A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímű Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. Ez alkalommal a rendszerszintű korrupció újabb eseteivel ismerkedhetnek meg az Infovilág olvasói.
FINA Vizes Világbajnokság A 2017-i vizes világbajnokság kezdeti költségbecsléseinek sokszorosába került a sportesemény megszervezése: biztosan meghaladta a nettó 108 (bruttó 137) milliárd, más számítások szerint bruttó 170 ezer millió forintot. A beruházások átláthatóságát és a közpénzköltések számon kérhetőségét nehezítette, hogy a kormány nem tette közzé a rendezvényre fordított kiadások különböző tételeit, vitatva, hogy mely tételek tartoznak a vb-rendezéshez, és mely beruházások valósultak volna meg a vb-től függetlenül is. Az átláthatatlanságon túl az is növelte a giga sportesemény korrupciós kockázatát, hogy a 2021-ről 2017-re előrehozott rendezésre hivatkozva a 2015. évi XXXIII. számú „Dagály-törvény” lehetőséget adott minden kapcsolódó közbeszerzés meghívásos alapon, azaz a verseny teljes kizárásával történő lefolytatására.
Az élénk sajtófigyelem mellett lebonyolított tenderek eredménye azt mutatja, sok esetben a kormányzattal jó viszonyt ápoló, az utóbbi években közbeszerzéseket halmozó cégek nyerték el a kivitelezés jogát, a rövid határidők miatt pedig számos esetben tetemes túlárazás gyanítható. Több esetben a megbízott cégek javára tértek el az eredetileg megkötött szerződésektől, így a vb összköltsége még 2017 végén is növekedett. A Bp2017 Kft. Duna Arénára vonatkozó vagyonvédelmi tenderét a Fidesz-közeli Valton-Sec Kft. nyerte 2017 márciusában. Egy későbbi módosítással összesen 1167 ezer millió forintért dolgozhattak. A fő helyszínt (Duna Arena) a miniszterelnökhöz közelálló Garancsi István tulajdonolta Market Zrt. építhette fel. A létesítmény mellett egy kerékpároshíd is épült 424 millióért, aminek a rendezvény szempontjából nem volt látható értelme, de sokak szerint a Rákos patak másik oldalán épülő, Szivek Norbert MNV-vezetőhöz köthető majdani Danubio lakópart bejáratához vezet. A Batthyány tér mellett, a Dunába telepített platformra épített, vélhetően erősen túlárazott ideiglenes óriás ugrótorony összesen több mint nettó 3 milliárd forintba került. A világörökség részét képező szakaszon felhúzott betonplatformot hosszas huzavona után végül az eredeti szerződésnek megfelelően elbontották. A bérelt torony és a platform szállítója is a kormányhoz közeli WHB Építő volt. Egyes beruházások nem készültek el a vb kezdetéig: az ELTE Bibó Szakkollégium felújítása is a „Dagály-törvénynek” köszönhetően volt lehetséges meghívásos alapon. Az eredetileg 405 millió forintos beruházás viszont 598,8 millióra drágult, az épület máig nem készült el. 1,2 milliárdért újították fel a margitszigeti Casino épületét, ahova az eredeti tervek szerint a szervezőbizottság költözött volna be, de ez sem készült el. A négymilliós kötbérről a szervezők lemondtak, az ügyben nyomozás is indult. Több politika közeli vállalkozó is megbízást kapott: a Szijjártó Péterhez és a szervező bizottság elnökéhez, Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez köthető Kuna Tibor cégei több mint 5 milliárdért reklámozzák a sporteseményt. A Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán, vagyis Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéreinek tulajdonában álló Pécsi Sörfőzde pedig a vizes vb nagyüzemi sörbeszállítója lett. Sokan vitatták azt is, hogy a Főtaxi verseny nélkül lett a rendezvény taxis partnere, de sofőrszolgáltatásra a Valton-Sec tulajdonosának egy másik cége, a Luxury Limousine Service Kft. is megbízást kapott.
http://hvg.hu/sport/20170710_igy_szabadult_el_a_vizes_vb_koltsegvetese Dokumentumok
a szervezőcég honlapján:
Vadasparki játszótér (Szeged) 2013 nyarán 185 millió forintos uniós támogatással, összesen 265 millió forintból épített játszóteret adott át a szegedi vadasparkban a Titan Project's House Kft., amelynek egy évvel korábban mindössze 1,7 millió forint árbevétele volt. A cég vezetője a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez nyújtotta be pályázatát, a támogatási szerződést 2013. január 18-án írták alá. Később kiderült: a játszótér eszközigénye a valóságban 40–50 millió forint lehetett, a játszótéri játékok ára pedig az őket forgalmazó cég katalógusa szerint mindössze 12 millió forint volt. Az ügyben Ménesi Imre MSZP-s képviselő fordult az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, az OLAF-hoz és az ügyészséghez 2014 nyarán. Kiderült, hogy a Titan Project's tulajdonosa és ügyvezetője, Vahl Rezső, két trafikkoncessziót nyert el az állami pályázaton, Cseri László fideszes önkormányzati képviselőjelölt pedig, aki dohánycégének kültagja volt, hármat. Vahl a 2014-i kampányba is beavatkozott a kormánypártok oldalán. A Titan Project's-t először fantomizálták, majd 2015- ben felszámolás alá került. A szegedi Fidesz-KDNP ekkori közleménye szerint a játszótér az adófizetőknek egy forintjába sem került, mivel EU-s pénzből valósult meg, ráadásul a beruházás évente csaknem tízmillió forint bevételt hoz a városnak. Eleinte a Miniszterelnökség még arról tájékoztatta a helyi képviselőt, hogy a közreműködő hatóság az ellenőrzések során mindent rendben talált. A Titan Project's felszámolója 12 millió forint kikiáltási áron hirdette a játszótér berendezéseit egy 2016-i felszámolási hirdetményben, a játékok hardverjeit pedig többszöri nekifutásra 1,6 millió forintért sikerült eladni.
Az ügyben az OLAF jelzése után a Csongrád Megyei Főügyészség 2017 novemberében emelt csak vádat három terhelttel szemben nagy értékű költségvetési csalás és pénzmosás miatt, akik a játszótérre kiírt pályázattal összefüggésben 185 millió forintot csaltak el. A három vádlott közül ketten akkor előzetes letartóztatásban voltak, a harmadik, pénzmosással gyanúsított férfit Liechtensteiben fogták el. A vádirat szerint a feljelentett szegedi cég vezetője 2012 októberében kötött bérleti szerződést az önkormányzattal, játszótér kialakítását és üzemeltetését és interaktív látogató-tájékoztató rendszer kialakítását tervezte, amihez sikerült 185 millió forintos támogatást szerezni. Ezután a cég vállalkozási szerződést kötött egy másik vádlott által képviselt szlovákiai székhelyű céggel a projekt generál-kivitelezésére. A szlovák cég azután valótlan tartalmú szerződést kötött egy brit-virgin szigeteki offshore céggel az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverjének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi cég rendelkezésére állt, illetőleg azt az eljárás során ismeretlenül maradt személyek készítették. A szerződések alapján a szlovák cég a szegedi székhelyű cégnek 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogatótájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges ára az összeg a 15 százaléka volt, tehát nem létező munkára számlázták ki a fejlesztési pénzeket. A vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezésére valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal. Többszörös átutalásokkal, offshore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét eltüntették, az nem került elő.
https://orszagszerte.atlatszo.hu/liechtensteinben-mostak-feherre/ https://444.hu/2017/11/22/185-millios-csalas-miatt-vadat-emeltek-a-szegedi- fidesz-kedvenc-jatszotere-ugyeben
http://ugyeszseg.hu/vademeles-az-un-szegedi-vadaspark-ugyeben/
Társaságiadó-kedvezményből juttatott támogatások A kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást a filmalkotások támogatására, az előadó-művészeti szervezetek támogatására és bizonyos látvány-csapatsportok támogatására területén. A támogatási célok kiválasztásánál (pl. a sportágak kiválasztásánál) politikai kézi vezérlés érvényesül, a rendszer átláthatatlansága pedig komoly korrupciós kockázatot teremt. A TAO-rendszer bírálói szerint a közbeszerzéseken nagy összegeket elnyerő cégek vásárolják meg a helyi sportklubok milliárdos támogatásával a politikai döntéshozók jóindulatát, miközben a sportklubok a rendszerben elérhető pénzek miatt nincsenek motiválva arra, hogy piaci alapon működjenek, illetve a támogatások megszerzése végett különböző módokon trükköznek.
A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 ezer millió forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-rendszerben folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások, így rájuk a közpénzre vonatkozó szabályok vonatkoznak. Így kezeli azt az Európai Bizottság és a Kúria 2017. októberi ítélete is ezt támasztja alá. Az akkor megállapított 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott. Az összeg 12 százalékát a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak juttatták, miközben összesen nagyjából 1100 klub osztozott a pénzeken. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, de Seszták Miklós fejlesztési miniszter választókerülete, Kisvárda is 1,26 milliárd forintot kapott 2015-ben. Kormányközelinek tekinthetjük a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft.-t és a Szolnoki MÁV FC Kft.-t is, melyek 2011 óta Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd tulajdonában vannak. Ő Simicska Lajos üzlettársa volt többek között a Közgép építőipari vállalkozásban. A pénzek politikailag motivált elosztásának gyanúját az is erősíti, hogy a sportszövetségeket kormánypárti politikusok irányítják. A röplapda esete jól mutatja a politikai kapcsolatok fontosságát. Bánki Erik (Fidesz) úgy nyújtotta be a sportág számára kedvező, a TAO-rendszert bővítő javaslatot, hogy felesége a szövetség Strand- és Szabadidő Röplabda Bizottságának elnöke. A családhoz köthető egyik cég számára a szövetség nem sokkal később 1,1 milliárdos keretet hagyott jóvá.
A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok az összes olyan felajánlás is, amely leírható az adóból. A TAO-pénzek átláthatóságáért folytatott közérdekű adatperek jogerős ítéletei ellenére a támogató cégek kiléte a mai napig ismeretlen, sőt 2017-ben is készült olyan törvénytervezet, amely tovább nehezítette volna a TAO adatokhoz való hozzáférést. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az egyébként a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat. A 24.hu számításai szerint 2017 tavaszáig 415 ezer millió forint társaságiadó-bevételről mondott le az állam. A sporttámogatás összege évről évre nő, 2016-ban 99 milliárd volt. A 2017-i költségvetésben a kormány 82–92 milliárd forintos kieséssel számolt, 2018-ra pedig 76–86 milliárddal. A miniszterelnök által alapított, Mészáros Lőrinc tulajdonolta felcsúti utánpótlás-nevelő központ a mai napig a legtöbb TAO- támogatást jegyezheti a klubok közül.
A színházak TAO-pénzei Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jut, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik „ügyesek”. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartják kívánatosnak. Az előadó-művészeknek juttatott TAO-pénzekkel kapcsolatban is felvethetők a torz kiválasztással és az átláthatósággal kapcsolatos fenti aggályok.
https: //g7.24.hu/tag/tao -tamogatas/, http://k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/tao-penzek https://transparency.hu/hirek/vegervenyesen-pert-nyert-a-ti-kozpenz-a-tao/ https://www.mlsz.hu/hir/a-tao–palyaztatasrol