Ingatlanpiac: továbbra is drágulás, kelendők a nagy lakások

Erős márciusi forgalom jellemezte az ingatlanpiacot, amely hétszázalékos elmaradást mutat ugyan az egy évvel azelőtti értékhez képest, mégis jócskán túlmutat a tavalyi második féléven.

Miként a Duna House előre jelezte, a 2016. második felét jellemző tranzakciószám-csökkenés fő okai a már meredeken emelkedő ingatlanárak voltak. Ennél fogva a piacnak szüksége volt egy bizonyos időre, amikor a vásárolni szándékozók kivárták az árak további alakulását. A márciusi tranzakciószámok – sőt, már a februárban érzékelhető keresleti növekedés is – arra utalnak, hogy visszatértek a vevők a piacra, vagyis keresleti oldal már nem számít további, esetleges árcsökkenésre. Ezt bizonyítja az is, hogy szerint növekszik a saját célra vásárlók aránya a befektetőékhez képest.

Márciusban 84 pontra csökkent a keresleti index, mely elmarad az egy évvel ezelőtt mért értéktől, viszont így is magasabb, mint ami 2016. második felében.

Három pontot csökkent a Duna House országos lakásindex-értéke 2017 első negyedévében az előző év végéhez képest. A lakások ára (az árszínvonal időleges csökkenése miatt) reál értéken, 94 ponton stagnált az év első negyedévében. Egyaránt csökkent az országos panel- és a téglalakás-index az előző negyedévhez képest. Ekként a 2017. I. negyedévi érték a panelindex esetében 125, téglaindex esetén 111 pont volt.

Nyugat-Magyarországon három ponttal csökkent a panelindex értéke, a téglaindexé viszont egy ponttal növekedett. A keleti országrészben csökkent a panel- (–5%) és a téglaindex (–10%) értéke is.

Budapesten mérséklődtek a téglalakás-árak, a téglaindex két ponttal csökkent az előző negyedévhez képest, és jelenleg a 123-as értéken áll. A panellakások ára ezzel szemben megállíthatatlan, további növekedés figyelhető meg most, az év elején is. Az index elérte a 155-ös nominális szintet. Az országban egyedül Budapesten nőtt a panelindex értéke, vidéken ezzel szemben kisebb-nagyobb mértékű csökkenés volt az első negyedévben.

A közép-magyarországi térséget leszámítva, a Nyugat-Dunántúlon vásároltak legmagasabb fajlagos- és négyzetméter áron is panellakást (217 000 Ft/m2). Az észak-alföldi régió négyzetméter-árai épp csak elmaradtak a dunántúli értéktől. A legalacsonyabb, 146 ezer forintos négyzetméteráron az észak-magyarországi térségben lehetett lakást venni.

A fővárosban Dél-Budán voltak legdrágábbak a panellakások az év elején, csaknem 400 ezer forintra rúgott. A legolcsóbban Dél-Pesten kínálták a panelt: a két terület között csaknem 100 ezer forint volt a négyzetméterár-különbség.

A téglalakások esetében a közép-magyarországi adatok kiugróan magasak. Bár az Észak-Alföldön volt a második legmagasabb a négyzetméterár, a kettő között mégis látványosan nagy volt a különbség: 478, illetve 292 ezer Ft/m2, azaz 186 ezer forint. Akárcsak a panellakások esetében, Észak-Magyarországon lehetett legalacsonyabb, 163 ezer Ft-os négyzetméteráron téglalakáshoz jutni.

Budapesten Észak-Budán és a belvárosi kerületekben 500 ezer forintnál is drágábban kínálták a lakások négyzetméterét. A fővárosban nem volt olyan környék, ahol 400 ezer forint alatt lehetett volna egy négyzetméter téglalakást vásárolni.

A Duna House adatai szerint az Észak-Alföldön lehetett leginkább (átlagosan 6 százalékot) alkudni a panellakások árából. A budapesti belvárosban nem szívesen engedtek az árakból, legföljebb két százalékot. A téglalakások esetében ugyanakkora volt a legkisebb és a legnagyobb alku nagysága is, mint a panelek esetében. A 6 százalékos alkura Észak-Magyarországon, a 2 százalékosra az Észak-Alföldön volt lehetőség. – Házakra 6–9 százalék engedményt lehetett elérni; a legtöbbet az Észak-Alföldön, a legkevesebbet Pesten.

Budán is, Pesten is a legnagyobb arányban 40–60 négyzetméter közötti lakásokat értékesítettek. A budai oldalon egyébként nem ritkák az akár 160 négyzetméteres ingatlanok, az idén eddig minden hetedik ekkora volt. A tavalyikhoz képest Budán egyaránt nőtt a 40-60 és a 160 négyzetméteresnél nagyobb, áruba bocsátott lakások aránya. Emellett ugyancsak a fővárosban az idén a tavalyinál jóval több lakást adtak el négyzetméterenként 450 ezer forintnál is drágábban.

Nem csupán Budapesten, a fővároson kívül is drágultak az átlagosnál értékesebbre becsült ingatlanok. Mindenekelőtt a 200–250 ezer forint négyzetméter árú lakásoknak az aránya nőtt 2016. első negyedévéhez képest. Pest megyében a 25–40 millió forint között értékesített lakások aránya meghaladta az előző évi szintet, a 15 millió forintnál olcsóbb ingatlanok aránya viszont elmaradt az utóbbi időszakban regisztrált értékektől. Leszámítva a közép-magyarországiakat, vidéken a 10 millió forintnál drágábban eladott lakások aránya meghaladta az esztendővel azelőttit.