A program műközpontú – jelentették ki –, azaz semmi más nem számít, csak az érték, amit a mű mind a nemzeti, mind az egyetemes kultúrkincs szempontjából képvisel, és kimondja: fő célcsoportját az olvasók adják (ugyan, kik mások?), ők, akik bárhol a világban magyar szépirodalmat, magyar tény- és szakirodalmat, illetve ezek idegen nyelvű fordításait kívánják olvasni. Ebből következik, hogy a Márai-program közvetve és közvetlenül segíteni akar a szerzőknek, a könyvkiadóknak és a könyvtáraknak, továbbá gondot fordít arra is, hogy minél markánsabban jelen legyünk a kulturális értékek nemzetközi piacán, nemzetközi körforgásában. Ezt a célt szolgálja a Publishong Hungary című részprogram, amely magyar művek külföldi megjelenését, és az ehhez szükséges műfordítói hálózat bővítését és fejlesztését szolgálja.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) által 2006-ban – egy skandináv modell alapján – kezdeményezett program hosszas viták, egyeztetések és pontosítások után napjainkra jutott abba a fázisba, hogy rövid időn belül valóban működjék is.

Az idén áprilisban már úgy látszott, hogy a program megkezdhető, de az új kormányzat úgy gondolta, hogy érdemes azt még egyszer újragondolni, átdolgozni. A „fazonigazítással” karakteres programmá változott, amely mind elvi szinten, mind gyakorlati megoldásaiban pontosan körvonalazott célokat követ. Közéjük tartozik, hogy a művek dömpingjével párhuzamosan értékválságban is szenvedő világunkban igyekszik támpontot adni az eligazodáshoz. Ezek egyben a magyar nyelv és kultúra, magyar létünk alapjait is képezik. Ezt a célt szolgálják azok az egységcsomagok, amelyeket a program segítségével minden könyvtárba el kívánnak juttatni, amelyeknek tartalmát a nemzeti kultúra „minimumába” tartozó könyvek alkotják.

Az egységcsomagok összeállítására széles körű szakmai egyeztetés, a legkülönfélébb szakmai szervezetek (írószervezetek, kiadók, könyvtárak, akadémikusok stb.) által benyújtott javaslatok alapján kerül sor. Míg az egységcsomag a programba évente bekerülő mintegy 1000 cím 30 százalékából áll össze, a további 70 százalékból az olvasói preferenciákat közvetítő könyvtárak válogathatnak. A támogatás öt százalékával a hangoskönyvek megjelenését és elterjesztését kívánják segíteni.

A Márai-program megvalósítására jövőre a Nemzeti Kulturális Alapnál e célra elkülönítendő egymilliárd forint terhére kerül sor. Az I. részprogram 800 milliós összeggel a 640 hazai és külföldi könyvtár állományának gyarapítására szolgál. A II. részprogram 40 millió forintot szán magyar alkotók Márai-ösztöndíjjal való megsegítésére. A III. részprogram Publishing Hungary elnevezéssel 60 millióval járul hozzá magyar könyvek külföldi kiadásához, műfordításához, sajtómegjelenéséhez stb. A IV. részprogram 95 millió forintos kerete kommunikációs feladatokat, író–olvasó-találkozókat, televíziós megjelenési lehetőségeket kíván támogatni. A tárcánál abban is reménykednek, hogy ez az összeg az ország anyagi fejlődésével évről-évre emelkedhet majd. A döntések szakmaiságának biztosítására két ideiglenes szakmai kollégium hivatott, az egyik a szépirodalmi a másik a tényirodalmi művek kezelésére.

Pályázni az első évben főleg már megjelent könyvekkel lehet. Ez fokozatosan változnék a megjelenés előtt álló, vagy még csak betervezett könyvekre vonatkozó támogatásává. A Márai-program az első év tanulságai alapján a továbbiakban még csiszolható, javítható.