Antiókhiai Anna (1153–84), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után Szent László király (1040–95) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210–34), vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani. (A nyitó képen: dr. Neparáczki Endre archeogenetikus, Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója, Varga Gergely, az MKI tudományos munkatársa.)
Valóban az Árpád-házi királyaink nyugszanak a székesfehérvári csontházban (osszáriumban)? Ez az egyik fő kérdése annak a munkának, ami dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével zajlik a Szegedi Tudományegyetemen. A válasz egyértelmű „Igen.”
Tihanyi Balázs, az SZTE Embertani Tanszék tudományos munkatársa.
A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amiket a Szegedi Tudományegyetem munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. Ezt a 400 csontmaradványt ma már vissza is juttatják a székesfehérvári osszáriumba – közölte dr.Neparáczki Endre. A kutatás vezetője elmondta: a csontházban több, mint 900 ember csontmaradványa található összekeveredve. A Szegedi Tudományegyetemen vizsgált 400 emberi maradványból DNS-mintát vettek. A kutatók célja, hogy e mintákat a már meghatározott profilokkal összevetve, magyar uralkodókat is azonosíthassanak.
A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, miáltal bizonyítható, hogy a székesfehérvári sírhelyet a IX.–XVI. századig használták temetkezésre.
A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a már megtalált III. Béla király DNS-mintája volt; segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154–84), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, valamint Szent László király (1040–95) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210–34), vagyis András magyar királyi herceget sikerült azonosítaniuk.
Corvin Jánostól (1473–1504), Mátyás király (1443–90) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával a kutatók, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is azonosíthassák. Árpád-házi Mária nápolyi királyné koponyájának vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül Anjou királyaink maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.
A székesfehérvári csontházban őrzött maradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy – az összegyűlt információk feldolgozása alapján – jobban megismerjük királyainkat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, hamarosan egy szoftver segítségével, virtuálisvalóság-szemüvegen át tekinthető meg jó néhány Árpád-házi uralkodó.
A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak archeogenetikai vizsgálatairól szóló cikkek:
Mátyás király azonosításán dolgoznak – Interjú Dr. Neparáczki Endrével; Mátyás király azonosításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói