Letartóztatták a horvát EU-pénzekért felelős minisztert és munkatársait

A letartóztatottak között van Horvátország regionális fejlesztésért és EU-pénzekért felelős egykori minisztere, Gabrijela Žalac és a horvát szerződéskötési hivatal vezetője. A nyomozást az Európai Csalás Elleni Ügynökség (OLAF) és a horvát rendőrség korrupcióellenes részlegének adatai alapján indította az Európai Ügyészség. (A nyitó képen: Gabrijela Žalac Lázár János akkori miniszterelnökséget vezető miniszterrel, 2018-ban; kép:  Szilard Koszticsak/MTVA – Media Service Support and Asset Management Fund)

A gyanú szerint a Regionális Fejlesztési és Európai Uniós Alapok minisztere, aki egyben a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Ügynökség kormányzótanácsának elnöki tisztét is betöltötte, úgy alakította át a 2017-i és 2018-i közbeszerzési terveket, hogy az kedvezzen a másod- és a harmadrendű vádlottak cégeinek. Az ügynökség így jóval a piaci ár fölött vett volna szoftvert. A miniszter nyilvános tender helyett meghívásos tárgyalást írt ki, és ott túlárazva, közel 10 millió kunáért, vagyis nagyjából 479 millió forintért vette volna meg az eszközöket. A miniszter egyúttal utasította az ügynökség vezetőjét, hogy értsen egyet a beszerzéssel. Az ügynökség munkatársait ezután arra utasították, hogy ne nagyon firtassák, miért nem írtak ki nyilvános tendert, és ne kössenek bele az árba sem.

Ennek ellenére 2017-ben a közbeszerzési hatóság gyanút fogott és leállíttatta a beszerzést, de a miniszter és az igazgató folytatta az ügyet. Kiírtak egy nyilvános eljárást, ahol a harmadrendű vádlott 12 millió kunás (630 millió forintos) “ajánlatot” tett. A szoftver árát 85 százalékban az EU Kohéziós Alapjából fizették volna. Az összeget ki is fizették a harmadrendű gyanúsított cégének, a pénzt a vállalat vezetőjének és a másodrendű vádlottnak utalták tovább, egy részét pedig készpénzben vették fel.

Ebben az időszakban Gabrijela Žalac töltötte be a szakminiszteri posztot. Žalac a kormányzó HDZ politikusa, a Plenković-kormány EU-minisztere volt 2016 és 2019 között.

Az ügylet során a Horvát Köztársaságot és az Európai Uniót összesen 1,8 millió euró, vagyis nagyjából 657 millió forintos kár érte – közölte az Európai Ügyészség.