A tematikus alkalmi összeállítások, legyen szó bennük irodalomról vagy zenéről, mindig kétségeket ébresztenek: olvassuk-e, hallgatjuk-e őket az ünnepi alkalomtól függetlenül is? Máskor is megfog bennünket a téma? Nyúlunk-e majd a könyvespolcra az ajándékba kapott kötetért karácsony másnapján, vagy az év bármelyik estéjén?
Nem hószállingózás közben vagy esteli készülődés után olvastam a „Karácsonyi hangulat – Magyar novellák” című novellafüzért, mégis megfog az írások kifejező ereje. Egyáltalán: ki olvas ma Kaffka Margit-novellát? Vagy éppen Gárdonyi Gézát, akitől az Egri csillagok című, még az általános iskolában kötelező olvasmányként előírt regényén kívül jóformán alig ismerünk mást? Belelapozunk-e 2021-ben egy Féja Géza-novellába? Elővesszük-e Kemény Simon, Kosztolányi, Krúdy, Füst Milán, Szenteleky Kornél, Szomory Dezső, Heltai műveit? Netán éppen Moldováét?
Ha igen, akkor is többnyire a „slágerdarabjaikat” emeljük le a polcról, amelyeket még azokban a régi, szép időkben illesztettünk valamelyik könyvespolcunkra, amikor rendszeresen vásároltunk, csak úgy, a magunk örömére meg a családnak – könyveket. A „Karácsonyi hangulat”-ban kevésbé ismert írásokat fűztek össze, és valójában ez teszi izgalmassá, élményt ígérővé a kötetet, amit Simkó György szerkesztett, és az Athenaeum adott ki.
Érzelemkincsekkel lep meg a karácsonyra szánt könyv. És – fogadjuk el! – mély szomorúsággal is, meg cinkos félmosolyokkal, már ha értjük az éles szatírát. Irodalmunk korszakos nagyjai mellett a kortárs irodalom értékeit is fölmutatja a karácsonyi motívumú borítós kiadvány. Bárcsak megismerhetnék ebből a fiatalok – vagy éppen az idősebbek –, hogyan ír Parti Nagy Lajos pengeéles szatírával, mint mindig, meg Darvasi László, Háy János, vagy Kiss Judit Ágnes!
Ne legyenek kétségeink afelől, hogy bár a könyvhéten vagy irodalmi fesztiválokon nagy a tömeg (ha éppen engedi a pandémia), az irodalmi művek rendszeres olvasása ma már nem jellemző a széles nagyközönségre. (Persze a mobilon böngészett bulvársorok és a politika rémséges hírei nem tartoznak ide.)
A „Karácsonyi hangulat – Magyar novellák” írásai korántsem csak a szeretet ünnepéről szólnak. Korrajzok ezek, meg emberrajzok, örök tulajdonságokról, mára ismeretlen (?) nyomorról, éhezésről, és az újkor nevetséges kivagyiságáról.