Tudta ön, hogy hungarikum, ha megfogjuk a gombunkat, ha kéményseprőt látunk? Az, hogy a szerencse jelképe, viszont nem csak nálunk jellemző.
A brit szigetországban, például, azért tartják a fekete ruhásokat szerencsehozónak, mert (miképpen a mieink is) ők gondoskodnak arról, hogy kéményeik, kazánjaik rendben legyenek, márpedig ez a nagy londoni tűzész óta bizony fontos szempont. Arról már persze nem ők tehetnek, ha leég egy óriási toronyház…
A kéményseprők ma tagjai a honi katasztrófavédelmi szervezetnek, a tragédiák elhárításában, biztonságunk megteremtésében alapvető a szerepük. Többnyire akkor találkozunk velük személyesen, ha becsöngetnek hozzánk, hogy kazánjainkat és az elvezető csövek, kémények állapotát ellenőrizzék. Ha véletlenül az utcán futunk össze velük, önkéntelenül rájuk mosolygunk – és ők általában visszamosolyognak.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) budai székházában sokan mosolyogtak ma és fogták meg a gombjukat, ugyanis a szakma legkiválóbbjai adtak itt találkozót: vezetőik avatták őket mesterré. Volt köztük fiatal és kevésbé fiatal szakember, az viszont megnyugtató, hogy milyen büszkén mondták el fogadalmukat, és láthatóan mennyire örültek annak, hogy tudásukat ezentúl átadhatják majd a kevésbé tapasztaltabbaknak.
Egy szakmán belül bizonyos feladatok gyakorlását mestervizsgához kötik a vonatkozó jogszabályok. Ezek közé tartozik a kéményseprő is. Ma 77 szakmában van lehetősége a legjobbaknak mestervizsgát tenniük.
A mester, mint fogalom évszázadok óta a minőséget, a szakma legmagasabb szintű rangját jelenti. A vizsgáztatásnak Magyarországon évszázados hagyományai vannak, bár a kéményseprőknél csak 1996 óta létezik ez a gyakorlat. Az elmélyült szakmai ismereteket garantáló mestervizsga rendszerét azonban ma már nem csupán a tradíciók, de a kor követelményei is fontossá teszik. Az átszervezés miatt e terület a Belügyminisztériumon belül a katasztrófavédelembe ágyazódott be, ezért ez a szervezet állta a most vizsgázók költségeit.