Hányan beszélünk magyarul?

(Az index.hu alapján) Felmérték, hányan beszélnek világszerte magyarul, és az eredmény: körülbelül 13 millióan. (Antall József még 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát). Létezik egy adatbázis, amely számontartja a világ összes beszélt nyelvét, és ebben az adatbázisban jelenleg 7139 nyelv szerepel. (Nyitó kép: Nádasdy Ádám könyvének címlapja; www.cultura.hu.)

Ugyanebben az adatbázisban van egy kétszázas lista, melyben azok a nyelvek szerepelnek, amelyeket világszerte a legtöbben beszélik. Ennek a kétszáz nyelvnek a beszélője teszi ki a világ népességének a 88 százalékát, ami azt jelenti, hogy kevés olyan nyelv van, amelyet sokan beszélnek, de ebben a kétszázas listában a magyar ott szerepel, az előkelő 96. helyen.

Ignácz Rózsa “Anyanyelve magyar” című könyvének borítója.

Mégis „teljességgel érthető, ha a magyar nyelvet beszélők úgy érzik, hogy anyanyelvünk egy furcsa, elszigetelt képződmény Európa közepén” – nyilatkozta Gugán Katalin, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Ezt azzal magyarázta, hogy a magyar nyelv réges-régen elvált az uráli nyelvrokonaitól, továbbá a térbeli távolság is nagyon nagy a magyar nyelvet beszélők és a legközelebbi nyelvrokonok között.

Tisztázott is egy alapvetően fontos tényt: „Minden ellentétes híreszteléssel szemben egyértelmű, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládhoz tartozik, amit tudományos körökben senki sem vitat. Rokonság tekintetében tehát nyelvünk elszigeteltsége nyilvánvalóan nem igaz, vagyis a magyar nem olyan, mint a baszk vagy a japán, amely nyelveknek csakugyan nincsenek rokonai. Ősi nyelv. A magyar nyelv életkorának meghatározásához azt kell először vizsgálni, hogy mit tekintünk a nyelv születési időpontjának.

Vagyis, ha azt vesszük figyelembe, mikor vált ki a rokon nyelvek közül, akkor valóban állíthatjuk, hogy a magyar kb. 2500-3000 éves, hiszen a magyar nyelvet beszélők időszámításunk előtt 1000 és 500 között váltak ki az ugor nyelvközösségből.” Akinek ez (nem csak) a finnek miatt „halszagú” – vitatkozzék tovább, hogy kik nem a nyelvrokonaink…

Az orosz tagszervezet azzal vádolja a finnugor nemzetek közelgő világkongresszusát, hogy az Oroszországot bírálja, éppen ezért le is mondta a részvételét a június 16-18. között az észtországi Tartuban rendezett tanácskozáson, bár a szervezők erről még nem kaptak értesítést. Finnugor nyelveken 24 millióan beszélnek a világban, a legtöbben Magyarországon, Finnországban és Észtországban. A többi érintett nép az idők során szétszóródott Oroszországban.

A fórumot 1992 óta négyévenként tartják meg, feladata a nemzettudat erősítése, az önrendelkezés elősegítése, a kultúrák és nyelvek támogatása, az együttműködés szorgalmazása. Ám az orosz tagozat szerint a finnek és észtek beleavatkoznak az orosz belügyekbe. Tonu Seilenthal, a kongresszus előkészítő bizottságának tagja meglepetéssel fogadta a bejelentést, ugyanakkor azt közölte, hogy Moszkva ugyan vasfüggönyt enged le, ám ezzel együtt továbbra is segíti a finnugor népeket.

Egyébiránt az orosz, a magyar és a finn elnök is hivatalos a tanácskozásra, de hogy elmennek-e, az nem tudható. Az illetékes megjegyezte ugyanakkor, hogy az orosz részvétel körüli zűrzavar mutatja, mennyire kiéleződött a feszültség a térségben, illetve, hogy Moszkva allergiás mindenre, ami külföldi.