Ma megkezdte működését az Európai Munkaügyi Hatóság, mely egyelőre Brüsszelben, később viszont végleges székhelyén, Pozsonyban fog dolgozni.
Ebből az alkalomból
nyitóünnepséget tartottak Brüsszelben, amelyen megjelent Jean-Claude Juncker,
az Európai Bizottság elnöke, Peter Pellegrini, Szlovákia miniszterelnöke,
valamint az Európai Bizottság két alelnöke – Valdis Dombrovskis és Maroš
Šefčovič – és Marianne Thyssen uniós biztos. A nyitányt követően a hatóság
igazgatótanácsa is összeül, melyet a tagállamok, a Bizottság, az uniós szintű
szociális partnerek és az Európai Parlament képviselői, valamint Izland,
Liechtenstein, Norvégia, Svájc és a foglalkoztatás és szociális ügyek területén
működő más uniós ügynökségek megfigyelői alkotnak. Első ülésén az
igazgatótanács elfogadja a hatóság működéséhez szükséges határozatokat, és
véleményezi a kezdeti munkaprogramot.
Jelenleg az Európai Unióban mintegy 17,5 millió uniós polgár él vagy dolgozik
egy másik tagállamban – kétszer annyi ember, mint tíz évvel ezelőtt. Továbbá vállalkozások
milliói folytatnak határokon átívelő tevékenységet. Az EU nagy számban
dolgozott ki jogszabályokat a mobilitás szabályozása céljából, melyeket a
Juncker elnök vezette Bizottság a múlt évek folyamán felülvizsgált és
kiigazított. Az Európai Munkaügyi Hatóság a munkavállalói mobilitással
kapcsolatos jogszabályok érvényre juttatását hivatott előmozdítani azáltal,
hogy megerősíti az illetékes nemzeti hatóságok közötti strukturált
együttműködést és információcserét. Célja, hogy:
- megkönnyítse a polgárok és a vállalkozások számára a hozzáférést a jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos információkhoz és szolgáltatásokhoz;
- segítse a tagállamok közötti együttműködést a hatóság hatáskörébe tartozó uniós jog végrehajtásában (pl. összehangolt és közös ellenőrzések és a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem előmozdítása révén);
- közvetítsen a több tagállamot érintő jogvitákban, megkönnyítve a megoldásukat.
A hatóság
létrehozása nem teremt új hatásköröket európai uniós szinten. A munkaügyi és
szociális biztonsági szabályok érvényre juttatása továbbra is teljes mértékben
tagállami hatáskör marad. Az Európai Munkaügyi Hatóság hozzáadott értéke abból
adódik, hogy megkönnyíti a tagállamok közötti együttműködést, ésszerűsíti a már
létező struktúrákat, és operatív támogatást nyújt, javítva a szabályok hatékony
megtartását, ami a polgároknak, az üzleti vállalkozásoknak és a nemzeti
hatóságoknak egyaránt a javát szolgálja.
A hatóság pénzügyi és humán erőforrásai fokozatosan bővülnek: 2024-ben
költségvetése eléri majd az 50 millió eurót, alkalmazottainak a száma pedig a
140-et.
Kérdések és válaszok: Megkezdi működését az Európai
Munkaügyi Hatóság
Tájékoztató: Méltányos munkavállalói mobilitás – Létrejön az Európai Munkaügyi Hatóság
Az Európai Munkaügyi Hatóság honlapja
Európai migrációs stratégia
Ma, egy
nappal az Európai Tanács csúcstalálkozója előtt az Európai Bizottság jelentést
adott ki az európai migrációs stratégiában 2015 óta elért fő eredményekről.
Jelentésében a Bizottság azt is felvázolja, mely területeken kell folytatni a
munkát a jelenlegi és jövőbeli migrációs kihívások kezelése céljából.
A migrációs válság 2015-i kitörésekor az EU gyors és határozott lépéseket tett,
hogy közös európai megoldásokat alkalmazva megoldást találjon a rendkívüli
kihívásokra. A múlt öt évben a Bizottság fáradhatatlanul dolgozott az uniós
migrációs politika megerősítésén. Ennek köszönhetően sikerült a
válságkezeléstől olyan strukturális megoldások kidolgozásáig eljutni, amelyek
biztosítják, hogy Európa jobban fel legyen vértezve a jövőbeli migrációs
kihívásokkal szemben.
Az uniós fogadóállomások működtetése és a több mint 2300 tagú helyszíni
személyzetet számláló uniós ügynökségek révén az EU minden addiginál szorosabb
együttműködést folytat a tagállamokkal a migráció hatékonyabb kezelése, a külső
határok megerősítése, az életmentés, az irreguláris érkezések számának
csökkentése és a tényleges visszaküldések végrehajtása végett. Ezen túlmenően
az unió az Európán kívüli partnereivel folytatott munkát is elmélyítette a
migráció okainak kezelése, a menekültek és migránsok védelme, valamint a
befogadó közösségek támogatása céljából.
Evégett eddig példátlan, mintegy 9,7 milliárd euró összegű finanszírozást sikerült mozgósítani, különösen az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért, a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap, illetve a törökországi menekülteket támogató eszköz révén. A partnerországokkal folytatott együttműködésben megvalósult uniós támogatás céljai közé tartozik a stabilitás előmozdítása, valamint a gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek bővítése is. A visszaküldésben szintén javult az együttműködés: ma már 23 partnerországgal vannak érvényben visszaküldési és visszafogadási megállapodások.
Összességében az figyelhető meg, hogy visszaállt a válság előtti migrációs helyzet – ezt mutatja, hogy a 2019. szeptemberi érkezések száma kb. 90%-kal volt alacsonyabb a 2015. szeptemberi szintnél. Ugyanakkor azonban a helyzet továbbra is ingatag, és a geopolitikai fejlemények miatt az uniónak új kihívásokkal kell szembenéznie. További erőfeszítésekre van szükség a kiemelten fontos és azonnali megoldást kívánó kihívások kezelése és a már megkezdett munka eredményes folytatása végett, különös tekintettel a Földközi-tenger keleti térségében uralkodó körülmények javítására, a földközi-tengeri kutatásban és embermentésben tanúsított szolidaritás erősítésére, valamint a Líbiából történő evakuálás és a Líbiában tartózkodó migránsok önkéntes visszatérésének felgyorsítására.
Az Európai Bizottság mai eredményjelentése az európai migrációs stratégia végrehajtásáról
Tájékoztatók az európai migrációs stratégia különböző aspektusairól