Ma van a holokauszt magyarországi áldozataink emléknapja. Ebből az alkalomból a Nemzetközi Mensch Alapítvány minden emlékezőt meghív a délelőtt 10 órakor kezdődő megemlékezésre a Budapest XIII. kerületi (Wahrmann Már köz 51-57.) Ruttkai Éva emlékparkba. A megemlékezésen beszédet mond: Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke és dr. Szita Szabolcs történész, író, politológus. (A nyitó képen: Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékmű)
A magyar kormány 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a legyen a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. A náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai 1944. április 16-án kezdték meg a gettók és gyűjtőtáborok felállítását és a hazai zsidóság összegyűjtését. A Holokauszt Emlékközpont (Budapest, IX., Páva utca 39.) ma délután fél négytől emlékműsorral, az Áldozatok emlékfalánál mécsesgyújtással tiszteleg a holokauszt nemzeti áldozatai emléke előtt.
Halálba menetelő gyerekek, idősek Auschwitzba érkezésük utáni percekben…
A holokauszt legnagyobb deportálási akciójában – 1944. május 15. és július 8. között – mintegy 435 ezer magyar állampolgárt hurcoltak el, deportáltak a magyar vidékről – 10-15 ezer kivételével – Auschwitz-Birkenauba. A vonatokat Kassáig magyar csendőrök kísérték, ahol SS-ek vették át a vonatok őrzését. Legalább 320 000-en azonnal Auschwitz-Birkenau gázkamráiban végezték életüket, mintegy 110 000 foglyot kényszermunkára osztottak be az auschwitzi táborkomplexumban. Mintegy 150 ezer embert fegyvertelen honvédségi munkaszolgálatra „soroztak” be a keleti frontra. A nyilas hatalomátvétel után indultak meg a halálmenetek a Német Birodalom számos helyszínére, ahová nemcsak zsidókat, hanem a magyarországi cigányok ezreit, továbbá ellenállókat, politikai foglyokat is elhurcoltak. A fővárosi gettókba zártakat a nyilasok és a megszálló német katonai egységek gyilkolták halomra. A még életben maradott időseket, nőket és gyerekeket rendszeresen kihajtották a pesti Duna-partra és a folyóba lőtték. Rájuk emlékeztet a Cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékmű.
A pesti, Vadász utcai Üvegház előtt életmentő svájci dokumen-tumért sorban állók tömege. Vajon hányan élték túl közülük a vészkorszakot?
Természetesen a jóérzésű magyar állampolgárok igyekeztek minden, tőlük telhetőt megtenni zsidó barátaikért, szomszédaikért, ismerőseikért és ismeretlenekért egyaránt. Bizonyítja az embermentést a jeruzsálemi Yad Vashem Múzeum emléktáblája, amelyen eddig 876 magyar állampolgár nevét örökítették meg a Világ, a Népek Igazainak 24 országból származó mintegy 28 ezres közösségében, miután bizonyságot nyert emberségük, bátorságuk, amivel nem csupán a saját életüket, hanem családjuk, hozzátartozóik életét is kockáztatták.
Kivették részüket az embermentésből a Magyarországon működő külképviseletek munkatársai, tisztségviselői is: Raoul Wallenberg svéd diplomata, akit a háború után a szovjet hadsereg mondvacsinált gyanú alapján elhurcolt Moszkvába és ott gyilkolták meg; Carl Lutz, az ugyancsak tízezreket megmentett svájci diplomata, Angelo Rotta apostoli nuncius, Friedrich Born, a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának delegáltja, Ángel Sanz Briz spanyol diplomata és vele együtt Giorgio Perlasca olasz kereskedő…Védlevelet, állampolgárságot adtak az üldözöttek tízezreinek.
A mártírok és hősök – ismertek és névtelenek – iránti tiszteletet kifejezendő az Infovilág immár harmadik évtizede igyekszik beszámolni a második világháború idején történtekről, mindenekelőtt az embermentésről, egykori üldözöttek, túlélők hiteles beszámolói, saját és történészek – mindenekelőtt dr. Szita Szabolcs történész, kandidátus, akadémiai doktor kutatásai alapján. Az Infovilágon megjelentek itt találhatók. Közülük, az újságíró archívumából ajánljuk elolvasásra az egyiket, címe: Szerelemből Auschwitzba – a magyar zsidó Rómeó és Júlia.
Huszadszor az idén április 16-án rendezik meg a magyar fővárosban a holokauszt áldozataira emlékező „Az Élet Menete”-felvonulást. Az emlékezésnek ezen a napján ezrek indulnak el a városba, hogy jelenlétünkkel demonstráljanak a kirekesztés és az előítéletek minden formája ellen. Az Élet Menetén 2003 óta gyűlhetnek össze fiatalok, idősek, zsidók és nem zsidók, hogy őszintén emlékezzenek.
A meneten részt vevők április 16-án, vasárnap délután öt órakor találkoznak Budapesten, a VIII. kerületi Koltói Anna téren, és onnan a Teleki László téren–a Munkaszolgálatosok Emlékműve előtt–a Fiumei úton és az István utcán haladva érnek a VII. kerületi Bethlen Gábor térre, a Zsidó Munkaszolgálatosok Emlékművéhez.
Az Élet Menete Alapítvány civil szervezet, kulturális oktatási program. Az 55 országot tömörítő nemzetközi csoport (March of the Living) részeként tömegeket megmozgató akcióival, hazai és nemzetközi oktató és kulturális programjaival dolgozik a történelmi emlékezet fenntartásán és a kirekesztés minden formájának visszaszorításán. Tevékenységei arra irányulnak, hogy felvegye a kesztyűt a napjainkban újraéledő rasszizmussal szemben. A magyarországi Élet Menete Alapítvány létrehozását civil fiatalokból álló közösség kezdeményezte 2003 októberében azzal a céllal, hogy rendezvényein fiatalok és idősek, közéleti személyiségek, színészek, művészek, sportolók, politikusok – felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül – ünnepélyesen együtt róhassak le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás, valamint a demokratikus politikai kultúra mellett.
Az alapítvány vallja, hogy nemcsak a zsidó nép fiai állnak mellettük az antiszemitizmus elleni harcban, hanem békében hívő és békét remélő minden ember, aki azért emeli föl a szavát, hogy a holokauszt sose merüljön feledésbe.
