Páratlan kulturális örökséget, egy középkori, nemzetségi alapítású bencés apátság maradványait találták meg tavaly a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei a Tisza-tó melletti mikro-regionális kutatásaik közben. Az idei feltárási időszakban pedig egy 14. századra tehető ezüst áldozókészletet (kelyhet és ostyatartót), a térségből pedig 70 ezüstérméből álló bécsifillér-lelet került elő.

A Nemzeti Régészeti Intézet tízéves kutatási tervének egyik pillére, hogy a Régészeti Topográfiai Programnak megfelelően az összes lelőhelyet azonosítsák az országban. Ehhez mikrorégiós mintafeltárások kezdődtek, amelyek egyike a Tisza-tó dél-keleti térségének történeti-kulturális örökségre alapuló turisztikai fejlesztéséhez is alapanyagot tud szolgáltatni.
Tavaly októberben Tomajmonostora településén az egykori bencés apátsági templom maradványainak több részletét is sikerült próbafeltárással megismerni: a régészeti munkát a hajdani nemzetségi monostor területén folytatták a szakemberek.
„Tavaly a háromhajós apátsági bazilikát és egy korai körtemplomot sikerült rétegsoraiban is tisztázni. Megtaláltuk tehát a nemzetség monostorát és az azt megelőző településhez tartozó plébániatemplomot is” – mondta el dr. Virágos Gábor ásatásvezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese, a Nemzeti Régészeti Intézet vezetője.

Az idei feltáráskor különleges lelet, áldozókészlet került elő. Az ezüst kehelyből és ostyatartóból álló szertartási edények (a fenti képen) nagy valószínűséggel a 13-14. századból valók. A leletek egy elhunyt kezében helyezkedtek el. Minden valószínűség szerint egy temetkezés részéről van szó, a pontos eredményekhez azonban még további ásatások kellenek.

A tomajmonostorai feltárást is magába foglaló mikrorégiós kutatás más kiemelkedő eredményekkel is szolgált. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézete kiemelt figyelemmel kutatja a magyar történelem kulcsfontosságú, sorsfordító eseményeinek helyszíneit is. Ennek egyik állomása az 1596-ban Mezőkeresztes mellett zajlott ütközet kulcsfontosságú területeinek azonosítása, az ütközethez kapcsolható tárgyak gyűjtése és értelmezése. Ott 70 ezüstérméből álló bécsi fillér (dénár) kincsleletet találtak a régészek. A valószínűleg a 13-14. században elrejtett éremkincset önkéntesekkel végzett kutatással derítették föl Bakos Gábor régész vezetésével.
A munka jelenlegi fázisában terepbejárás és fémkereső-műszeres leletfelderítés zajlik több mint 100 négyzetkilométeres kutatási területen, a helyszínt levéltári források alapján jelölték ki. A munka azért kiemelkedően fontos, mert ez az első, minden részletre kiterjedő kutatás, ami a tizenötéves háború legnagyobb ütközetének felderítését célozza.
Természetesen a környék az eseménysorozat előtt és után is lakott volt, így több korszak leleteivel találkozunk a munkánk közben. Ezek a tárgyak és töredékeik az őskortól napjainkig keltezhetők– mondta el Bakos Gábor régész, a terepi kutatás vezetője.
A kincset alkotó bécsi dénárokat osztrák hercegek bocsátották ki, elterjedt összefoglaló nevükkel ellentétben nemcsak a bécsi, de az ennsi és a bécsújhelyi verdékből is. Az intenzív kereskedelmi kapcsolatok révén forgalmuk az 1200-1300-as években a Magyar Királyság területére is kiterjedt.
„Jelenlétükről a most felfedezetthez hasonló éremkincsek tanúskodnak, elsősorban az ország nyugati feléből, illetve a Kassán át Krakkó felé vezető kereskedelmi út mentéről. Ez utóbbiak közé tartozik a Mezőkeresztes térségében talált éremanyag is” – mondta el Kovács Enikő numizmata, a kutatás szakmai munkatársa.
A mezőkeresztesi csata helyszínének felderítése széles összefogással zajlik, a szakemberekhez egyre több helyi lakos csatlakozik, ajánlja fel kertjét, munkaerejét a kutatás támogatására, miutána mikrorégiós kutatások eredményei nem csupán a szakemberek számára fontosak, hanem a helyi közösségeknek is.

A szenzációs leletek anyagvizsgálata és a restaurálási munkafolyamatok még zajlanak a régészeti intézet archeometriai laborjában.