vagy Epirusz festői panorámájában” – mondta Dimitrisz Ibrahim, a WWF Görögország tengervédelmi szakértője.

A WWF jelentése az első olyan elemzés, amely előrejelzi és számszerűsíti egy olajszennyezés gazdasági hatását Görögországban, ezáltal dokumentálva a szénhidrogén-kitermelés valóságos kockázatát.

A tanulmány szerint egy esetleges olajszennyezés a turisztikai ágazatot érintené a legérzékenyebben. Ha például a turisták körében rendkívül népszerű Kréta szigeténél történnék olajszivárgás, az 2,2 milliárd euró értékű kárt okozna és 45 000 állás megszűnésével járna. Ugyanez a Jón-szigeteknél 1,78 milliárd euró költség és 25 ezer állás elveszítésével lenne egyenértékű.

A WWF hangsúlyozza: az új olajkoncessziók engedélyezése nincs összhangban a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény céljaival sem, mely szerint látványosan csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét. A WWF felszólította a görög kormányt, hogy haladéktalanul tiltsa meg az új szénhidrogén-lelőhelyek feltárását és a fúrásokat, követve Spanyol-, Francia-, Olaszország, Portugália és Új-Zéland példáját. Az embereket pedig világszerte arra kéri, hogy a petíció aláírásával álljanak ki a páratlan görögországi természeti értékek és a helyi közösségek mellett.