(Forrás: MÚOSZ/Magyar Újságírók Országos Szövetsége) Az Átlátszó által peres úton megszerzett dokumentumokból az derül ki, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) az állami intézményekhez és köztestületekhez eljuttatott kéréseivel túllépi a törvény szerinti hatáskörét. A hivatal levelekben folyamatos információgyűjtésre hívott fel állami szerveket. A központi banktól például szuverenitásvédelmi „szemszögű” kimutatásokat kért a kereskedelmi bankok ügyfeleinek számlájára érkező utalásokról. (llusztráció: Kós Mihály Lesi című rajza, amit a MÚOSZ által meghirdetett „Sajtószabadság, 2024” pályázatra küldött be.)
Kulcsfontosságú állami intézmények vezetői kedvező választ adtak a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkereséseire, amelyekben a hivatal információgyűjtésre vonatkozó kérésekkel fordult hozzájuk – derül ki a szervezetek közötti üzenetváltásokból, amiket az Átlátszó kiperelt.
A felkérést üdvözlő választ küldött az SZH-nak a központi bank, az adatvédelmi és a médiahatóság is. Az adóhatóság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy köztük és az SZH között megkezdődött az „együttműködés” kialakítása.
A kérések túlterjeszkednek az SZH törvényi felhatalmazásán, ami csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az állami szerveket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak. Leveiben az SZH arra kérte a megkeresett intézményeket, hogy saját területükön folyamatosan gyűjtsék „a szuverenitást sértő vagy veszélyeztető” tevékenységekkel kapcsolatos információkat, és adják át őket az SZH-nak.
Az SZH működését megalapozó törvény nem hatalmazza fel a szervezetet banktitok megismerésére. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) küldött kérései mégis azt célozzák, hogy a hivatal „a szuverenitásvédelmi törvény szempontjából megalkotott” kimutatásokat kapjon magánszemélyek és cégek bankszámlájára érkező utalásokról.
Az SZH és az érintett intézmények közötti levelezést az Átlátszó peres úton szerezte meg, miután a hivatal megtagadta a tárgyban benyújtott közérdekű adatigénylés teljesítését.
Az idén február óta működő SZH elnöke, Lánczi Tamás március végén hat állami szerv és köztestület vezetőjének küldött levelet. Lánczi mindegyik üzenetben konkrét kéréseket fogalmazott meg. A kérések között szerepelt, hogy végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a hivatalnak.
A hat megkeresést, valamint négy szervezet válaszát az Átlátszó megszerezte. Négy állami szerv – az MNB, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – lényegében pozitívan válaszolt a megkeresésre, illetve megkezdte az együttműködés „kereteinek kialakítását”.
A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) az ügyvédek és a könyvvizsgálók törvényben foglalt titoktartási kötelezettségére hivatkozva lényegében visszautasította a kéréseket.
További részletek az Átlátszó cikkében olvashatók. Az oknyomozó portál által kiperelt dokumentumokat teljes terjedelemben itt lehet elérni (PDF).