Az Infovilág berlini tudósítója jelenti: Holnap, november 26-án jelenik meg a könyvesboltokban Angela Merkel memoárja, amit már hetek óta nagy érdeklődéssel vár a sajtó, és általa a közvélemény is. Címe: „Szabadság” – Angela Merkel politikai emlékiratai 2024. november 26-án jelennek meg a világ több, mint 30 országában. A memoárkötetet, aminek eredeti címe: »Freiheit. Erinnerungen 1954– 2021« – a Kiepenheuer & Witsch adja ki. (A magyar kiadás jogát az animus kiadó szerezte meg.)

Merkelnek nem egyszer ajánlották és nem is kevesen, hogy írja meg az életrajzát, de legalább a hatalom berkeiben eltöltött 16 év történetét, amiről ő eleinte hallani sem akart. A gondolat, hogy mégis, 2016 tavaszán jött. Addigra érezte úgy, hogy a határnyitás körülményeit a sajtó állításaival szemben helyre kellene igazítania.

Elmélkedések, elhatározás és jól megtervezett előkészületek, majd két évig tartó szorgalmas munka eredményeként végül megszületett a könyv. Megjelentetését az tette aktuálissá, hogy Angela Merkel az idén ősszel lett 70 éves. Életútja pontosan feleződik: 35 évet töltött az NDK-ban és ugyanannyit szabadságban, amire a kötet címe is utal.

Az életrajz több szempontból is rendhagyó. A művet ketten jegyzik egyenrangú írótársként: a volt kancellár és a nyelvész végzettségű Beate Baumann – utóbbi 1992 óta ifjúsági miniszterségétől, a kormányfői hivatalból való távozásáig Merkel irodavezetője volt.

A politikai visszaemlékezések történetében ugyancsak egyedülállók a vaskos kötet keletkezésének körülményei. A siker végett a két író vállalkozást alapított. A „TeaMBook” cégnév közepén álló két nagybetű az szerzők nevét jelzi.

A volt kancellárnak sok hibát vetettek szemére az évek során, de hogy bármit is a saját hasznára tett volna, azt soha. Ehhez az etikai normához ezúttal is ragaszkodott. Azért, hogy továbbra se érhesse kritika a háza táját, nem a volt kancellárnak törvény szerint automatikusan járó irodában dolgozott a kettős, hanem kibérelt egy kis irodalakást a Berlin közepén. A 61 éves Baumann, aki még ma is állami szolgálatban áll, szabadságot vett ki az írás idejére, nem akarta, hogy szó érje a ház elejét, hogy munkaidőben foglalkozik a könyvvel.

Nem alkalmaztak ghost writer-t, hivatásos szövegírót: maguk írták, maguk pötyögték a gépbe a szöveget. Még Merkel is, akinek évtizedek óta a személyes sms-ein kívül sose kellett billentyűzethez ülni. A munkamegosztás részben a másik által írt szöveg ellenőrzése volt, továbbá a vesztfáliai Baumann a nyugaton szocializálódott ember logikájával faggatta Merkelt az NDK-ban átélt gyerekkoráról, ifjúságáról, az akkori ottani világról, azért, hogy az a fiatalabb és/vagy nyugati olvasó számára is érthető, nyomon követhetővé váljék. Az irodalakásban mindketten internet-összeköttetés nélküli számítógéppel dolgoztak, a napi penzumot esténként pendrájvra, kis memóriára mentették és elzárták a széfbe, nehogy idő előtt bármi is kiszivároghasson.

Az eredetileg tervezett 500 oldal éppen a kétszeresére terebélyesedett. Rengeteg húzás után a végeredmény 700 oldal – és egy egész életet foglal össze. Semmiképp nem akartak két könyvet, mert az átlagolvasók általában csak az egyiket olvasnák el: vagy az NDK időkről szólót, vagy az egyesülés utáni politikai karrier történetét.

Írás közben következett be Ukrajna lerohanása, ami a korábbi Merkel–Putyin-viszony okán stratégia-, illetve prioritásváltást okozott. Végül beledolgozták ezeket az aktuálpolitikai szempontokat is a műbe. Ez év augusztusáig írtak, addig, amikor eldőlt, hogy Biden helyett Kamala Harris lesz a demokraták jelöltje az idei amerikai elnökválasztásokon.

Ami a kiadást illeti, a szerzőpáros eltekintett a szokásos közvetítőtől, aki tetemes hányadot kapna a honoráriumból – maguk választották a kiadót. Amikor tavaly ősszel az Frankfurter Allgemeine Zeitung megszellőztette a könyvtervet, a nagy nemzetközi kiadók megrohamozták Merkelt. A téma azért is volt érdekes számukra, mert először fordult elő a német történelemben, hogy nőt választottak szövetségi kancellárnak, ráadásul egy NDK-s múlttal rendelkező politikust. (Nyilván az sem véletlen, hogy az egyenrangú írótárs szintén nő.) Ugyancsak rendhagyó módon a szerzőpáros a konszernek személyzeti interjúihoz hasonlóan versenyeztette a jelentkező kiadókat. A meghallgatás a TeaMBook által bérelt irodalakásban történt. Az FAZ szerint olyan nemzetközi cégek vezetői is elzarándokoltak Berlinbe, mint a Pinguin Random House – végül kiderült: hiába. Aztán a – nem mellesleg: szintén nő vezette –  Kiepenheuer & Witsch (KiWi) lett a győztes. Érdekesség: ez a kiadó elsősorban baloldali politikusoknak, mint pl. Robert Habeck, az irodalmi otthona, ami a Merkel-kritikusok szerint szintén nem véletlen. Az előleg nagyságrendjéről vad találgatások láttak napvilágot, de pontos információ nincs. A jogokat máris eladták jó 30 országba, Kínától Románián át Kanadáig – az amerikai könyvbemutatót Michelle Obama tartja majd. Mindezek alapján a kétszámjegyű milliós nagyságrend nem is valószínűtlen.

Az érdeklődés fokozásának egyik eszköze volt, hogy a kiadó nem küldött recenziós példányokat sem a sajtónak, sem a szakkritikusoknak, a könyvről a szerzők menet közben nem nyilatkoztak senkinek. Interjút csak a Der Spiegel készített velük a legutóbbi, múlt szombati számában. Ebben is inkább a jelenlegi világpolitikai és gazdasági helyzet került előtérbe, csak kevés vonatkozik magára a könyvre. (A kérdések alapján mégis feltételezhető, hogy a hetilap munkatársai hozzájuthattak egy példányhoz.)

Aki idejében vett jegyet (árusítása október 11-én kezdődött), az holnap, november 26-án este hét órától részt vehet a könyv premierjén Berlinben a Deutsches Theaterban, ahol a neves és elismert tv-műsorvezető, Anne Will (ismét egy nő) beszélget Angela Merkellel. – Azok, akik nem jutnak be az eseményre – és ilyenek milliószám vannak ám – azok megtekinthetik a Zeit Online közvetítését a YouTube-on.