(Szerző: Fábry János) Száz éve született Kaján Tibor (Miskolc, 1921. március 3. – Budapest, 2016. május 16.) magyar grafikus, karikaturista, 1997-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a magyar és egyetemes karikatúraművészet meghatározó, iskolateremtő művésze. (A nyitó képen: Kaján Tibort a 90. születésnapján, 2011. március 3-án kollégái és barátai köszöntötték a lakása előtt. Fotó: Fábry János)
Kaján Tibor 1953-ban és 1968-ban Munkácsy-díjat kapott, 1975-ben érdemes művész lett, 1981-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1988-ban a kiváló művész címet vehette át. Pulitzer-emlékdíjjal 1992-ben tüntették ki, 1994-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll-életűdíjjal ismerte el munkásságát. Az Opus-díjat 1994-ben, a Magyar Művészetért díjat 2002-ben vehette át. 2004-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 2008-ban a Táncsics Mihály-életműdíjat, 2010-ben Hazám-díjat, 2011-ben Prima Primissima-díjat kapott, Zugló díszpolgára (2018.)
Kaján Tibor hitvallása szerint „a karikatúra gyógyító hormon, demokratikus, mert közérthető, népi és nemzetközi egyszerre, afféle vizuális eszperantó. A jó karikaturistában együtt lakik Don Quijote, Savonarola és az elengedhetetlen önirónia. És miközben a karikatúra magába nyelt rengeteg műfajt – tanítómesét, állatmesét, aforizmát, epigrammát és legendát, sokféle emberi önkifejezést, a festészettel, a fotóval, filmmel bezárólag –, aközben harmóniát akar, de diszharmóniáról beszél.” (Forrás: Graforizmák)
Kaján Tiborra tőle származó idézetekkel emlékezünk:
„A karikatúra túlzást jelent. Célja, hogy az élet bonyodalmait, rejtett összefüggéseit, a gondolatokat szavak nélkül, vonalakkal fejezze ki. Ehhez járuljon hozzá a humor.” (Forrás: CanadaHun)
„A vonalak csendesek, nincs bennük semmi tolakodó harsányság: humort nem lehet ordítva mondani. Szeretném munkáimat vonal gondolatoknak nevezni. Karikatúra annyiféle van, ahány nevetés létezik. Én a felismerés mosolyára pályázom.” (Forrás: Népszava)
„A gondolat nélküli karikatúra csupán illusztráció lenne. Legyen időszerű, de ne legyen naprakész. A korra kell, hogy jellemző legyen.” (Forrás: Szombat)
„A karikatúra olyan, mint a rejtvény, ki kell találni”. (Forrás: Szombat)
„Az igazi karikatúra szemben áll a hatalommal.” (Forrás: Szombat)
„A szatíra egy támadó, erősen kritikai műfaj. Az irodalomból is tudjuk, hogy mi a szatíra s mi a humor. A szatírában a szellemesség helyét talán inkább az élesség foglalja el.” (Forrás: Szombat)
„A képzettársításnak erősnek kell lenni, fel kell tudni ismerni bizonyos dolgoknak a hasonlóságát, meg kell találni a rejtett összefüggéseket.” (Forrás: Szombat Online)
„A karikatúra rajzos vezércikk, amely kifejezi az adott nap hangulatát.” (Forrás: Graforizmák)
“A karikatúra kevés vonallal sokat mond, s arra a pesti kérdésre válaszol: hát hol élsz te?” (Forrás: Graforizmák)
„A karikatúra az élet bonyodalmainak, rejtett összefüggéseinek kifejezése szavak nélkül, vonalakkal.” (Forrás: Graforizmák)
„A karikaturista ismerje az életet, de az erkölcsöt, a jó ízlést ne lépje túl.” (Forrás: Graforizmák)
„A karikatúra morális és társadalomkritikai műfaj, «vonalakkal kifejezett, rajzba álmodott publicisztika», melynek kötelessége, hogy olyasmit fejezzen ki, amit a közéletben nem mondanak ki egyenesen.” (Forrás: Graforizmák)
„Egy jó karikatúra elkészítése épp olyan gond és épp olyan szellemi erőfeszítés, mint egy szobrász vagy egy költő művének elkészítése. Az igazi karikaturista ugyanúgy megkomponálja a rajzát, mint egy festőművész.” (Forrás: Graforizmák)
„A politikában nagyon sok az olyan ügy, amit nem fejeznek ki egyenesen, az ilyen dolgokról a karikatúrának kötelező beszélnie, hiszen ez a műfaj sajátossága. (Forrás: Graforizmák)
„Az igazi karikatúra mindig a nép gondolataiból, akaratából, kritikájából kel életre. A karikatúra alaptulajdonsága a hatalom ellenőrzése. Ezért a karikatúra története tele van konfliktusokkal a hatalom és a rajzoló között.” (Forrás: Graforizmák)
„A karikatúra morális és kritikai műfaj, amelynek napi végességében mindig van egy kis végtelenség is.” (Forrás: Graforizmák)
„Karikatúra egyébként annyi van, ahány féle nevetés: kacagás, röhögés vagy bölcs mosoly. Az olvasó jellemén is múlik, hogy mennyire érvényesül egy karikatúra.” (Forrás: Szombat Online)
„A Semmi vár rám – ez a jutalom. És, ami a legrosszabb, ez a nagy Semmi nem is titokzatos, nem kecsegtet azzal, hogy érdekes dolgokat fogok megtudni a túlvilágról – nincs túlvilág, csak innenső.” (Forrás: Citatum)
„A mi emberi életünk egy borzasztó vékony, töredező hártyán zajlik le, a mindenséget a miénknél sokkal nagyobb hatalmak mozgatják. Nem a múzeumok vagy Shakespeare alkotják az igazi erőket, hanem az emberi értékrendszerbe beilleszthetetlenül nagy energiák: a tavaszi újrakezdés, a mágneses viharok, olyan világok, melyeket a szobrászok sem tudnának megtervezni. Felesleges az emberi gőg: Shakespeare volt a legnagyobb a Földön, de a Marson már semmiféle formában nem létezik Shakespeare, és még hány távolabbi bolygó is kering az űrben.” (Forrás: Citatum)
„Én nem értettem meg a világot. Próbáltam megtanulni a törvényszerűségeket, de a világ folyton rögtönöz, döntő szerepet enged a véletlennek.” (Forrás: Citatum)
„Olyan fiatal vagyok még, előttem az egész halál.” (Forrás: Moldova György: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral)
„A karikaturista „alkalmazhatatlan grafikus” sohasem arról beszél, amit elvárnak tőle. Ezt az önállóságot nem szabad letörni, hiszen ebből fejlődik ki az az egyéni szemlélet, amely nélkül nincs igazi jó karikatúra.” (Forrás: Moldova György: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral)
„Az élet csak a lélegzés, a test viszketése és fájdalma, velük együtt az ember is megszűnik.” (Forrás: Moldova György: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral)
„Mindenki mobiltelefonnal járkál és beszélget, mégis egyre távolabb kerül a másiktól.” (Forrás: Moldova György: Történelemóra. Párbeszéd Kaján Tiborral)
Kaján Tibor az évfordulókra, megemlékezésekre folyamatosan készített rajzai mellett kitalált egy új műfajt, a nekrológ-karikatúrát. Ha meghalt egy híres ember, megrajzolta a portréját úgy, hogy az eltávozott sorsa és a rá jellemző attribútumok is benne legyenek a rajzban. Az első ilyen alkotása Charlie Chaplint örökítette meg, majd sorra következtek a nekrológ karikatúrák.
Kaján Tibor emléktáblája Budapest XIV. kerületében, Örs vezér tere 11. (Forrás: Wikipédia)
Az emléktábla ötletével e megemlékezés szerzője kereste meg Karácsony Gergelyt, Zugló volt polgármesterét. A képviselő-testület egyhangúlag megszavazta a szerénységem által tervezett emléktábla elkészítését, melynek avatására Karácsony Gergelyt és Hargitai Miklóst, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökét kértem fel.