A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímű Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. Ez alkalommal a rendszerszintű korrupció egyes eseteivel ismerkedhetnek meg az Infovilág olvasói.
Római parti mobilgát 2013 februárjában a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Római-partra építendő mobil árvízi védmű tervét. Az akkor elfogadott terveket végül nem valósították meg, mivel a mértékadó árvízszint 2015-i megemelése miatt új tervekre volt szükség, amely erősebb és magasabb gátakt írt elő. A parti hullámtér árvízvédelmére a főváros kezdetben közel ötezermillió forint közpénzt kívánt fordítani, az új tervekkel a költségek 12 500 millió forintra nőttek, azonban a valós kiadások becslések szerint a 15–20 ezer milliót is elérhetik. A terv megvalósulása esetén nem a Királyok útja–Nánási úton található fővédvonalat erősítik meg, hanem egy teljesen új mobilgát épülne közvetlenül a Duna mellett, amely a teljes Római-part és a Csillaghegyi öblözet árvízvédelméért felelne.
Kritikusai szerint a terv magánszereplők ingatlanpiaci érdekeit is szolgálhatja, a mobilgát megépülésével ugyanis a part menti, a hullámtérben lévő ingatlanok látványosan felértékelődnének, valamint az építkezési kedv is jócskán növekednék. A területen található a többi között Egri Gábor, műtrágya előállításból és vegyi áruk szállításából meggazdagodott üzletember négycsillagos szállodája, ami annak ellenére kapta meg az építési engedélyt az akkor még Tarlós István vezette kerületi önkormányzattól, hogy legalsó szintje is lakótérként szolgál. Emellett Garancsi István és Nagy György érdekeltségébe tartozó cégek is úgy építenek lakóparkot a területen, hogy arra lakóingatlant hivatalosan még nem lehetne építeni, mivel hullámtérként üdülőterületnek minősül. 2016-ban a III. kerület azután rendelt el változtatási tilalmat a Rómain, hogy a luxuslakópark megkapta az engedélyeket.
Civil szervezetek szerint sokkal olcsóbb és biztonságosabb lenne a Királyok útján– Nánási úton már létező védmű fejlesztése. A szakértői és civil tiltakozás ellenére a Fővárosi Közgyűlés végül 2017 áprilisában fogadta el a mobilgát végső tervezetét. Eszerint a védmű a parton lenne felépítve, megvédve a hullámtérbe épített házakat is. A döntést nem előzte meg társadalmi vita, mindössze egyetlen lakossági fórumot tartottak a III. kerületben. A döntés időpontjában képviselők még nem voltak birtokában a mobilgáthoz készülő kockázatelemzésnek sem, a terveket annak ismerete nélkül fogadták el. 2017 júniusában a beruházáshoz szükséges engedélyek beszerzése is megkezdődött. Októberben a Kúria hitelesítette az Együtt–PM népszavazási kezdeményezését. Ezzel akarták visszavonatni a Fővárosi Közgyűlés határozatát, ami után ezt a főváros magától megtette az aláírásgyűjtés kezdete után. Azóta a Közbeszerzési Döntőbizottság is bírságolt az ügyben, mivel a közbeszerzés nélküli szerződés jogsértő volt. A KDB a bírság mellett pert is indított a tervezési szerződés érvénytelenítése végett, tehát a Római-parti mobilgát ügye már sokadjára újra a stratvonalról indulhat majd.
http://magyarnarancs.hu/belpol/orbanista-milliardosok-epitkeznek-a-romai- parton-101106
www.k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/romai-parti-mobilgat
Szekszárd sem kivétel A Provital Zrt. számos önkormányzatot és állami szervet tudhat ügyfelei között és jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezik. Szekszárdon a 2006-i önkormányzati választás után a fideszes városvezetés lényegében minden beszerzését kiszervezte a Provitalnak. A gyanú szerint azonban egyes közbeszerzési projektekre külön is szerződést kötöttek szintén ezzel a céggel, tehát az önkormányzat kétszer fizethetett ugyanazért a munkáért. Az eset az OLAF figyelmét is felkeltette, 2014-ben rendkívül ellenőrzést tartott a cégnél és a magyar hatóságok is nyomozást indítottak. Az Elios közvilágítási szerződését és az Öveges-programot is tartalmazó szekszárdi ügyekben a Nemzeti Nyomozóiroda 2016-ban megszüntette a nyomozást, egy ügy kivételével, ami vélhetően az Elios-féle pályázat közbeszerzési lebonyolítása. A Szekszárd által „közvilágítás energiatakarékos átalakítása” KEOP-5.5.0/A/12 pályázat keretében megvalósítandó projekt kivitelezőjének kiválasztására vonatkozó közbeszerzés lebonyolítási feladatainak ellátására megkötött szerződés ügye a Nemzeti Nyomozó Irodáról a NAV-hoz került át.
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 60100-198/2015. bűnügyi számon a nyomozás folyamatban van.
Települési önkormányzatok és a Provital Zrt. között létrejött közbeszerzési tanácsadói szerződések kapcsán az OLAF főigazgatójának ajánlása alapján elrendelt nyomozást a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya folytatja 60100-198/2015. bűnügyi számon, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A nyomozás folyamatban van, jelenlegi határideje 2018. július 6. A Provital Zrt. jogelődjében érdekelt volt Homolya Róbert, a fejlesztési minisztérium jelenlegi államtitkára. A cég részvényeinek a többsége jelenleg Antal Kadosa Adorján tulajdona, akit Mészáros Lőrinc embereként aposztrofált az Index.hu, de rendelkezik érdekeltségekkel a TV2, a Konzum, és az FHB tulajdonosaiban is. A Provital végezte a felcsúti kisvasút projektmenedzsmentjét, ez a cég készítette továbbá az FTC-stadion közbeszerzési dokumentációját és részben ő bonyolítja Magyarország történetének legnagyobb közbeszerzés-csomagját, a szintén korrupciógyanús 420 milliárdos közműtendert. ( http://www.parlament.hu/irom40/19638/19638-0001.pdf )
Kisvárdai látványberuházások Dr. Seszták Miklós (Fidesz-KDNP) nemzeti fejlesztési miniszter választókerületének központja a 16 ezres Kisvárda. Seszták miniszterré választása (2014) óta egyedi döntések révén számos vitatható hasznosságú és megtérülésű látványberuházásra kapott pénzt. A város másodosztályú focicsapata 2015-ben 1260 millió forinthoz, az előző évi összeg tízszereséhez jutott, és azóta is évről évre milliárdos nagyságrendű összeget hívnak le. Kétezermillió forintért kiemelt beruházásként stadion épül, egy kormányhatározat szerint pedig 2500 millió forintot kapott a város várfürdője fejlesztésére. Egy évvel később Kisvárda volt a legnagyobb nyertese az NFM által sportcélokra szánt ezermillióknak. A városi multifunkcionális csarnok 3500 millió forinthoz jutott, a helyi fociakadémia 700 millióhoz, a kézilabdázók 250 millióhoz, és épül egy fedett csarnok is, 500 milliós állami támogatással. Szintén 2016-ban született döntés arról, hogy 1500 millió forintért épülhet meg a Kisvárdai Sportszálló és Apartmanház. 2017. május közepén Seszták bejelentette: kézilabda- és fociakadémia is indul Kisvárdán Kárpát-medencei Kézilabda Akadémia néven, melyhez 1400 millióért épül kollégium.
A kormány 2017 év végi 300 ezer milliós átcsoportosításának részeként a város 6800 millió forintot kapott a többi között sportcsarnok, labdarúgócsarnok építésére, úthálózat és parkolók fejlesztésére. Ezeken felül Kisvárdán túlméretezettnek látszó csúszdapark, fejjel lefelé épített tájház és vízi filmstúdió is épül. A sport és turisztikai fejlesztéseken túl kórházfejlesztésre 3500 millió forint, kerékpárútra 317 millió, a várkert rekonstrukciójára 150 millió, településfejlesztésre, város-rehabilitációra 1100 millió forint állami és uniós pénzt kapott Kisvárda. Több beruházáson a Nyírépszer futott be, amely cég a Seszták-felügyelte vizes vb-n is dolgozott. ( https://mno.hu/gazdasag/kisvarda-lett-a-kiemelt-beruhazasok-fovarosa-2441303)