A görög eredetű nevet viselő Philadelphiát 1682-ben alapította William Penn, akiről Pennsylvania állam a nevét kapta. Washington városának elkészültéig Philadelphia éppen évtizedig, 1790–1800 között az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes fővárosa volt. Ez a város az ország történetének alapköveként is említhető, mert 1776-ban itt fogadták el az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát, majd pár évvel később az alkotmányát is.
Európában nem sokan ismerik azokat a forrongó eseményeket, amelyek során a mai Amerika annak idején létrejött. Európából Philadelphia környékére elsőként írek és németek, majd később olaszok, lengyelek, oroszok, ukránok, franciák, az ország déli részéből pedig afrikai amerikaiak és Puerto Rico-iak vándoroltak be. A kialakult, sokszor zavaros helyzetek sajátságos jellegére utalhatunk azzal is, hogy pl. a 17. században holland, spanyol és finn bevándorlók csaptak össze itt egymással, amit aztán a britek elsimítottak. Megemlítendő, hogy 1793-ban sárgalázjárvány pusztított a városban, az ott élők tizedét elvitte.
Természetesen nem lehet itt és most mindent bemutatni, ami ebben a városban érdekes. Személyes látogatásaim során ismerhettem meg ezt a gazdag történelmi örökséggel rendelkező helyszínt.
Általános látkép az 1,6 millió lakost számláló Philadelphiáról. A központjában lévő városháza 1908-ig a világ legmagasabb lakóépülete volt.
Tetején William Penn szobra látható:
A város legismertebb épülete a Függetlenség Csarnoka, ahol a Függetlenségi Nyilatkozatot és az Egyesült Államok Alkotmányát elfogadták :
Emberek állnak sorban a város történetét bemutató központ előtt:
melynek tőszomszédságában található a szabadság szimbólumának tekintett Liberty Bell (a Szabadság Harangja)
A Művészeti Múzeum épületét, 72-fokú lépcsősorát leginkább a Sylvester Stallone főszereplésével 1976-ban bemutatott „Rocky” című film tette ismertté
A Múzeummal szemben, a sugárút másik oldalán látható ez a kültéri alkotás, s az előtte lévő fürdőmedence:
A város hangulatát mutató utcaképek:
/Kép: 9,10,11,12,13,14,15,16//.
A történelmi városrészben több falfestményekre bukkantam, a többi között az 1950-es években nálunk is jól ismert énekest, színészt és politikai aktivistát, Paul Robesont ábrázoló falra, aki 1976-ban bekövetkezett elhunytáig élete utolsó évtizedét Philadelphiában töltötte
Itt látható még több falfestmény:
Mutatok még egy ilyen művet, mely a továbbra is lappangó faji megkülönböztetésre emlékeztet a festményen látható lezuhanó horogkeresztes repülőgép melletti kiírásokkal, ahol a felsorakozó afrikai-amerikai katonák felett a „Színes nem bebocsátható”, a fehér katonák felett pedig a „Csak fehér” szöveg olvasható. Szívesen elbeszélgettem volna az utcai művésszel alkotása üzenetéről
/Kép: 21/.
Frank Rizzo 1972–80 között Philadelphia polgármestere volt, akit sokan vádoltak fehér felsőbbrendűséggel és az iskolai szegregáció felszámolásának akadályozásával. Szobrát 1998-ban helyezték el a városban, de a tiltakozások hatására 2020-ban eltávolították
Sétáim közben rátaláltam egy katonai emlékhelyre, amelyet a Koreai Háborús Szövetség által az 1950–53 között lezajlott koreai háború elesetteinek tiszteletére lett állítottak. Az oszlopokon végig követhető e háború minden részlete – emberi, hadműveleti vonatkozásokban egyaránt
Ez utóbbi képpel kapcsolatban hívom fel a figyelmet arra, hogy ott az emlékoszlopok között az ENSZ címere látható. E koreai háború a hidegháborús viszonyok közepette, a világszervezet szempontjából igen sajátságos körülmények között zajlott le. A háború kitörését követően a Biztonsági Tanács napirendre vette, de abban, hogy ezt a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető konfliktust miként kellene megoldani, a testület állandó tagjai, azaz a Szovjetunió és a többi négy tag (megj.: akkoriban, egészen a 70-es évekig, Tajvan képviselte Kínát az ENSZ-ben, és így a BT-ben is) természetesen nem tudtak megállapodni. Annál is inkább, mivel a szovjet küldöttség 1950 januárja és augusztusa között egyszerűen bojkottálta a Biztonsági Tanács üléseit, tiltakozván amiatt, hogy az ENSZ nem ismeri el a Kínai Népköztársaságot.
És itt érkezünk el a történet különlegességéhez. A fegyveres konfliktus folytatódott, s az ENSZ plenáris intézménye, a Közgyűlés, 1950 novemberében egy olyan többségi határozatot fogadott el, amely szerint: „amennyiben a Biztonsági Tanács az állandó tagok egyhangúságának hiánya miatt nem képes betölteni fő felelősségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartását illetően bármely olyan esetben, amikor a nemzetközi béke veszélyeztetése, a béke megsértése vagy agressziós cselekmény tűnik fel, a Közgyűlés azonnal megvizsgálja a kérdést, hogy megfelelő ajánlásokat tegyen a tagoknak kollektív intézkedésekre, beleértve – a béke megsértése vagy agressziós cselekmények esetén – szükség esetén fegyveres erő használatát, a nemzetközi béke fenntartása vagy helyreállítása céljából”. (Megvallom, nem volt könnyű e határozat szó szerinti lefordítása, de itt – mint általában a diplomáciában – minden egyes szónak, vesszőnek jelentősége volt és van.) E határozat folytán jelentek meg ENSZ-zászlók alatt a dél-koreai oldalon külföldi csapatok, amerikaiak és 16 más ország katonái. Tudvalévő, hogy a világszervezet kényszerítő akciókhoz csak akkor folyamodhat, ha arra a Biztonsági Tanács – azaz az öt állandó tag is – áldását adja. Nos, ez az eset azóta is vitatott téma a nemzetközi jogászok köreiben és manapság is számos aktuális kérdést vet fel.
Visszatérve Philadelphia mozgalmas történetére, e templom falán látható az az 1781-i felirat, amely szerint 1779. július 4-én itt ünnepelték először az ország függetlenségét francia és spanyol miniszterek jelenlétében, s miután a brit csapatok Yorktown-nál megadták magukat, az amerikai Köztársaság és Franciaország csapatai együtt ünnepeltek és az elhódított brit zászlókat a templom oltárának lépcsőjére helyezték
A nagy csatákra emlékeztet e szobor is
A város központjában látható Amerika egyik legnagyobb történelmi alakjának, Benjamin Franklinnek a szobra, akiről intézményeket, iskolákat neveztek el, és akinek arcképe amerikai papírpénzeken is meg van örökítve. Franklin az Egyesült Államok egyik alapító atyja (Founding Father), nagy szerepe volt az 1776-i Függetlenségi Nyilatkozat szövegének megalkotásában, 1776–85 között párizsi amerikai nagykövetként a Franciaországgal 1778-ban megkötött katonai szövetségi, a Nagy-Britanniával való 1783-i békeszerződés és az Egyesült Államok Alkotmányának 1787-i létrehozásában.
Sokrétű tevékenységei közé sorolhatjuk, hogy 1774-ben egyike volt azoknak, akik megalapították a Pennsylvaniai Társaságot a Rabszolgaság Megszüntetésének Előmozdításáért
Emléktábla a lengyel Tadeusz Kosciuszko tiszteletére, aki katonai mérnökként részt vett az amerikai forradalomban; egy általa vezetett lengyelországi felkelést követően száműzték és 1797–98-ban itt lakott Philadelphiában
Rodin „A Gondolkodó” nevű ismert szobra a philadelphiai Rodin Múzeum bejáratánál. A szobor másolatai a világ sok országában láthatók
Temető a város kellős közepén.
És – végül, békésebb hangulatban – éppen egy olyan utcában jártam, ahol felügyelők gyerekeket kísértek templomba
Summa summarum: nincs Amerika Philadelphia nélkül.