A The Washington Post gőzerővel nyomoz az elnök „impeachmentje” ügyében, s legutóbb például azokat a külföldi vezetőket vette sorra, köztük Orbán Viktort is, akik eljutottak a Fehér Házba egy kis baráti csevejre.
Ellenben Volodimir Zelenszkijnek ez mind a mai napig nem adatott meg, holott az oroszok elleni harcukban igencsak szükség lett volna Trump támogatására az ukrán elnöknek. Miért nem? A neves lap fotókkal illusztrálja, kik ülhettek be abba a bizonyos, a kandalló előtti, rikító sárga fotelbe Trump mellé az ovális irodában. A május 13-i dátumnál Trump és Orbán fotóját közlik. A magyar kormányfőt a cikk a kétes hírű vezetők között sorolja Erdogan török elnökkel egybemosva, illetve az orosz külügyminiszterrel egy lapon említve, akinek a megjelenése azért keltett nagy feltűnést, mert épp aznap tette tiszteletét a múlt héten Szergej Lavrov a Fehér Házban, amikor szavazásra bocsátották az elnök elmozdítását célzó határozatot a kongresszus igazságyügyi bizottságában.
A Die Welt arra a következtetésre jut, hogy miért is lenne teljes egyetértés a klímakatasztrófa ügyében, ha a menekültkérdésben sem sikerült dűlőre jutniuk az uniós tagországoknak. Azzal, hogy Lengyelország nem volt hajlandó aláírni a Madridban most zárult 25. klímacsúcs zárónyilatkozatát, két okból is súlyos következményekkel jár.
Egyrészt a Visegrádi 4-ek összezárhatnak, megvédve lengyel barátjukat, amiben Magyarország az első jelentkező lesz. Másrészt a szénbányák fenntartása, amivel zsarolja most Lengyelország Brüsszelt, egész Európában boríthatja azt a tervet, miszerint 2050-ig teljesen megszüntetnék az üvegházhatású gázkibocsátást.
Márpedig ha nem alakít ki egységes álláspontot a globális felmelegedés elleni küzdelemben mind a 27 tagállam, akkor ez a második nagy kudarca lesz Brüsszelnek, ami a jövője, megmaradása szempontjából kockázatokkal jár. Továbbmenve: ha Európa ebben nem tud példát mutatni, akkor ugyan ki? Hisz’ manapság kizárólag az Európai Unió a motorja minden progresszív kezdeményezésnek. Fölbomolhat a nemzetközi együttműködés.
A kanadai kormány kiutasítja a 16 éves Toris Kittit, aki azt mondja, nincs kihez hazajönnie Magyarországra. Anyjával 5 éve beszélt utoljára, és más rokonnal sem tartja a kapcsolatot – írja a The Globe and Mail kanadai lap. A magyar lány arra hivatkozik, hogy nővére és férje Kanadában befogadta, ám hivatalosan ennek semmi nyoma. Nem tudható, mi áll kiutasításának a hátterében, mert ráadásul tanul is jár, de most emiatt abba kel hagynia. Toris ügyvédje a szövetségi bíróságra terjeszti fel a bevándorlási hivatal elutasító határozatát.
A Die Presse arról számol be, hogy a 20. századi kelet-európai avantgárd most kezd hódítani a piacon. A Sotheby’s árverésein eleve külön szekció volt a 90-es évek végétől a kelet-európai műalkotások eladására, s a csehek voltak ott a legsikeresebbek. A magyarok közül igazából csak Moholy-Nagy László és Kassák Lajos. A 2008-i válság derékba törte azt a folyamatot, amelynek során egyre több művész került a figyelem középpontjába. Most a magyar Nyolcakra irányul a figyelem: Kernstok Károly, Czóbel Béla, Berény Róbert, Márffy Ödön, Tihanyi Lajos, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Czigány Dezső. S emellett felértékelődtek az alkotások is.
A pálmát még mindig Moholy-Nagy viszi a 4,8 millió eurós sikeres Sotheby’s aukcióval. A cikk arra is figyelmeztet, hogy alaposan meg kell nézni a képek származási helyét, mert Magyarországon gyakoriak a hamisítványok.