Hurrá, ebben is elsők vagyunk! Magyarország ellen dolgozik a jogállamisági mechanizmus

(Szerző: Arató László, szabadeuropa.hu) Magyarország az első és eddig az egyetlen állam, amelyikkel szemben megindították az uniós pénzek védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmust. Az EU kilenc hónapon belül hoz döntést: bármilyen forrásmegvonásról születik határozat, a magyar kormánynak az így kieső pénzt saját bevételeiből kell fedeznie és a vállalt beruházásokat meg kell valósítania.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy Facebook-videóban reagált arra, hogy az Európai Bizottság elindította a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Szerinte a magyarok a választásokon világos döntést hoztak arról, hogy az országnak ki kell maradnia a háborúból, és arról is, hogy „a gyermekek védelme bármilyen szexuális propagandával szemben elsődleges fontosságú”. Jelezte, hogy a kormány számára ezek a vörös vonalak, amelyekből nem tud engedni.

Tulajdonképpen ebben az esetben szerencsésen is alakulnak a dolgok, ugyanis a háborúhoz, vagy a szexuális propagandához semmi köze sincs a jogállamisági eljárásnak. Számtalan nyilatkozat, dokumentum, állásfoglalás és válasz erősítette már meg Brüsszel oldaláról, hogy az uniós pénzek magyarországi felhasználásával kapcsolatban a korrupciós kockázatok és a közbeszerzések átláthatatlansága, valamint a megfelelő nyomozások lefolytatásának hiánya az, ami miatt ezt a mechanizmust aktiválták.

Fontos megjegyezni: eddig minden jel arra mutatott, hogy nemcsak Magyar-, hanem Lengyelország is a jogállamisági szégyenpadra kerül; csakhogy mára kiderült, Varsóval szemben nem tartják indokoltnak az eljárás megindítását. Ezt egyértelműen kijelentette az Európai Bizottság egy magas rangú tisztviselője egy brüsszeli tudósítóknak tartott háttérbeszélgetésen.

Több fontos részlet is kiderült ezen a tájékoztatón, egyet azonban nem voltak hajlandóak elárulni: a konkrét ügyeket, amelyek mentén az uniós források felfüggesztése, megvonása valószínűsíthető. Az Európai Bizottságnak ugyanis bizonyítania kell a közvetlen kapcsolat meglétét a jogállamisági szabályok megszegése és az unió pénzügyi érdekeinek sérelme között. Az elmondottakból úgy tűnt ki, hogy a vizsgált ügyeknek jól körülhatárolható közös tulajdonságai, pontosabban hiányosságai vannak. Ezeket a következőkben foglalták össze:

a közbeszerzések, az európai költségvetések végrehajtása, az auditok, a monitoring, az elszámolási eljárás hiányai, a transzparencia, a csalások megelőzése és a korrupció terén tapasztalható intézményes, jogszabályokban is fellelhető problémák.

Ráadásul az Európai Bizottság szerint ebben nincs semmi újdonság, mert a múlt több mint 10 évben olyan gyakorlat szerint működött az EU-s pénzek elosztása Magyarországon, ami nem felelt meg a szabályoknak. Csakhogy eddig nem volt olyan jogszabály, ami alapján fel tudott volna lépni a Bizottság – de most már van.

A képlet egyszerű: ha az előbbiekben változik a magyar álláspont, lesz érdemi előrelépés, akkor a pénzügyi következményekkel sem kell számolni. A már idézett bizottsági tisztségviselő szerint korai még megbecsülni, mekkora lehet az az összeg, amekkorát Brüsszel valamilyen formában vissza fog tartani. Úgy tűnik föl, a Bizottságnál bíznak abban, hogy a magyar kormány felismeri: nagyon sokat kockáztat a jelenlegi magatartásával. A jogállamisági eljárás „ura” ugyanis a brüsszeli testület, amit ő javasol – nem szankcióként, hanem pénzügyi korrekcióként – az nagy valószínűséggel a végeredmény is lesz egyben.

Mert igaz ugyan, hogy a végső szót a tagállamok mondják ki, de ahhoz, hogy a bizottsági javaslatot tartalmában megváltoztassák, minősített többségre van szükség a tagállamok tanácsában. Magyarul: Orbán Viktornak körülbelül 15 kollégáját kellene meggyőznie arról, hogy neki van igaza és nem Brüsszelnek. Márpedig a szövetségesek száma vészesen közelít a nullához.

Az is kiderült, hogy milyen forrásokat érinthet ez a megvonás. Orbán többször is úgy érvelt, hogy nincs mit visszavenni, mert az EU még ki sem fizette a következő hétéves keretből járó pénzt, visszamenőlegesen pedig nem lehet jogot alkotni. Nos, a rendelet tavaly január 1-je óta hatályos, az azóta megtörtént bármilyen kifizetést érinti a jogállamisági mechanizmus. Akkor is, ha ez a 2014–20-i költségvetési időszakra vonatkozik, csak éppen a kifizetés átcsúszott 2021 utánra, ami meglehetősen gyakori. A rendelet arra is lehetőséget ad, hogy a még ki nem fizetett támogatásokat visszatartsák, mert nem szükséges az, hogy bekövetkezzék az unió pénzügyi érdekeinek a sérelme, elegendő az is, ha ez a veszély fennáll, de még nem történt meg.

Ez az eljárás viszonylag gyors, ami azt jelenti, hogy mától számítva legfeljebb kilenc hónap múlva megtörténik a „pénzügyi korrekció” kiszabása. Ennél lehet rövidebb időtartam is, de legfeljebb egy-két hónapról van szó. A magyar kormánynak lehetősége van arra, hogy a döntéssel szemben bírósági jogorvoslatot kérjen és az Európai Törvényszékhez forduljon, majd az ügy egy esetleges fellebbezés után az Európai Bíróságnál köt ki. Ez több évekig eltartó procedúra, a kérdés: miként hat a pénzek megvonására. Nos, az Európai Bíróságtól kapott tájékoztatás alapján főszabály szerint a pernek nincs halasztó hatálya, de ezt lehet kérni a törvényszéktől. A döntés joga az ott eljáró bíróé.

A szabályozás fontos eleme, hogy a végső felhasználók a kormány mulasztásai miatt nem szenvedhetnek hátrányt. Ez azt jelenti, hogy az államnak a saját költségvetéséből kell biztosítania, hogy kedvezményezettekhez eljussanak a források. Ahogy forrásunk fogalmazott, „Brüsszel nem fog Budapest helyébe lépni”, tehát az EU nem utal máshová pénzt, erről a kormánynak kell gondoskodnia. Az Európai Bizottság azt vállalja, hogy figyelemmel kíséri a kormányzat ez irányú lépéseit és egy platformot is működtetni fog, ahol bejelenthető, ha egy terv, beruházás meghiúsul azért, mert a kormány nem fizeti ki a megvont uniós támogatást.

Ez a helyzet különösen súlyos akkor, ha a helyreállítási alap 5 800 000 millió (!) forintos forrásaihoz sem jut hozzá Magyarország – hasonló okokból.