Az eklektikus-neogót épület 1885–1904 között készült el. A félkész épületben először 1896. június 8-án gyűltek össze ünnepi ülésre a honatyák, ennek 120. évfordulóján jelent meg ma a bélyegkisív. Hajdú József művészfotóinak felhasználásával, Domé Eszter grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt. gyártotta.
A Steindl Imre (1839–1902) tervei alapján megvalósult épület kialakítása tudatos szimbólumválasztások eredménye. A Duna felől nézve a kupola két oldalán tornyokkal körülvéve magasodik ki a főrendiház és a képviselőház ülésterme, amely az építés korában kétkamarás rendszerben működött országgyűlés emlékét idézi. Közöttük emelkedik a kupola, ami a törvényhozás egységét jeleníti meg, és különleges alkalmakkor a két ház együttes üléseinek helyszínéül is szolgált.
A Dunával párhuzamos épületszárny268 méterhosszú, legnagyobb szélessége123 méter. A kupola tornyával96 métermagas. Különféle építészeti stílusok elemei és motívumai keverednek az épületben: alaprajza a barokk, a homlokzat díszítése a gótika világát idézi, a mennyezet díszítése reneszánsz formajegyeket hordoz.
Az épület alapterülete közel 18 000 négyzetméterés négy szintre oszlik. Térfogata 473 000 köbméter, ahol 50 darab ötemeletes lakóház férne el. Megépítéséhez mintegy 40 millió téglát, burkolásához 30 000 köbméternyi faragott díszkövet használtak fel. A homlokzatot számtalan szobor, vízköpő és mintázat díszíti. A szobrok közül 90 amagyar történelem nagy alakjait jeleníti meg. (Forrás: latogatokozpont.parlament.hu)
A Magyar Posta alkalmi bélyegblokkot és kétcímletű bélyegsorozatot bocsátott ki ma földtani kincseink témakörben. A bélyegblokkon a bükkábrányi késő miocén ősi mocsárciprusok, a sorozat címletein a babérfélékhez tartozó ipolytarnóci fosszília, illetve az óbudai korai oligocén növények láthatók, utóbbin kiemelten a Raskya vetusta lelet, amely a magyar paleobotanika jeles egyéniségének, dr. Rásky Klára (1908–71) paleobotanikusnak állít emléket.
A grafikai kompozíciók érdekessége, hogy a leleteket feltételezett eredeti környezetükben helyezte el Székely Kálmán tervezőművész. A blokkból 80 ezer, a sorozatból 200 ezer készült a Pénzjegynyomdában.
A bükkábrányi ősi mocsárciprus erdő maradványait 2007 júliusában, 60 méteres mélységben találták a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkábrány melletti lignitbányában. A feltevések szerint a mocsárciprusok a késői miocén korban, mintegy 7–8 millió évvel ezelőtt alkothattak erdőt ezen a helyen a Pannon-tó északi partvidékén. Magasságuk elérhette a 30–40 métert. Pusztulásukhoz egy hirtelen homokvihar vagy iszaplavina vezethetett, amely mintegy 6 méteres magasságban elborította, így konzerválta törzsük alsó részét.
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület világhírű, Európa-diplomás miocénkori őslénytani lelőhely, egy 17 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa idején betemetett „ősvilági Pompeii”. Tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek, 1944 óta védett. Legfontosabb ősmaradványai: cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, növénylenyomatok, állatok lábnyomai, vulkáni tufa áradatában összesült maradványok.
Az alkalmi boríték Kováts Gyula (1815–73) paleo-botanikusnak állít emléket, aki gyűjtéseivel, leíró és rendszerező munkájával a magyar ősnövénytani kutatásokat alapozta meg. Az „Erdőbényei ásatag virány” és a „Tállyai ásatag virány” című munkáit 1856-ban publikálta, a magyar paleobotanika megszületését jelzik.
A bélyegsorozat és a -blokk grafikája akvarell technikával készült és egyedi megfogalmazásban, a fikciót a valósággal keverve dolgozza fel a földtani kincsek témakörét. Egyes blokkok esetében elfogadható mértékű színeltérés tapasztalható a bíbor alapszín irányába.
(Forrás: Manchester, S. R. & Hably, L. (1997): Revision of “Abelia” fruits from the Paleogene of Hungary, Czech Republic and England. Review of Palaeobotany and Palynology, 96: 231-240; Prof. Dr. habil. Hably Lilla (2008): 100 éve született Rásky Klára (Földtani Közlöny, 138/3; Rásky Klára (1943): Őskori növények Óbudán, A Természet 1943. 11. szám; nevezetesfak.hu; osmaradvanyok.hu; hu.wikipedia.org)