Kései bezárkózás, veszélyben az ellátás

Brüsszelben tegnap azt javasolták, hogy az Európai Unió országai a koronavírus terjedése miatt egységesen zárják le egyelőre harminc napra a külső határokat, de a felvetés bírálatokat keltett, mondván, ez már túl kevés, és túl későn jön – jelenti a londoni székhelyű Reuters hírügynökség.

A beszámoló szerint miközben Olaszországban a halálos áldozatok száma 1800 fölé emelkedett, és szerte a kontinensen egyre több emberről derül ki, hogy fertőzött, a 27 tagú EU megosztott a kérdésben, és az egységes fellépésre való eddigi felszólítások süket fülekre találtak.

Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a mostani javaslatát ma mindenesetre videókonferencián megvitatják a tagországok vezetői. A Reuters olyan diplomáciai forrásokra hivatkozik, amelyek szerint elsősorban a mélyebb európai együttműködést szorgalmazó Emmanuel Macron francia köztársasági elnök áll az indítvány mögött. Von der Leyen terve értelmében a 27 EU-tag mellett további három európai országnak is indokolt lenne csatlakoznia a beutazási tilalomhoz: Norvégiának, Svájcnak és Liechtensteinnek. Nagy-Britannia, amely január végén lépett ki az unióból, önállóan hozhatna döntést saját határainak lezárásáról, miközben állampolgárai – írja a Reuters – továbbra is jogosultak lennének beutazni az EU-ba.

A hírügynökségi jelentés az európai bizottsági indítvány háttér-magyarázataként azt hozza fel, hogy az európai országok „Portugáliától Magyarországig” egyoldalú határellenőrzési intézkedéseket hoztak, aminek nyomán Brüsszel arra figyelmeztet, hogy a kaotikus intézkedések következtében veszélybe sodródik az élelmiszer-, illetve gyógyszer-szállítmányok célba juttatása. Itt lényegében a kamionsofőrök határátlépési jogának a kérdésével állunk szemben, hiszen több ország úgy rendelkezett, hogy csak saját állampolgárainak engedélyezi a belépést.

Egy uniós tisztségviselő – aki azt kérte, hogy kilétét ne fedjék fel –, mindenesetre szkeptikusan nyilatkozott a Reutersnek von der Leyen felvetéséről. „Tudjuk, hogy a veszély itt van bent, immár nem kívülről jön, tehát csak politikai üzenetről van szó” – fogalmazott. Többen úgy látják, Brüsszel pusztán azt akarja mutatni, hogy uralja a helyzetet – írja a Reuters, és idézi Charles Grantet, az Európai Reformközpont elnevezésű elemző műhely – vagy ahogy mondani szokták: agytröszt – igazgatóját, aki „kirakatrendezésnek” minősítette a külső határok lezárására irányuló javaslatot.

„Nemzeti elbutítási program” címmel közöl cikket a müncheni Süddeutsche Zeitung a magyar kulturális politikáról. A szerző, Alex Rühle szerint a színházak, az egyetemek és a média elleni általános támadás azt mutatja, hogy a liberális demokrácia céltudatos gyengítése közben most a kultúra van napirenden.

A cikk felidézi, hogy Orbán Viktor 2018. július 28-án, nem sokkal győzelmes újraválasztása után már bejelentette, hogy új korszak építésébe kezdenek a kultúra területén, rá egy évre pedig azt mondta a rendszerváltás óta addig eltelt harminc esztendőről, hogy az csak előzetes volt a nagyfilmhez. A következő másfél évtizedben véghez kell vinni a második, valódi rendszerváltást, a nemzet védelmében, a liberális korszellemmel, a liberális internacionalizmussal szemben.

Ezután a Süddeutsche Zeitung ismerteti a tavaly decemberben kiszivárogtatott törvényhozási javaslatokat, a független kulturális intézmények támogatásának megvonásáról, a Nemzeti Kulturális Alap felszámolásáról. A tiltakozások nyomán a kormány azt tette, amit többnyire tenni szokott: tagadott és rágalmazott, majd december 11-én gyorsított eljárásban keresztülvitte a kulturális törvényt – írja a bajor lap, és felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális alap megmaradt ugyan, de az egységes kormányzati stratégia szolgálatában létrehoztak egy kulturális tanácsot, amelyben 18 állami kulturális intézmény vezetője ül.

Ami a színházakat illeti, ha állami támogatást szeretnének kapni, mindegyiküknek egy központi színházi bizottság elé kell terjesztenie azon terveit, miket akar bemutatni. A magyar színházak finanszírozása egyébként már 2018 óta teljességgel átláthatatlan, alapvetően egy államtitkár dönt arról, ki mennyit kap – olvasható a Süddeutsche Zeitungban.

A cikk kitér az irodalomoktatásra is. Megírja, hogy az év elején a tantervből kihúzták Esterházy Pétert és Kertész Imrét, mondván, ma még nem lehet egyértelműen meghatározni műveik értékét. Helyettük Herczeg Ferencet, Nyírő Józsefet és Wass Albertet iktatták be az olvasandó írók közé. A müncheni lap szerzője fasisztának nevezi Wass Albertet, és ennek alátámasztásaként felhozza azt az 1944-ben – a zsidóüldözés csúcspontján – született antiszemita írását, amely arról szól, hogy a patkányok felfalják a magyar paraszt terményét.

A tiltakozások hatására aztán Esterházyt és Kertészt visszaillesztették a tananyagba – ha kötelező olvasmányként nem is, hanem mondhatni „külső pályán” az ajánlott irodalom listájára. Előbb azonban túl kell esni a kötelezőkön, akik közé a nyilaskeresztes Nyírő József is tartozik.