Juncker elutasította Orbán kerítéspénz-kérését – a szolidaritás kétirányú utca

A Politico című amerikai hírportál brüsszeli szerkesztősége jutott hozzá és ismertette először annak a levélnek a tartalmát, amelyet Jean-Claude Juncker intézett Orbán Viktorhoz. A szolidaritás kétirányú utca, nem à la carte étlap – utasította el az Európai Bizottság elnöke a magyar kormányfő azon kérését, hogy az unió fizesse ki a magyar határon a menekültek visszatartását szolgáló kerítés építési költségeinek a felét.

Juncker a levélben emlékeztet arra: Magyarország 2015-ben visszautasította azt a lehetőséget, hogy Olaszország és Görögország mellett ő legyen a harmadik kedvezményezettje a menekültek unión belüli, kvóta szerinti elosztását célzó programnak. Vissza is küldte azt a közel négymillió eurót, amit Brüsszel ezzel kapcsolatban előzetesen átutalt Magyarországnak. Budapest jogosult lett volna 6 millió 260 ezer euró gyorssegélyre, aminek a nagyobb része elúszott, a szükséges dokumentumok benyújtásának hiányában. Magyarország eközben továbbra is hozzáfér az unió belbiztonsági alapjának határvédelmi célokat szolgáló forrásaihoz, a 2014–20 közötti időszakra megállapított 40 millió eurós összeghez. Arra is emlékeztetett a Brüsszeli Bizottság elnöke, hogy Magyarország évente saját GDP-jének több mint három százalékával felérő összeget kap EU-támogatásként – ami a legmagasabb százalékarány az uniós tagországok között.

„A szolidaritás kétirányú utca. Időnként a tagországok remélnek támogatást, időnként pedig nekik kell hozzájárulást tenniük. És a szolidaritás nem à la carte étlap, amelyről ki lehet választani a határrendészetet, és vissza lehet utasítani, ha a közösen elhatározott áttelepítést kellene teljesíteni” – írja Jean-Claude Juncker Orbán Viktornak.

A levélről a müncheni Süddeutsche Zeitung is beszámolt, megemlítve azt is, hogy Orbán Viktor azzal érvel, a határkerítés egész Európát védi az úgymond „illegális migránsokról”.

Az ugyancsak német, nagy példányszámú Bild úgy fogalmaz, hogy Juncker kioktatta Orbánt szolidaritásból. A lap kitér arra is, hogy a brüsszeli bizottsági elnök mindemellett nem zárta ki olyan magyar kérés megvizsgálását, ami a külső határok megvédésével kapcsolatos. Erről egyébként előzőleg egy brüsszeli szóvivő azt mondta, a határ menti felderítés javításának finanszírozásáról lehet szó, de a kerítésépítéshez nem járulnak hozzá.

A The New York Times a Reuters hírügynökség beszámolóját ismertetve arról ír, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság az előzetes várakozások szerint el fogja utasítani a keleti uniós országok azon törekvését, hogy szabaduljanak az afrikai, illetve közel-keleti menekültek befogadásának kötelezettségétől. A pert – olvasható a cikkben – Magyarország és Szlovákia indította, Lengyelország pedig támogatja a két felperest. A cikk emlékeztet arra, hogy a kérdés több mint két éve megosztja az uniót, amelynek egyébként a brexittel, illetve a biztonsági kihívásokkal is szembe kell néznie. 

„Világos iránymutatásra számítunk a bíróságtól. Erre várunk annak érdekében, hogy újraélesszük az EU menekültügyi rendszerének reformjáról szóló tárgyalásokat” – idéz a The New York Times a Reuters nyomán egy magas rangú uniós diplomatát.

Az Olaszországban és Görögországban felhalmozódott menedékkérők kvóta szerinti kötelező átvételének ellenzői a cikk szerint azzal érvelnek, hogy az átvétel fenyegetné biztonságukat és a társadalmi homogenitást, ezért inkább csak a külső határok megvédésében lennének hajlandóak szerepet vállalni.

A két érintett felperes ország közül Szlovákia álláspontjára konkrétan kitér a cikk, amikor egy magas beosztású szlovák diplomatát idézve azt írja: Pozsony arra készül, hogy most megismétlődik, ami júliusban történt: akkor az Európai Bíróság által az ügyben kijelölt főtanácsnok a magyar és a szlovák kereset elutasítását indítványozta a bíráknak. „Úgy fogunk reagálni, hogy világossá tesszük, tiszteletben tartjuk az ítéletet. Azt is el fogjuk mondani, továbbra is úgy gondoljuk, hogy nem ez a probléma megoldási módja, de közölni fogjuk, hogy előre lépünk az áttelepítéssel” – mondta a nevének mellőzését kérő szlovák diplomata.

A témát a Reuters nyomán feldolgozó The New York Times olyan uniós diplomatát is megszólaltat, aki szerint az EU menekültügyi rendszerének a reformjával óvatosan kell eljárni, mert ha többségi szavazással erőltetik ki a döntést, akkor azt a magyar és a lengyel kormány EU-ellenes propagandára fogja felhasználni, de mivel az érkező menekültek száma megcsappant, a helyzetet többé-kevésbé ellenőrzés alatt lehet tartani, és „ideje visszatérni a szolidaritási mechanizmushoz”.