„Itt az idő”: a volt kormányzati bennfentes felkavarja a magyar politikát. Ezzel a címmel számolt be tegnap – még kora délután, tehát az ominózus hangfelvétel mai közzétételének kilátásba helyezése előtt – a The Guardian című londoni lap a Magyar Péter-jelenségről. Az elmúlt hetek fejleményeit egészen az államfői kegyelemgyakorlásig visszamenően áttekintő terjedelmes írás szerzője Bayer Lili.

Néhány héttel ezelőtt Magyar Péter még szinte teljesen ismeretlen volt, most pedig ő uralja a vitákat és a címlapokat, amivel súlyos kellemetlenségeket okoz a Magyarországot régóta vezető Orbán Viktor miniszterelnök kormányának – olvasható a cikkben. Magyar a The Guardian kérdésére sms-ben azt válaszolta, hogy nem tervezte a belépést a politikába. A hosszas belső küzdelmet gyors és hirtelen döntés követte. „Egyszerűen arra jutottam, hogy kötelességem nyilvánosan elmondani az igazságot a kormányról és az oligarchákról” – idézte a szerző, és hozzátette, hogy ez az átalakulás bombaként robbant, és megragadta a képzeletét sok olyan magyarnak, aki már elvesztette a reményt, hogy bármi valóban változást idézhet elő az Orbán által régóta uralt országban. A magyar vezető több mint egy évtizede központosította hatalmát, és mind jobban kiterjesztette befolyását az igazságszolgáltatásra, a médiára, az egyetemekre és a kulturális intézményekre, miközben szoros kapcsolatokat alakított ki Moszkvával, Pekinggel és a világ szélsőjobboldali mozgalmaival – emlékeztetett a The Guardian.

Magyar Péter a brit lapnak azzal érvelt, hogy amíg a volt felesége a kormány tagja volt, neki nem adódott lehetősége arra, hogy nyilvánosan fellépjen. Az elnöki kegyelem botrányának a kezelése azonban számára az utolsó csepp volt a pohárban, mert akkor világossá vált, hogy a kormányzó párt üzenetei teljességgel képmutatóak. 

A cikk kitért arra, hogy Magyar Facebook-bejegyzései vezető kormányzati személyeket vettek célba, elsősorban a nagyhatalmú Rogán Antal minisztert, aki Orbán kommunikációs gépezetét irányítja, valamint felügyeletet gyakorol a titkosszolgálatok fölött. Magyar Péter éveken át személyes barátságban volt Gulyás Gergellyel – állítólag ő mutatta be Varga Juditnak. A londoni lap név nélkül idézett egy forrást, aki még Brüsszelből ismerte Magyar Pétert, és azt mondta róla, hogy mindig erőteljes karakter, jó debattőr volt, erős nézetekkel. „Azt hiszem, Európa-párti, klasszikus jobbközépet képviselt, semmiképpen nem a mai Fideszt” – mondta Magyar Péterről a cikkben meg nem nevezett személy.

Ami a magyar politikai közeget illeti, a The Guardian szerzője megszólaltatta László Róbertet, a Political Capital intézet választási szakértőjét, aki szerint az ellenzéki pártok rossz állapotban vannak, a magyar gondolkodásban erős a „messiásvárás”, olyan erős vezető iránti vágy, akit követni lehet, de az elemző kétli, hogy Magyar lehetne ez a vezető. Kormánykörökben pedig azt mondták a londoni lap újságírójának, hogy nem szentelnek különösebb figyelmet Magyar Péternek, úgymond háromnapos jelenségnek tartják.

Most nézzük északi szomszédunkat. Az EurActiv brüsszeli hírportál értékelése szerint Szlovákia egykori Nyugat-barát külügyminisztere, Ivan Korčok meglepetésszerű győzelmet tudott ugyan aratni az elnökválasztás első fordulójában, de nem lesz könnyű dolga, hogy az április 6-i második menetben legyűrje Peter Pellegrinit, Robert Fico miniszterelnök koalíciós partnerét. A portál emlékeztet arra, hogy a Fico-kormány az európai fősodortól eltérő, barátságos politikát folytat Oroszország irányában.  

Korčok mindenesetre az első fordulós eredmények láttán azt hangoztatta, hogy azok közül, akik korábban a mostani kormánykoalícióra szavaztak, sokan már nem értenek egyet a kormány külpolitikájával. „Elzárkózunk, megsértjük legszorosabb partnereinket, felégetjük azokat a hidakat, amelyek a hozzánk legközelebb állókkal, a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal kötnek össze bennünket” – mondta. Szlovákia – teszi hozzá az EurActiv – egyre inkább elszigetelődik, és távol tartják ukrajnai, illetve uniós és NATO-megbeszélésektől.

A portál megszólaltatja Grigorij Mesežnikov és Radoslav Štefančík szlovák elemzőt, akik szerint több kérdéstől függ a második forduló kimenetele. Ezek egyike, hogy Korčok meg tudja-e szólítani az első fordulótól távol maradókat. További kérdés, hogy kire szavaznak majd a legnagyobb nemzeti kisebbséget alkotó magyarok. A legdöntőbb viszont az lesz, hogy milyen választói magatartást tanúsítanak – vagyis a szavazási urnákhoz járulnak-e másodszor is – azok, akik az első fordulóban Štefan Harabin oroszpárti volt igazságügyi miniszterre voksoltak, és aki 11,7 százalékkal a harmadik helyen végzett. Az EurActiv által ismertetett közvélemény-kutatási előrejelzések Pellegrini szoros győzelmét valószínűsítik.

Végül egy másik brüsszeli portál, az EUObserver olyan véleménycikket közölt a minap, amely amellett érvel, hogy Mette Frederiksen dán miniszterelnök legyen az idén esedékes uniós tisztújítás nyomán az Európai Tanács, vagyis az EU-tagállamok csúcsvezetőiből álló testület elnöke, a mostani belga Charles Michel utódaként.

A cikk szerzője Hugo Blewett-Mundy, a prágai székhelyű EUROPEUM politológiai intézet vendégkutatója. Legfőbb érve az, hogy az agresszív orosz magatartás megfékezésére Európán belül egyetértésre kell jutni, és Frederiksen az, aki a nyugati politikusok közül a legjobban érti a keleti tagállamok aggodalmait, ő lehetne a legalkalmasabb Ukrajna támogatását illetően Párizs, Berlin és Varsó között a nézetek összecsiszolására.