Lassuló növekedés, gyorsuló infláció

A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9%-kal, a vártnál is sebesebben, az EU-ban a leggyorsabban bővült. A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött. A GKI által most előre jelzett, éves átlagban 4,3% körüli növekedés megegyezik a kormány és az MNB friss várakozásával.

A második félévben várható markáns lassulásban egyaránt szerepe van a külső környezet romlásának, az EU-támogatások bázishatás miatt csökkenő beruházás-serkentő hatásának, a hazai üzleti várakozások romló trendjének és a foglalkoztatási tartalék fokozatos kimerülésének. Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5%-kal, a GDP-nél (5,1%) gyorsabban bővült.

A második negyedévben tovább nyílt a külkereskedelmi olló, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom látványosan romló egyenlegét. Az idei első félévben magára talált a feldolgozó-ipari termelés 30%-át adó járműgyártás, mely három év stagnálás után közel 10%-kal, az átlag csaknem kétszeresével bővült. Ugyanakkor a júniusi, mindössze 1,5%-os növekedés a járműipar nemzetközi gondjaival együtt az ipari termelés lassulását vetíti előre.

Az építőipar az első félévben 35%-kal, de ezen belül a második negyedévben már „csak” 29%-kal bővült. A túlpörgést jelzi, hogy az első félévben a sok, folyamatban levő építkezés ellenére kissé kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel azelőtt. Lassulásra utal az is, hogy az építőipar félév végi szerződésállománya már 11%-kal volt kisebb a tavalyinál. Az első negyedévhez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé fékeződött a második negyedévben (6,8-ról 5%-ra), éves átlagban 5% körüli bővülés várható.

A reálbérek az első félévben közel 7%-kal, a lakosság fogyasztása 4,5%-kal emelkedtek. A második félévben a bérkiáramlás jellemzően kissé lassulhat. Az idén is teljesülnek a nyugdíjprémium kifizetésének a feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8% körüli, visszamenőleges nyugdíjemelésre is sor kerül.

Növeli a vásárlóerőt a közmunkásoknak és nyugdíjasoknak az önkormányzati választások előtt adott egyszeri juttatás is. 2019. május–július átlagában a foglalkoztatottak száma 0,8%-kal nőtt, de a lassulást jelzi, hogy az első negyedévben még 1,5%-kal. Kedvező, hogy ezen belül az egy évvel azelőttihez képest közel 50 ezerrel csökkent a közmunkások száma, s a mérséklődés az év elejéhez képest is bekövetkezett. Némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozók száma. A 3,4%-os munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, de a már csak mintegy 110 ezer közmunkással együtt számított 5,8% is kisebb az EU 6,3%-os átlagánál.

A magyar infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban, több mint kétszerese az európai átlagnak. Az áremelkedés a tavaszi 3,9%-os csúcsról júliusra 3,3%-a csökkent, a maginfláció azonban 3,7%. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5% körüli áremelkedéssel számol. Az MNB laza monetáris politikája augusztusban – a Brexit körüli bizonytalanság, a kereskedelmi háborútól és a német recessziótól való félelem okozta kedvezőtlen nemzetközi hangulatban, továbbá az EKB várható kötvényvásárlási programja hatására – a forint új történelmi mélypontra gyengüléséhez vezetett.