A Svájcban élő, magyar származású holokauszt-túlélő, a 91 éves Katharina Hardy, azaz Hardy Katalin igencsak borúlátó hazánk fényes jövőjét illetően a politikai fejlemények ismeretében – írja a Deutschlandfunk.

Míg Németország az elmúlt évtizedekben igyekezett történelmével szembenézni és helyükre rakni a dolgokat, addig Magyarországról ez nem mondható el. Hozzátette, tisztában van azzal, hogy a szélsőjobb pártok Németországban is erőre kaptak. Ám a sok probléma közül az egyik például – a Deutschlandfunk szerint –, amit Brüsszel is elítélt és kifogásolt az elindított 7-es cikkely vitájakor, hogy Orbán Viktor maga kampányolt a holokauszt-túlélő Soros György ellen.

A New Hampshire-i Concord Monitor a „náci fenyegetésről” szóló cikkre reagálva a szerző szemére veti: amikor az arról írt, hogy a náci Németország, a fasiszta Olaszország és Japán, mint katonai szövetséges 85 millió embert pusztított el, akkor elfelejtette megemlíteni azt az újabb fenyegetést, amit Trump elnök és barátai illetve szövetségesei testesítenek meg napjainkban. John Hancock, a Concord Monitor kolumnistája Putyin orosz elnököt és Orbán Viktor magyar kormányfőt emelte ki, akik szerinte újfasiszta rendszert építettek ki, s mint ilyenek fenyegetést jelentenek. Ő is konspirációs elméletnek tartja azt, amit Trump terjeszt, amely szerint nem az oroszok, hanem az ukránok avatkoztak be a 2016-i elnökválasztásba. A cikk alapvetően az elnök elleni impeachment jogosságát taglalja, és végül arra jut, még ha nem száműzik is Trumpot az eljárás eredményeképpen a Fehér Házból, a szavazók megteszik majd a szenátorok helyett a novemberi elnökválasztáson.

A kétéves börtönbüntetésre ítélt MOL-vezér, Hernádi Zsolt ügyének legfrissebb fejleményeit ismerteti a német Handelsblatt, s a téma nem mellesleg elég nagy ívet futott be a hétvégén a nemzetközi sajtóban, akár a Voice of Americát, az Amerika Hangját is megemlíthetjük. Mivel Hernádi nem tartja magát bűnösnek, az ítéletet pedig jogosnak. Szóvivőjén keresztül üzent, hogy fellebbeznek, és közölték azt is, hogy végül úgy is ők fogják megnyerni a pert. Sérelmezték, hogy a zágrábi törvényszék figyelmen kívül hagyta a magyar bíróság felmentő ítéletét, ami szerintük sötét képet fest a horvát igazságszolgáltatásról. Leghamarabb áprilisban kezdődhet a perújrafelvétel a horvát INA többségi részesedésének megszerzésekor állítólagosan felbukkant 10 millió eurós korrupciós ügyben. Az ENSZ illetékes bizottsága által 2016-ban kezdeményezett választott bírói eljárásban a megvesztegetés vádját nem találták kellően megalapozottnak. Abban egyelőre nem született döntés, hogy miután a magyar hatóságok megtagadták Hernádi kiadatását, feloldják az erre vonatkozó parancsot.

Mindenesetre január 1-jétől Horvátország vette át az Európai Unió soros elnökségét. Az érintett horvát cég szóvivője is megszólalt, aki szerint a MOL nem vesztegette meg „Horvátországot”. A cikk ismerteti, hogy nem sokkal karácsony előtt jelentette be a MOL a fiumei kikötőben tervezett 600 millió eurós befektetését. Sikeres és a térségünkben vezető cégként bemutatott MOL-ról a cikk megjegyzi, hogy a legnagyobb részvényese a magyar állam, Hernádi Zsolt pedig Orbán Viktor és a cég igazgatósági tanácsának maximális bizalmát évezi.

Tagságát tekintve a világ legnagyobb pártjának, az Indiában parlamenti többséget élvező BJP-nek a vezetője, Subramanian Swamy Orbán Viktort hozta fel példának twitter-üzenetében, mivel ő is kerek-perec kijelentette, hogy muzulmán bevándorlókat nem fogad be hazája – írja számos sajtóorgánum, például a YahooNews India vagy például a TimesNowNews.

Pillanatok alatt rengeteg like-ot kapott a bejegyzés, noha voltak olyan vélemények is, hogy Indiával nem lehet párhuzamba állítani a keresztény Magyarországot. A legtöbben azonban egyetértettek: Orbán politikáját kell követnie Indiának is, amelyik most fogadja el új bevándorlási törvényét, amely az illegális muzulmánokat nem engedné be az országba.