Ősi vulkánok, zord tengerpartok és látványos sziklák – Európa számtalan természeti csodát kínál. Kiválasztottunk 15 gyönyörűséges jelenséget és helyet, amik biztosan lenyűgözik Önt, kedves Olvasó, és fölveszi vagy az idén, vagy később meglátogatandó úti céljai közé. A Reisereporter munkatársa, Lisa Marie Leuteritz ajánlatai.
Sivatagok, amik egy másik bolygóra emlékeztetnek, vulkáni szellőzőnyílások, amelyekbe le lehet ereszkedni, a nap szinte 24 órájában süt a nap, homok, ami egész házakat nyel el: mindezt és még sok minden mást felfedezhet anélkül, hogy nagy távolságokat kellene megtennie, nevezetesen Európában. Íme 15 természeti csoda, amit feltétlenül látni kell:
Olaszország: a Kék Barlang, avagy egy álom kékben
Az olaszországi Capri szigetén található világhírű Blue Grotto egy másik világba röpíti a látogatót. Valójában ez egy klasszikus barlang, ami évszázadok során alakult ki, de a fényviszonyok különleges hellyé teszik.
A sziget északnyugati részén található több mint 50 méter hosszú barlang csak egy körülbelül két méter magas lyukon keresztül érhető el. De a víz alatt van egy nagyobb nyílás, amelyen keresztül behatol a napfény, és kék fényvisszaverődést okoz a barlang mennyezetén. A barlang homokszínű talaja további ezüstös és opálos hatásokkal kápráztatja el a szemlélődőt.
A látogatókat kis csónakokkal viszik be a Kék-barlangba. (Fotó: Getty Images/iStockphoto)
Menetrendszerűen motorcsónakok közlekednek a capri Marina Grande-tól a Grotta Azzurráig, ahogy Olaszországban hívják . A bejárat izgalmas: a kis sziklakapun csak négyszemélyes vízi járművek férnek be, ám utasaiknak le kell hasalniuk, hogy átjussanak a bejáraton. Ezután tíz percük van arra, hogy élvezzék a barlangot – mert odakint általában nagyon hosszú a sor.
Franciaország: A Dune du Pilat
Homok, ameddig a szem ellát? Sivatagszerű körülmények? És mindez Európában? Franciaországban tényleg létezik ilyen. Itt épül Európa legmagasabb dűnéje Délnyugat-Franciaország tengerpartján évezredek óta.
Az Arcachon-öbölnél kezdődik La Teste de Buch településen, és csaknem három kilométeren át tart. Legmagasabb pontján 110 méter, és akár 616 méter széles, magassága évről évre változik.
A változó dűne Franciaországban népszerű úti cél. (Fotó: imago images/Panthermedia)
Az egyik oldalon közvetlenül egy nagy erdőterülettel határos, a másikon az Atlanti-óceán kezdődik. De hogyan került egy ilyen hatalmas homokhalom a francia tengerpartra? A tudósok megállapították, hogy a Dune du Pilat fejlődése körülbelül 18 000 évvel ezelőtt kezdődött. A szelek, az áramlatok, a viharok és az árapályok egyre nagyobbra tették.
Az 1990-es évek elején az emberek bekapcsolódtak a természeti alkotás „tökéletesítésébe”, és palánkkerítésekkel, cserjékkel és fenyőfákkal elkezdték stabilizálni a dűne északi részét. Öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a dűnék valóban megszilárduljanak a helyszínen, és a lakóknak már nem kell attól tartaniuk, hogy házaikat elnyeli a homok.
Délen ennek az ellenkezője történik: ott a dűnék még mindig apránként elnyelik az erdőt. A Dune du Pilat Franciaország egyik legnépszerűbb úti célja. Évente több mint egymillió utazó keresi fel a természeti csodát.
Dánia: Az Északi-tenger és a Balti-tenger találkozása
Dánia legészakibb csücskében olyan természeti jelenség bukkan fel, amilyet aligha látni máshol a világon: itt találkozik az Északi-tenger és a Balti-tenger.
Ehhez Skagenbe kell autózni, onnan a homokos Grenen hegyfokra juthatunk el. Onnan látható, miként találkoznak a két tenger hullámai.
Kis szerencsével Grenenben nemcsak az Északi- és a Balti-tenger találkozása látható, hanem a pihenő fókák is. (Fotó: imago images/imagebroker)
Így egyszerre lehet az Északi-tengeren és a Balti-tengeren. Ezen a tengeri szakaszon nem ajánlott, sőt, a kedvezőtlen körülmények miatt tilos is az úszás. Kárpótolhatja viszont a látogatót, hogy egy helyről nézheti a napfelkeltét a Balti-tenger felett és a naplementét az Északi-tenger felett!
Templom a Skageni dűnében. (Fotó: imago images/ imago stock&people)
És ha már Jütlandban jársz, kedves utas, egy másik természeti jelenséget is megtapasztalhatsz: Dániában is van homok, ami mindent elnyel az útjában – beleértve a templomot is.
A 14. századi St. Laurentii templomból mára csak a torony maradt meg. Megtekinthetők a maradványok csaknem négy kilométerre délnyugatra Skane-től. És tíz kilométerrel távolabb található a Råbjerg Mile, Észak-Európa legnagyobb homokdűnéje. Évente 15-20 métert mozog, és védelem alatt áll.
Németország: Az Externsteine a teutoburgi erdőben
Tizenhárom szikla egyesült a Teutoburgi-erdőben, hogy egyedülálló természeti jelenséget alkothasson. Az Externsteine kréta-homokkőből áll, és meglehetősen masszív. Némelyik eléri a 35 méteres magasságot is. A különleges képződmény állítólag már a kőkorszakban is kultikus jelentőséggel bírt – gyanítják a tudósok…
Az Externsteine-t a Teutoburgi erdőben fedezheti fel. (Fotó: imago images/Sabine Gudath)
…és még ma is ünneplik a boszorkányok, druidák és más vallási közösségek kultuszát az Externsteine-en. Felkapaszkodva a sziklákra felülről élvezhető a pompás kilátás a Wiembecketeichre és a Teutoburg-erdőre.
Írország: Moher sziklái
Írország zöld rétjeiről és meredek partjairól ismert. A leghíresebb sziklák a Moher-sziklák Clare megyében, Írország délnyugati részén. Akár 214 méteres mélységig engedheti a tekintetét függőlegesen lecsúszni, amíg a hullámok nekiütköznek a parton lévő szikláknak.
A környéken különféle túraútvonalak találhatók, mint például a Doolin Cliff Walk. A három órás túra Doolintól a tengerparton vezet, körülvéve Írország buja zöld állatvilágával. A cél a látogatóközpont, amely hobbit-barlangszerűen épült, és a látványos sziklákról ad tájékoztatást.
Az írországi Moher sziklái lenyűgöző látványt nyújtanak. (Fotó: imago images/Panthermedia)
Kis szerencsével különféle madarakat figyelhetünk meg túra során: itt szeretnek fészket fészkelni a kis lundák, ahogy az elegáns borotválkozók és a hangos cicák is. És amikor a tenger nyugodt, néha még delfineket vagy sütkérező cápákat is észre lehet venni.
Sivatagok, amik egy másik bolygóra emlékeztetnek, vulkáni szellőzőnyílások, amelyekbe le lehet ereszkedni, a nap szinte 24 órájában süt a nap, homok, ami egész házakat nyel el: mindezt és még sok minden mást felfedezhet anélkül, hogy nagy távolságokat kellene megtennie, nevezetesen Európában.
Szerbia: A Davolja városa
Magyarul ördögváros; a dél-szerbiai Djavolja rendkívüli megjelenésű természeti emlék. Több mint 200 földpiramis és természetes forrás térsége, amit egy kiépített túraútvonalon bárki felfedezhet.
A különleges hely a mintegy 700 méter magas Radan-hegységben van. A földi piramisok 2-15 méter magasak, és évmilliókkal ezelőtt keletkeztek. Nagy volt egykoron a vulkáni aktivitás ezen a területen, és a talaj folyamatosan mozgásban volt, átalakultak a formák.
Djavolja város furcsa képződményei évmilliókkal ezelőtt alakultak ki. (Fotó: imago images/boggy)
Két forrásból vöröses víz tör elő. A helyiek által ördögvíznek is nevezett szín egészen egyszerűen magyarázható: A kiugróan magas, literenkénti 15 gramm ásványianyag-tartalom és a nagyon savas, 1,5-ös pH-érték okozza.
Nemcsak az Ördögváros képe látványos, hanem az itt keletkező hangok is figyelmet keltenek. Amikor a szél fütyül keresztül a piramisokon, gyakran nyikorgó, sikoltozó, akár üvöltő hangok hallhatók. Ezért a helyről mindenféle mítosz született. Egyes helyiek még mindig úgy vélik, hogy az építményeket az ördögök harca hozta létre.
Anglia: a Brimham sziklák
Őrkutya, szfinx, teknősbéka, táncoló medve vagy teve – ilyen elnevezéseket kapnak az észak-angliai Brimham Rocks látványos sziklaképződményei. A Yorkshire-i lápnál találhatók, és Nagy-Britannia legismertebb természeti csodái közé tartoznak. A különleges kőzetképződményt sokezer éves erózió hozta létre.
A Brimham-sziklák, ahol a természet játszik az egyensúllyal… (Fotó: Getty Images/iStockphoto)
Az alakok különösen szürreálisnak tűnnek föl: mintha egy nagyon kicsi kő egyensúlyozna egy hatalmas sziklát. Az egyetlen olyan példány, amelyet a természet egyedülálló módon formált a víz és az időjárás segítségével.
A letűnt évszázadokban olyan elméletek születtek, amelyek szerint egyes képződményeket druidák faraghattak.
Helgoland: A Hosszú Anna
El kell ismerni, hogy Helgoland összességében egy kis természeti csoda. Az Északi-tenger közepén fekvő kis sziget mindössze néhány négyzetkilométeren elképesztően változatos.
Különleges természeti jelenség a Lange Anna, a sziget szimbóluma. A 47 méter magasra emelkedő oszlop vörös homokkőből készült, és a sziget északnyugati részén található.
A Lange Anna egy átmeneti természeti csoda: valamikor a tengerbe esik. (Fotó: imago images/blickwinkel)
Nyaranta északi szarkák ezrei lepik el ezt a helyet, ricsajuk messzire elhallatszik. A Lange Anna egykor természetes sziklahíd volt, de 1860-ban összeomlott. A pillér erózió elleni védelmére a képződmény köré 1,3 km hosszú védőfalat építettek. A Hosszú Anna 1969 óta természeti műemlék, és néhány évvel később egy újabb, part menti bontás után húgocskát kapott: a Short Annát.
A Lange Annát nem lehet örökre védeni az időjárástól. Egy napon a természeti jelenség az Északi-tengerbe csapódik.
Dél-Tirol: A Dolomitok
A kilátás lenyűgöző: a Dolomitok az Alpok része; bizarr hegyek és meredek sziklák.
A hegység több mint 200 millió évvel ezelőtt alakult ki, és ma nagyon népszerű utazási célpont. Öt olasz tartomány osztozik a hegységen: Dél-Tirol, Trentino, Belluno, Udine és Pordenone.
Valószínűleg Európa egyik leghíresebb természeti jelensége: a Dolomitok. (Fotó: imago images/Cavan Images)
A dolomit kőzetnek köszönhetően a sziklák szinte fehérek, ám a naplementében vörösen és narancssárgán izzanak: egy csodálatos természeti látvány.
A Dolomitok egyik leghíresebb sziklaegyüttese a dél-tiroli térségben található Drei Zinnen és Belluno. A határ pontosan a csúcsokon halad át. A tapasztalt túrázók különféle túraútvonalakon fedezhetik fel a csúcsokat. Vannak, persze, könnyebb túraútvonalak is, amelyekről – például az Eggentalon keresztül – csodálatos a kilátás a környező hegyekre.
Észak-Írország: Az óriások útja
Nemcsak Írország csábíthat a maga Moher-szikláival, hanem Észak-Írország is kínál páratlan kincset. A híres Giant’s Causeway-ről van szó Antrim megyében. Körülbelül 40 000 (!) bazaltoszlop nyúlik ki itt az Atlanti-óceánból a vulkánok kora, mintegy 60 millió évvel ezelőtt óta.
Az észak-írországi Giant’s Causeway 1986 óta az UNESCO Világörökség része. Körülbelül 40 000 bazaltoszlopból áll. (Fotó: Getty Images/iStockphoto)
A hely eredetét legenda is övezi, ami szerint az ír óriás, Fionn mac Cumhaill a „felelős” a bazaltképződésért.
Ellensége a skót óriás, Benandonner volt. Fionn egészen Skóciáig épített lépcsőkövekből álló utat, amit állítólag Benandonner nem szeretett. Elpusztította az ösvényt, létrehozta az Óriás útját. Legalábbis a legenda szerint…
Spanyolország: A Bardenas Reales
A Bardenas Realesről készült számos kép alapján gyorsan felvetődhet az a feltételezés, hogy ezeket egy másik bolygón készítették. Az észak- spanyolországi sivatag rendkívüli táj, részben az amerikai Utah hatalmas sziklamasszívumaira emlékeztet. A víz, a szél és a nap alkotta békét találja itt a vándor, hogy valóban kiengedje a gőzt.
Mintha a táj nem e világból való volna: a Bardenas Reales-sivatag Spanyolországban. (Fotó: imago images/Westend61)
A hatalmas természeti parknak két része van: a Bardena Blanca és a Bardena Negra. Előbbi holdbéli tájra emlékeztet, hegyek váltakoznak mély szurdokokkal. A Bardena Negra viszont sokkal zöldebb, itt nőnek a többi között aleppói fenyők. A környéket 700 km-nyi gyalogos és kerékpárosút hálózza be.
Talán ismerős a Bardenas Reales. Föltehetően azért, mert számos filmet és sorozatot forgattak már itt, köztük a „Trónok harcát”. Itt nincsenek sárkányok, de húsznál többféle madárfaj élteti a kopár tájat.
Horvátország: A Plitvicei-tavak
Horvátország látnivalóinak egyik csúcspontja: a Plitvicei-tavak. A nemzeti park az ország északi részén található, és leginkább vízeséseiről és türkizkék tavairól ismert; ez utóbbiakból 16-ot fedezhetünk fel.
A tavak között természetes „akadályok”: némelyik kissé porózus mészkőből áll. Különösen törékenyek, és az áramló víz, a levegő és a növényzet kölcsönhatása hozza létre őket.
A Plitvicei-tavakat a legcélszerűbb gyalog felfedezni. (Fotó: imago images/CSP_kavita)
A nemzeti parkon belül nagyok a domborzati különbségek, ami az évezredek során változatos növény- és állatvilágot eredményezett. A mai napig élnek ott olyan állatfajok, amelyek már akkor is jelen voltak, amikor embernek nyoma sem volt. A nemzeti parkban különféle túraútvonalak találhatók.
Portugália: Az Algar do Carvao
A vulkánok még mindig fontos szerepet töltenek be Földünk történetében. Szerencsénkre sok már (pillanatnyilag) nem aktív. Ma már a kalandorok kedvencei a Terceira szigetén, ahol a turista meglátogathatja egy régi vulkán belsejét is:
(Fotó: imago images/imagebroker)
Terceira központjában található az Algar do Carvão vulkáni természetvédelmi terület. Mintegy 2000 évvel ezelőtt a Pico do Carvão vulkán része volt. A felszinre tört láva egy része a szellőzőnyíláson át visszafolyt a magmakamrába, és ott rövid idő alatt megszilárdult. Az eredmény egy nyitott lávakémény lett, amelynek falán ma cseppkövek találhatók.
Az első kutatók 1893-ban leereszkedtek a szellőzőbe; jó 40 évvel később megkezdődött a barlang feltérképezése. Ma már könnyen megközelíthető a látogató: lépcsők vezetnek le közvetlenül a vulkáni mélységbe.
Norvégia: A Lofoten-szigetek
Durvák, szelídíthetetlenek és egyszerűen látványosak: a Lofoten-szigetek Észak- Norvégia zord partvidékén. Mintegy 80 kisebb-nagyobb szigetről van szó az Északi-sarkkörtől 100-300 kilométerre északra.
A szigeteken mintegy 6000 éve élnek emberek, sokáig főleg vadászatból és horgászatból tartották fenn magukat, ma már a turizmus is fontos szerepet játszik.
A Lofoten télen és nyáron is megér egy kirándulást, például a Lofoten Moskenesøya szigetére. (Fotó: imago images/imagebroker)
Még ha Lofoten sok helyütt egészen csupasznak tűnik is föl, most sokkal több a fa, mint néhány évszázaddal ezelőtt. Akkoriban az emberek csaknem mindet kivágták, hogy házaik és hajóik építésére használják fel. A Lofoten néhol akár 1200 méteres tengerszint feletti magasságig is megemelkedik, így alpesi körülményeket kínál a kalandvágyóknak.
Alternatív megoldásként a szigetek körutazás formájában is felfedezhetők, nyáron autóval vagy kerékpárral különösen kellemes. Számos kompjárat és híd segít a komfortos közlekedésben. Lofoten legnagyobb városa Svolvær, lakosainak száma mintegy 5000. Érdemes még felfedezni a középső részén található Vestvågøy szigetet, délen pedig Moskenesøyt.
Izland: Északi fény és éjféli nap
Izland önmagában is természeti csoda. Ezernyi rendkívüli felfedezni való van ezen a szigeten – a két kontinens közötti Silfra-hasadéktól a Kirkjuellsfoss-vízesésen át a vizet lövellő gejzírekig.
Ugyanakkor ideális hely Európa két legkülönlegesebb természeti jelenségének, az északi fénynek és az éjféli napnak a felfedezésére. A kettőt, persze, nem lehet egyszerre élvezni, ennek ellenére megér egy kiadós utazást, kirándulás a messzi észak szigete.
Ha a turistának szerencséje van, Izlandon ősztől tavaszig láthatja az északi fényt. (Fotó: imago images/Panthermedia)
Az első sarki fények újra láthatók, mihelyt a Nap korán aludni tér, és beköszönt a nagyon sötét; ez október környékén következik be. Aztán már kora este megjelennek az égen a zöld sávok, amik fényerősségüktől függően lélegzet-elállító látvánnyal gyönyörködtetik az ott időzőt.
Az éjféli nap jelensége tavasztól fokozatosan felváltja az északi fény idényét. Lehet, hogy Izlandon nem éjjel-nappal, de minél inkább közelít a június, annál hosszabb a napos időszak: a Nap csak éjfél után nyugszik le, és hajnali 3-kor már föl is kel. Ez azt jelenti, hogy eleve nincs hagyományos éjszakai sötétség, jóformán 24 órán át nappal van. És ami a leglátványosabb: a naplemente színeit a napfelkelte csodálatos fényei váltják.