Ki a hibás, ha előadás közben leszakad az állványzat a színpadi hadsereg alatt? Hány krajcár büntetést kell fizetnie annak a színésznek, aki nem tudja a szerepét? És mi történik akkor, ha a jelenet vége előtt távozik a színész színpadról?
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti Tárában nem csupán ezekre a kérdésekre kaphatók válaszok; a kutatók éjszakáján az érdeklődők még a Nemzeti Színház törvényszékének 1841–43 közötti jegyzőkönyveibe is belepillanthatnak.
Az OSZK munkatársai megmutatják a Bartók és Kodály színpadi műveihez kapcsolódó dokumentumokat is. A korabeli leírások, kritikák, nyilatkozatok alapján felidézik, mit láthattak a nézők a 20. század első felében.
A Színháztörténeti Tár őrzi a magyar Nemzeti Színház és jogelődje, az 1837-ben megnyitott Pesti Magyar Színház (csaknem) teljes szövegkönyvtárát. A magyar kultúra e páratlan kincseibe szintén betekinthetnek az érdeklődők.
Könyvtári vezetésen
is részt vehetnek a kutatók éjszakájának részvevői, megismerendő a ”Vörös
Csillagok. A Rákosi-korszak szórakoztatóipara és a szocialista revük” című
kamara-kiállítást, továbbá azt, hogy miket gyűjtenek a nemzeti könyvtár szakemberei,
és miként kelthető életre a régvolt színházi élmény.
A kézirattár az Ady-hagyaték dokumentumai közül válogat a kutatók éjszakájára.
Előveszik a költő kéziratos önéletrajzát, és megtekinthetők olyan levelek és
képeslapok, amelyeket Ady a barátainak címzett.
Az esten nem csupán az Ady Endréről készült fotográfiákat nézhetik meg a látogatók, hanem akár „szelfizhetnek” is a költővel. Az eseményen kiderül, hogyan viszonyult Ady a fényképezéshez, milyen beállítások számítottak divatosnak és milyen hagyományai voltak a korabeli fotózásnak.
Kutatók éjszakája az Országos Széchényi Könyvtárban (Budavári Palota, F-épület), szeptember 27-én, pénteken 17–21 óra között.