Írja meg, oszt jó napot!

Kapóra jött Nógrádi Gábor kollégám percekkel ezelőtt megjelent „Bunkó erkölcs” című glosszája az Újnépszabadság portálon. Éppen a publikálása előtti percekben folytattam épületes telefonbeszélgetést egy győri ügyvédi iroda ügyvéd munkatársnőjével. Talán írnom sem kell, azzal a győri ügyvédi irodával, amelynek cégérén a – nemzetközivé vált – „Borkai-botlás” miatt az úszószövetség-elnökségi tagságáról lemondott dr. Rákosfalvy Zoltán neve (is) szerepel. (A nyitó képen: egy év után eltűnt a paraván, ekként kibontakozott teljes „szépségében” Győr egyik legelhanyagoltabb épülete a város talán legszebb terén.)

Nevezett dr. Rákosfalvynak az év eleje óta írogatok leveleket, hogy egy egészen más (tehát nem a Borkai-féle) ügyben szóra bírjam. A dr. Rákosfalvy nevéhez fűződő, januárban alapított, gyorsan bejegyzett kft. ugyanis megvásárolta az ország minden bizonnyal legszebb barokk terén (Bécsi-kapu tér) magasodó és egyúttal sok év óta omladozó, a helyiek által Schäffer-házként ismert és emlegetett ingatlant.

Szerénységem itt, az Infovilág hasábjain nem egyszer foglalkozott az épülettel. Íme:

Győr többet érdemel(ne) – Ötletroham az omladozó Schäffer-ház láttán (2017. 08. 06.)

Ötletroham az omladozó Schäffer-ház láttán (2.) (2017. 08. 22.)

Győr többet érdemel(ne) – sokadszor a Schäffer-házról (2019. 02. 07.)

Győr többet érdemel(ne) – A Schäffer-házról sokadszor (2019. 05. 15.)

Győr többet érdemel(ne) – sosem lesz rend a Bécsi-kapu téren? (2019. 06. 16.)

Kifárasztásra játszik a Schäffer-ház tulajdonosa?(2019. 09. 28.)

Itt még paraván takarta a térre néző homlokzatot.

Eltüntették a paravánt: íme a „meztelen igazság”

A Schäffer-ház ügyében azóta egyedül illetékes dr. Rákosfalvy egyetlen alkalommal adott „Nesze, semmi, fogd meg jól!” típusú-stílusú, egymondatos választ (nem ér rá nyilatkozgatni, keressük ki a válaszát a helyi sajtóból). Tekintettel arra, hogy erre az Infovilág nem kapható, szerkesztőségünk továbbra is ragaszkodott/ragaszkodik az első számú (általunk hitelesnek tartott) személy vagy megbízottjának a válaszához.

Csakhogy ez mostanáig nem érkezett meg. Persze, gondolom, a címzettnek közben adódtak egyéb teendői is, például az adriai jachtkirándulás visszhangjának csillapítása. Ám az – megítélésünk szerint – magánügy, végül is nem közszereplő, mint „kirándulótársa”, a győri polgármester, viszont nem lehet magánügy a győri, Bécsi-kapu tér 1–3. alatti ingatlanának a jövője. A düledező, patkányhadak által birtokolt, ám léte folytán ikonikus épület már réges-rég megérett a felújításra, továbbá a helybéliek is szívesen megtudnák, mi a tulajdonos terve az ingatlannal.

De nem tudhatja meg! Hogy is írta Nógrádi Gábor kollégám?  

„Nem válaszolnak. Úgy értem, az e-mailekre nem válaszolnak. Nem válaszol a cégvezető, nem válaszol a színházigazgató, a kiadóvezető, a lapszerkesztő, a közintézmény cézára… Ki érti, mi az oka a bunkóságnak? Erkölcs? Rossz szokás? Közöny? Cinizmus?…”

Fölhívtam a szóban forgó ügyvéd úr irodáját. Egy kolléganője vette föl a telefont, és mintegy két-három perc elteltével közölte: nincs benn a keresett személy. Próbáltam magyarázni, hogy kínos, és ne késztessenek arra, hogy újólag megírjam: dr. Rákosfalvy Zoltán – ellentétben a működő Európára jellemző szokással – semmibe veszi az újságírói megkeresést: nem válaszol az érdeklődő (magánügynek korántsem tekinthető) levelekre, elvégre egy városképi szempontból ikonikus épületről van szó.

Végül megkérdeztem a kedves hangú ügyvédnőt: megírjam-e újólag, hogy kollégája (főnöke?) nem válaszol, holott minden alkalommal nyugtázta az érdeklődő levelem átvételét?

Mit gondol, kedves Olvasó, mi volt a felelet?

„Írja meg!”

E két szóból nagyon is kicsengett: reklamálhat akárhányszor, akkor sem válaszolunk.

Az ám, a módszer ismerős: mintegy kilenc év óta az esetek sokaságában ez az „eljárásrend”.

Oszt jó napot!