Az első nagyjátékfilm sikere után az első regény is megszületett és igen ez is olyan breierádámos. Ahogyan a felvezetés kínálja: „Végy egy csipet Philip Roth-féle emberismeretet, Woody Allen-féle frappáns riposztokat, Jonathan Franzen-féle családi élveboncolást, Örkényt és Heltait idéző, lefegyverző humort, a Cohen-testvérek mágiába hajló látásmódját, és kapni fogsz egy olyan derűsen borús, csodás szarkazmussal megírt regényt, melyet elolvasva azt érzed, többet tudsz az emberi lélekről, a családi dinamikák mögött rejlő mozgató erőkről.

A nagy sikerű Lefkovicsék gyászolnak című film rendezőjének, Breier Ádámnak (a jobb oldali képen) első regényében az apaság előtt álló főszereplő egy lelki utazásra indul, mely során nemcsak saját bűneivel, lelki farkasaival kell szembenéznie, de érzelmi, vallási, családi identitását is újra kell festenie. A filmre kívánkozó dialógusok, remek karakterábrázolások és az olvasmányos szöveg magával ragadja az olvasót, és a történet később is hosszan vibrál az emberben, miközben azon gondolkodik, mit jelent férfinak lenni, apává válni, mit jelent maga a család fogalma.”

A regény, a Hetvenegy farkas szerzője Breier Ádám filmrendező, forgatókönyvíró. A Lefkovicsék gyászolnak című nagyjátékfilmjét 2024-ben mutatták be: a figyelmet keltő közönségsiker mellett két Magyar Mozgókép-díjat kapott. Csaknem száz nemzetközi fesztiválon szerepelt a világ öt kontinensén, Ausztráliától Uruguayig, a Szófiai Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a Kritikusok Díját. A közönség is szerette a filmet. Minden bizonnyal szerethető lesz a könyv is, ami szórakoztató és ugyanakkor tükröt is tart, szokatlan férfi lélektani regény. Ahogyan a szerző nevezi a megbánás regénye.  Egy harmincas értelmiségi férfi belső küzdelmein keresztül vizsgálja a bűntudat, az identitás és az apává válás kérdéseit. A számvetés idején elkerülhetetlen, hogy kérdéseket tegyünk fel magunknak. Az író úgy mondja: „Szerintem már önmagában félsiker, ha az embernek van bátorsága őszintén és nem meghunyászkodva, valóban feltenni magának magáról kérdéseket. Azt hiszem, remény mindig van, de igenis fontos az, hogy képesek legyünk objektíven látni önmagunkat, vagy legalábbis legyen ez a szándékunk, és harcoljunk azért, hogy sikerüljön ez a fajta tisztánlátás. Még ha az önbecsapás veszélye igenis nagy, törekedni szerintem mindig érdemes.”

Breier Ádám még nem apa ugyan, de sok minta kínálkozott a tollára. „Bevallom őszintén, még nem vagyok apa, ezért nem állíthatom, hogy saját tapasztalatra alapoztam az apaság előtti pánikot, de voltak valós mintái. Jó pár barátomon láttam – ebben az életszakaszukban –, ha a pániknak nem is, de a félsznek mindenképp a jeleit, hogy meg fogom ezt tudni ugrani, elég jó apa leszek én? Vagy csak szimplán jó ember vagyok egyáltalán, érdemes engem másolni?

És a regény hőse is ezt a kérdezi önmagától. Jó ember vagyok-e? A regény elején még ateista, de ahogy halad előre a történet, egyre hitbélibb kérdésnek látszik ez, amivel nem azt állítom, hogy Gábor megtalálja istent, és vallásos lesz, de igenis átalakul a viszonya a hittel az apaságra várva. Talán egy gyerek születése jobban kinyitja az ember szemét a hétköznapi csodákra. A hősömnek is ez a képessége az, ami fejlődik a történetben, amelynek cselekménye pedig az, hogy egy nyomozás során önvizsgálatot tart. Követtem-e el bűnt, bűn volt-e, amit elkövettem?”

Súlyos kérdések, az élet nagy dolgai, és mégis a Hetvenegy farkas nem akar sem nyomasztó, sem komolykodó lenni. Aki kézbe veszi, elolvassa az önfeledten belefeledkezhet egy diszfunkcionálisan összetartó család életébe. Kp rengeteg szarkazmust, némi mágikus realizmust és a hitet abban, hogy sosincs késő az önreflexióhoz. Talán az olvasóban is feltör az igény, hogy csöppet hátra lépjen, és úgy nézzen önmagára.

Június 15-én, vasárnap délután háromtól Breier Ádám dedikál az ünnepi könyvhéten a pesti Vörösmarty téren a 26-os standnál, a 21. Század Kiadónál.