Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint az oroszok Ukrajna elleni háborúja tovább növeli az amúgy is emelkedő nyersanyagárakat, így az inflációt is. A háború hatásai, illetve az ellátási láncok szakadozásai és az eleve is magas energiaárak miatt a világ számos országában megszorítások várhatók. (A nyitó kép forrása: Die Welt.)
A hitelbiztosító módosította a világméretű GDP-re (bruttó hazai termékre) vonatkozó előrejelzését. Az idei várt 4,1 százalék helyett 3,4 százalékos növekedést kalkulálnak az elemzők. Jövőre 3,2 százalék lehet a világgazdaság növekedése a remélt 3,6 százalék helyett. Az eurózóna GDP-jének bővülése 2,9 százalék lesz 2022-ben, jövőre pedig 2,7 százalék.
Az Atradius (a világ 54 országában több mint 160 irodát üzemeltet, 260 millió cég adatait tartalmazó hitelinformációs adatbázissal rendelkezik egyúttal) Magyarország piacvezető hitelbiztosítójának elemzése szerint az év elején a világgazdaság még nem tért magához a koronavírus-járványból, és még nem lehetett úgy tekinteni a covidra, mint egy szezonális influenzajárványra. Az Atradius tanulmánya kifejti, hogy a világszerte bevezetett korlátozások és karantén-intézkedések hatására a fogyasztók a szolgáltatásoktól az áruk felé fordultak. A megnövekedett igényeket csak akadozva tudták kielégíteni az ellátási láncok, amelyek működését tovább nehezítette, hogy egyes gyárak átmenetileg leálltak vagy csökkentett munkaidőben termeltek. Mindez növelte a szállítási költségeket.
Ha nem tör ki a háború (értsd: Oroszország Ukrajna elleni támadó háborúja – a szerk. megj.) az idén február végén, az ellátási láncok működése visszatért volna a normális kerékvágásba, hiszen az emberek ismét igénybe tudják venni a szolgáltatásokat, ezért csökkent volna az igény az árukra. Fokozatosan csökkent volna az infláció is, és még ha a vártnál kisebb lett volna is a növekedés, a világgazdaság elkezdett volna talpra állni. Ezt a folyamatot állította meg az oroszok háborúja Ukrajna ellen – foglalható összeVanek Balázsnak, az Atradius országigazgatójának a véleménye.
A háború még akkor is drámaian hat a világgazdaságra, ha Oroszország és Ukrajna együttesen a világ GDP-jének mindössze 2 százalékát adja, annyit, mint a Benelux-államok gazdasága. A világkereskedelemben is kicsi a szerepük, és nem integrálódtak a nagy ellátási láncokba sem. Oroszország részvétele a nyersanyagexportban azonban tetemes: búzából 25, műtrágyából 13, platinából 13, olajból és földgázból 10 százalék a részesedése.
Az elemzés szerint a nyersanyagárakat tovább növelte az Oroszország elleni szankciós politika, az egyes nagyvállalatok bojkottja és a gazdasági-kereskedelmi folyamatok megszakadása. Ennek következtében az energiaárak harmadával nőttek februárhoz képest, a tavalyi árakhoz képest pedig megduplázódtak. Az egyéb ágazatokban 15 százalékos az idei áremelkedés, 2021-hez képest pedig 40 százalékkal drágultak a termékek.
Vanek Balázs azt mondja, a magas infláció okozza a legnagyobb gondot. A háztartások fogyasztása lehetett volna a növekedés motorja a világban, de az infláció éppen ezt, a fogyasztási kedvet és képességet csökkenti.
A tanulmány úgy fogalmaz, hogy 2022-ben nem számíthatunk az árak mérséklődésére, részben a világban uralkodó bizonytalanság miatt. Az Amerikai Szövetségi Energiahivatal becslése szerint az idén 105,22 dollár lesz a brent-nyersolaj hordónkénti átlagára az idén, ami 30 dollárral magasabb a januárban becsültnél. A Nemzetközi Valutaalap is arra hívja fel a figyelmet, hogy az újabb szankciók következtében ismét 110 dollár fölé emelkedett az olajár, és ez éves szinten 70 százalékos emelkedésnek felel meg. Az európai gáz az idén márciusban hatszor drágább volt, mint esztendővel azelőtt. Az Atradius elemzői szerint az árstop indokolt, de hosszú távon nem tartható fenn.
Természetesen szükség volt az árstop bevezetésére, mert sokkoló hatású lett volna, ha rázúdul a lakosságra a hirtelen áremelkedés. Ugyanakkor a lakosság az aktuális piaci áraknál jóval kevesebbet fizet a tankolásért, az otthoni fűtésért és világításért, így közvetlenül több pénze marad a fogyasztásra, ami viszont növeli az inflációt. Mivel az árkülönbözetet végső soron a költségvetés fizeti, így idővel célszerű ennek a korrekciója – mondta az országigazgató.
A hitelbiztosítónál úgy becsülik, hogy drágulni fog a gabona, mert Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának harmadát, illetve kukorica- és rozsexportjának ötödét adja. A növényi olajok esetében 22 százalékos a két ország exportja. Fontos a félvezetőgyártásban használt orosz és ukrán argon- és neongáz-export is. A világ repülőgép-gyártásában fontos szerepet játszik az orosz és ukrán titánszivacs is. Az orosz palládium- és nikkelkitermelés fő vásárlója a világ autóipara.
A gabona áremelkedése az idén eddig 23 százalék, az alumíniumé 5 százalék, a vasércé 7 százalék volt, a réz pedig 3 százalékkal drágult az első félévben.
Az árak alakulására hatással van az ellátási láncok működése is, amit nem érint Oroszország és Ukrajna háborúja. Az Atradius elemzőinek tanulmánya figyelmeztető jelnek nevezi, hogy áprilisban újra be kellett vezetni a vesztegzárat Sanghajban. Igaz, a karantén csak részleges, de egy esetleges nagyobb kínai megbetegedés-hullám ismét romba döntheti az enyhe javulást mutató, világméretű ellátási láncokat.