(Az Infovilág berlini tudósítójától) Novák Katalin legutóbbi sóhajtása alkalmából, ami szerint az elmúlt nem egészen két év élete legnehezebb korszaka volt, az ellenzéki sajtó a megjegyzést azonnal lefordította forintra, fillérre. (Pardon, csak forintra, mert fillér már sok év óta nincs…) Ebből az derült ki, hogy az ország egykori első asszonya havi 5,7 millió Ft nyugdíjat kap, évente tehát 68,4 milliót, valamint alig 22 hónapos államelnöksége alatt 32,5 millió Ft-ért vett ruhát magának (persze, nem a havi fizetéséből), amit a Sándor-palotából kiebrudálása után magával vihetett. Jár neki élete végéig iroda, több fős személyzet, állami autó stb.

Elgondolkoztam ezen. Valóban: első hallásra ijesztően magas összegek. A forint folyamatosan gyorsuló inflációja óta csak úgy dobálóznak a gazdasági hírekben a milliókkal és milliárdokkal, a lakosság igen nagy többsége a saját mindennapjaiban nem találkozik ekkora számokkal.

(Jut eszembe, ha valakinek van, mit a tejbe aprítania, annál automatikusan minden rendben is van? Továbbá: lelkileg megviselte-e Novák Katalint a meglehetősen fura lemond(at)ási cirkusz? Hogy ez számára traumatikus élmény volt? Függetlenül attól, hogy maga mennyiben hibás a rossz oldal választása miatt. Nem olcsó és populista dolog-e a nagy számokkal dobálódzni a széles publikum előtt mindenféle összehasonlítás nélkül?)

Utánanéztem, hogy miként fest mindez Németországban. Az államelnök éves jövedelme az interneten elérhető adatok szerint jelenleg 276 000 euró (kb. 110 400 000 Ft), amihez hozzájön még 78 000 euró költségátalány: összesen tehát 354 000 euró (31,2 millió forint). Ha Berlinben tartózkodik, akkor lakhelye a Schloß Bellevue, ami nagyobb és főleg az azt körülvevő park miatt reprezentatívabb, mint a Sándor-palota. Jár még neki egy S-osztályú Mercedes – persze sofőrrel.

Az ország rangsorban harmadik, politkailag és befolyásban legfontosabb embere a kancellár, akinek az éves fizetése 233 200 euró, és járnak még neki különféle egyéb juttatások, melyek összege jelenleg 129 000 euró, azaz összjövedelme éves szinten 362 280 euró, több, mint az államfőé. Neki is jár autó sofőrrel, valamint a kancellária épületében egy kétszobás apartman. Merznél nem tudom, hogy így van-e, de Merkelnek ezen túl volt még egy négyszobás, államilag bérelt lakása a Pergamon Múzeummal szemközt. (Feltételezem, hogy ez a mindenkori kancelláré, hiszen egyikük sem berlini, másutt van az állandó lakhelyük.)

Az államelnökkel szemben a kancellár költségátalányát jobban részletezik: az alapfizetésen túl kap valamennyi (nem sok) fizetéspótlékot, és jár még neki helyi pótlék (mert a nagyvárosban drágább az élet, mint egy faluban…), különkiadások átalánya, a korábbi képviselői fizetésének fele, az ahhoz járó átalány negyede.

Mindkét hivatalt betöltő személy a ciklus után kap nyugdíjat. Az államelnöknél ez a teljes utolsó fizetése, ami akkor is jár neki, ha nem tölti ki a ciklust és idő előtt távozik, lemond. Arra nincs gyakorlat, hogy mennyi lenne a juttatás, ha valami vétség miatt lemondatják. Mindkét esetben jár a nyugdíj mellé iroda 5-6 fős személyzettel, autó stb. Ennek jogosultsága eddig csak Schröder volt kancellárnál volt kérdéses, aki a hivatalos német külpolitikával szemben mindmáig büszke Putyin barátságára és az ukrajnai háború korai fázisában kéretlenül és előzetesen senkivel nem egyezteve utazott Moszkvába, hogy tárgyaljon barátjával. (Amiből természetesen nem sült ki semmi.) Szóval: akkor felvetődött, hogy járjon-e mindez Schrödernek, akit akkoriban az SPD éppen ki akart dobni saját soraiból. Aztán elaludt az ügy. Feltételezhetően azért, mert erre nincs megfelelő paragrafus, ez az alapító atyáknál még ötletként sem vetődött föl.

Ha most Novák Katalin korábbi és mai juttatásait összehasonlítjuk német kollégáiéval és mindezt euróban, akkor azért nem is annyira égbekiáltó a különbség: Novák nyugdíja (átszámítva) 171 000 euró, ruhákra 81 250 eurót költött, utóbbit viszont több év alatt.

A német rendszer szerintem szerencsésebb, mert az államkassza nem egyes számlákat fizet ki, hanem átalányt folyósít, amit a jogosult úgy költ el, ahogy akar. A költségátalány nagyságrendjét államilag szabályozzák és ebbe a világon senki sem köt bele.

(Engedtessék meg a szerkesztőnek egy megjegyzés: Németország lakossága 84 millió, tehát jó nyolc és félszer több, mint Magyarországé. A német nemzeti jövedelem 1123 milliárd euró – az ország a világ ötödik legnagyobb gazdasága és Európa legnagyobbja, és igen nagy szerepet játszik a világkereskedelemben, különösen a gépek, járművek, vegyi anyagok és háztartási berendezések exportjában. Magyarország egy főre jutó nemzeti jövedelme összehasonlíthatatlanul kisebb a németországinál, emellett hazánk jelenlegi kormánya jóformán számolatlanul veszi föl az államkölcsönöket, és legalább olyan „nagyvonalúan” költekezik…)