Ideje dönteni a 2021–27-re vonatkozó uniós költségvetésről

Az Európai Tanács október 17–18-i ülésének közeledtével az Európai Bizottság felkéri az uniós állam-, illetve kormányfőket, hogy nyújtsanak politikai iránymutatást, és adjanak új lendületet a tárgyalásoknak, hogy még az év vége előtt méltányos, kiegyensúlyozott és modern hosszú távú uniós költségvetésről lehessen megállapodni a 2021–27 közötti időszakra.

Ma közzétett közleményében a Bizottság felvázolja azokat a fő kérdéseket, amelyeket még mérlegelni kell, és amelyekre vonatkozóan az uniós vezetőknek egyértelmű álláspontot kell kialakítaniuk a gyors megállapodás elérése végett.

A Bizottság 2018 májusában és júniusában új és modern, az Európai Unió prioritásaihoz szorosan igazodó költségvetésre irányuló javaslatot terjesztett elő 37 – az egyes ágazati programokra vonatkozó – jogalkotási javaslattal együtt. Ennek alapján mind az Európai Parlamentben, mind a Tanácsban kemény munka kezdődött, ami jelenleg is folyik. Most, hogy a tárgyalások a sorsdöntő szakasz felé közelítenek, minden eddiginél nagyobb szükség van a vezetők stratégiai útmutatására ahhoz, hogy az új programokat 2021. január 1-jén késedelem nélkül el lehessen indítani.

A Bizottság a költségvetés elfogadására irányuló olyan javaslatot terjesztett elő, mely az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 %-át tenné ki. Az EU jelenleg bruttó nemzeti jövedelmének 1,16 %-át fordítja a költségvetésre, ideértve az Európai Fejlesztési Alapot is. A javasolt költségvetés tehát már a jelenlegihez képest is csökkentés. Az uniós költségvetés további csökkentése azzal járna, hogy az EU nehezen tudná prioritásait megvalósítani és az európai mezőgazdasági termelők, diákok és kutatók, illetve az uniós költségvetés sok százezer egyéb kedvezményezettje számára elengedhetetlenül fontos támogatást biztosítani.

A vezetőknek azt is mérlegelniük kell, milyen új, a szakpolitikai prioritásokhoz szorosabban kapcsolódó forrásokból lehetne bevételt nyerni az uniós költségvetés számára. Ilyen források lehetnek a kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevételek vagy az újra feldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján meghatározott hozzájárulások.

A Bizottság az EU hosszú távú költségvetésére vonatkozó javaslatában új egyensúlyt kívánt teremteni az uniós költségvetésből finanszírozott szakpolitikai területek között. A kohéziós politika és a közös agrárpolitika továbbra is lényeges szerepet játszik majd Európa jövőjének alakításában, folyamatban van az új prioritásokkal összhangban álló korszerűsítésük. Ezzel egyidejűleg több forrás jut majd olyan kulcsfontosságú szakpolitikai területekre, mint a kutatás és innováció, a hallgatói mobilitás, az éghajlat-politika, a migráció, a határvédelem, a digitális transzformáció, valamint a védelem és az unió külső tevékenysége. A vezetőknek támogatniuk kell az uniós költségvetés korszerűsítését célzó erőfeszítéseket, és gondoskodniuk kell arról, hogy a költségvetés eredményekhez vezessen az emberek számára fontos területeken.

Országszerte bemutatják az Erasmus+ program eredményeit

Csaknem 80 program várja az érdeklődőket október 10–12. között az Erasmus-napokon. Az európai rendezvénysorozathoz az idén negyvennél több ország csatlakozott, Magyarország pedig bejutott a legtöbb eseményt szervezők közé. Az idén 16 milliárd forintot fordítottak köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőtt-tanulási Erasmus+ projektek megvalósítására Magyarországon.

Az Erasmus-napok rendezvényei Budapesten és még 25 városban zajlanak majd. A szakmai és szórakoztató események az Erasmus+ program sokszínűségére hívják fel a figyelmet. Százhalombattán például digitális szabadulószobával, Kiskunhalason flashmobbal, Nagykátán szakmák versenyével, Egerben pedig interaktív városi sétán mutatják be, hogy mit csináltak a tanárok és a diákok egy-egy Erasmus+ projektben.

Az Erasmus+ programba nemcsak egyetemisták, hanem tanárok, diákok, oktatók, szakértők és ifjúsági területen tevékenykedők is bekapcsolódhatnak. Létrehozhatnak partnerségeket, amelyekben több ország intézményei és szervezetei dolgoznak valamilyen közös témán, illetve külföldi képzésen, szakmai gyakorlaton vagy tanulmányúton vehetnek részt.

A program több mint 30 éves története alatt bebizonyosodott, hogy a nemzetközi tapasztalatnak köszönhetően fejlődik a résztvevők nyelvtudása és személyisége; javulnak a munkaerő-piaci esélyek; új tanulási-tanítási módszerek, eszközök és technológiák ismerhetők meg; ezek az innovációk pedig alkalmazhatók az oktatás, a képzés és az ifjúsági munka területén.

A résztvevők közvetlen tapasztalataiba nyerhetünk bepillantást október 10–12. között az Erasmus-napokon. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament védnökségével megvalósuló rendezvényeken iskolákban, alapítványoknál, felsőoktatási intézményekben, egyesületeknél és ifjúsági szervezeteknél mutatják be a nemzetközi kezdeményezéseket és hatásaikat, valamint a külföldön szerzett személyes élményeket.

Ízelítő a programokból:

A budapesti Teleki Blanka Gimnáziumba öt országból érkeznek diákok és tanárok. Az Erasmus-napokon fejtörők és színpadi előadások segítségével azt járják körbe, hogy miként jelenik meg a víz fontossága a különböző kultúrákban.
A Szegedi SZC Hansági Ferenc Szakképző Iskolájában külföldi szakmai gyakorlaton részt vett tanulók élményeit és sikertörténeteit mutatják be. Néhány diák élőben jelentkezik Máltáról, Németországból és Portugáliából, emellett cukrászati kóstoló is lesz külföldön megismert receptekből.
A Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban angol nyelvű digitális szabadulószobával várják az érdeklődőket, és interaktív mini konferenciát is rendeznek, ahol bátorítani szeretnék a tanulókat az Erasmus+ projektekben való részvételre.

A további programok között találhatunk például szakmai versenyt, fotókiállítást, flashmobot, interaktív városfelfedező sétát és számos szakmai eseményt.

A teljes tájékoztató, további részletek, valamint az Erasmus-napok programjai a Tempus Közalapítvány weboldalán találhatóak.