Tizenhetedik alkalommal az idén januárban szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együtt.
Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE kezdeményezés részeként harmadszor az idén a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így most ismét a Kárpát-medence közös téli „sastérképe” készülhetett el.
Az egyidejű megfigyelések okán „sasszinkronnak” nevezett számláláson 396 felmérő vett részt. A hazai szakemberekhez ez alkalommal is csatlakozott szlovák, cseh, osztrák, szerb és román közreműködők segítségével a Kárpát-medence csaknem valamennyi fontos sas-telelőhelyét sikerült felmérni, így a lehető legpontosabb kép alakult a térségben tartózkodó sasfajokról és egyedszámukról.
A hazai megfigyelések az ország 2689 UTM-négyzetét (egyenként 2500×2500 méteres rácsháló-szemet) érintették, miáltal hazánk területének hatodát fedték le. A felmérések természetesen a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány nagy részét számba vették a kutatók. Az idei sasszinkron alkalmával itthon összesen 805-859 rétisast és 390-403 parlagi sast sikerült megfigyelni.
Még ma is nagyon ritkának tekinthetők fokozottan védett madarak. A felmérés idején bejárt sas-telelőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 4,68 rétisas és 1,82 parlagi sas került lencsevégre. A legjobb sasélőhelyeken is átlagosan 2900 futball-pályányi területet bejárva találkozhatunk egyetlen rétisassal. A parlagi sas esetében ehhez csaknem 6000 labdarúgó-pályányi területet kell átvizsgálni.
A két sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés az eddigiekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. A réti- és a parlagi sasok mellett 2 szirti sast és 4 fekete sast, valamint további 17 ragadozómadár-faj mintegy 13 ezer példányát is megfigyelték a szakemberek. Barna kánya (5), vörös kánya (11), kékes rétihéja (1106), barna rétihéja (81), karvaly (201), héja (31), egerészölyv (8526), gatyás ölyv (259), pusztai ölyv (15), vörös vércse (1690), kerecsensólyom (45), vándorsólyom (40), kis sólyom (51).
A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat (réti fülesbagoly: 12, kuvik: 38) és ragadozó életmódú énekesmadarakat (holló: 353, nagy őrgébics: 255) is számoltak a felmérők, sőt, néhány régióban a túzokokat (606) is számba vették.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője a kárpát-medencei sasleltárról is beszámolt szerkesztőségünknek. Ezt írta: a felmérésben részt vet hat, közép-európai ország összesítésében 1110 rétisast és 535 parlagi sast, 2 szirti sast és 4 fekete sast (utóbbi kettőt csak Magyarországon) figyeltek meg.
