Karácsony Gergely a demokrácia helyreállításáról

Karácsony Gergely terjedelmes véleménycikket írt a Project Syndicate folyóirat számára, amit legutóbb – többi között – oly sok más portál mellett átvett az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet. Miképp győzhet a demokrácia? – kérdi Budapest főpolgármestere, aki cikkét a rendszerváltással kezdi, ahonnan datálja a politika iránti lelkesedését, látván a hihetetlenül gyors demokratizálódást. Visszaemlékszik, rábírta a családját, menjenek el a határhoz, a vasfüggönyhöz, hogy szemtanúi legyenek a történelemnek, s amikor határtalan remény töltötte el nemzedéke jövőjét illetően…

Ma már az efféle érzelmek szinte gyerekesen szentimentálisnak látszanak, vagy legalábbis idillinek. Hisz’ a demokrácia és az emberiség jövője is nagy veszélyben van, egyik válság a másikat éri.

Három évtizeddel a kommunizmus összeomlása után antidemokratikus erőkkel kell szembesülnünk Európában. A régi stílusú kommunisták autoriter rendszert vezetnek, bevándorlásellenesek és populisták. Olyan fogalmakkal operálnak még mindig, mint „külföldi ügynök” vagy „a nép ellensége”. Becsmérlik a Nyugatot, az embereket pedig hazugságokkal és manipulációkkal áltatják. Mindezzel hatalmukat monopolizálják.

Ilyenné lett Orbán Viktor rendszere is, lebontotta a demokratikus intézményeket, miközben virít a korrupció a gazdaságban. Karácsony Gergely, ahogy írja, a jövő évi választásokon megmutatja: visszafordítható-e az állam túszul ejtésének a folyamata. Úgy gondolom, hogy igen – véli. De tévedés azt hinni, hogy a folyamatokért a populizmust – annak nacionalizmusát, konzervatív társadalmi felfogását és alkotmányos jogok megfosztását okolhatjuk. Ennél mélyebb okokra vezethető vissza a mai helyzet, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségre. Az 1989-i privatizáció és a piacgazdaságra való áttérés rossz kezelése is az oka. Ám ennél még több okot is felsorol, s végül oda lyukad ki, hogy mindezek ellenére nem lehetünk fatalisták és nem eshetünk apátiába sem. A körülmények dacára a haladásban hinni kell, a társadalmi párbeszédet újra kell indítani és az igazságtalanságot meg kell szüntetni.

Főpolgármesterként Karácsony hisz a helyi közösségek erejében, és abban, hogy Budapesten – Orbán ellenállása dacára – haladás történt a demokratikus elköteleződésben, a levegőszennyezés visszaszorításában, a szociális juttatásokat illetően…

Nem kevésbé fontos a nemzetközi együttműködés. Ennek jegyében tartják meg ma és holnap a Budapest-konferenciát, amelyen 20 önkormányzati vezető vesz majd részt politológusokkal, történészekkel együtt. Végül Karácsony Martin Luther Kinget idézi: akik békét akarnak, azoknak épp olyan hatékonyan kell megszervezniük magukat, mint akik a háborúba indulnak. Budapesten a következő órákban erre kerül sor, amikor a Szabad Városok Szövetsége még bővülni is fog.

Magyarország már nem demokrácia – jelentette ki Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke a Deutschlandfunknak. A politikus asszony enyhébbnek nevezte a helyzetet Lengyelországban, viszont ha az Európai Bizottság nem lép fel az eddigieknél keményebben, akkor meginganak az EU alapjai. Mindig párbeszédre törekszik, hídépítésre, holott végre világosan kellene látni, hogy ezek a módszerek nem segítenek. Ugyanakkor szerinte az Európai Unió elég jól kezelte a járvány elleni védekezést, igaz az elején döcögősen ment a vakcina szétosztása; igaz, a Bizottságnak nem tartozik alapfeladatai közé az oltóanyagbeszerzés.

A magyar gazdaság lendületes növekedését dicséri a Frankfurter Allgemeine Zeitung, ami alapvetően a forint fokozatos gyengítésével sikerült, viszont a gazdaság gyorsan visszatér a 2019, a pandémia előtti időszak növekedési üteméhez. A tőzsde is jól teljesít. Viszont azzal mindenképpen számolni kell októberben, hogy az uniós jogállami kifogások miatt hazánk pénzügyi szankciók elé néz, ami nem mutat biztató képet, és hatással lehet a jövő évi választásokra is. A magyar kormány tegnapi milliárdos kötvénykibocsátását nem említi a német cikk, viszont a Reuters tudósításátátvették számos helyen arról, hogy az uniós megvonások miatt várható hiányt igyekszik idő előtt megszüntetni a magyar kormány. A hírek élére ugrott a pénzügyminiszter bejelentése, aki erre az évre 7%-os gazdasági növekedést prognosztizált. 

Az osztrák közszolgálati média,az ORF Ursula von der Leyennek az Unió helyzetéről szóló beszédéből azt emelte ki, hogy figyelmeztette Magyar- és Lengyelországot a pár héten belül várható pénzügyi szankciókra. Ha november 2-ig nem lép a bizottság, az Európai Parlament keresetet nyújt be az Európai Bíróságra a tétlenkedés és az EU-t fenyegető szétesés miatt – erre figyelmeztetett Othmar Karas osztrák képviselő. Ennek hatására a hét elején több lengyel konzervatív a britekhez hasonló lépéssel fenyegetőzött, mígnem Jarosław Kaczynski megcáfolva őket, úgy fogalmazott, szó sem lehet a „polexit”-ről. A lengyelek 88%-a ugyanis uniópárti.

Az orosz nyelvű Regnum Ungváry Krisztián „Budapest ostroma” című könyvéről ír részletes recenziót. Azzal kezdi, hogy vajon a kelet-európai történelemírás mit kínál azok után, hogy a szovjet időkben megrendelésre születtek az Ungváryéhoz hasonló művek. E tekintetben a szerző, Filip Popov megnyugvással konstatálta, hogy kialakult a modernkori történetírás is, ám leginkább arról írt, amiben nem tud természetszerűen egyetérteni a magyar történésszel. Például megemlíti, hogy a németek nem kényszerítették a magyarokat a Szovjetunióval szembeni agresszióra.