Trump volt és a minap újraválasztott amerikai elnök egykori, ám menesztett nemzetbiztonsági tanácsadójából, John Boltonból nem a sértettség beszél, hanem sokkal inkább az, amivel párttársai is elutasították a leendő amerikai elnök politikáját. A republikánus párt tizede, élén Liz Cheneyvel, George W. Bush alelnökének lányával, vagy éppen a volt republikánus elnökjelölttel, Mitt Romneyval átszavazott Kamala Harrisre. És még valami: Orbán és Trump barátsága (?) fordulatot hozhat az európai politika színterén is.

Tapintatosan kérdeztem Trump első elnöki mandátumának menesztett nemzetbiztonsági tanácsadójától, John Boltontól (a jobb oldali képen; forrása: wsj.com), az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövetétől – amerikai interjúiban ugyanis kategorikusan kijelentette: egyik jelöltre sem fog szavazni:

– Elment-e szavazni?

– Igen, szavaztam.

– Megkérdezhetem, hogy kire?

– Nem szavaztam Trumpra, de Kamala Harrisre sem, mert egyikük sem érdemes az elnöki posztra. És mivel Marylandben lakom, ott is van lehetőség a saját favoritot ráírni a szavazólapra, ha egyik jelölt sem tetszik. Így aztán Trump egykori alelnökére, Mike Pence-re adtam a voksomat.

Bizonyára még sokan emlékeznek arra, hogy neki kellett volna Trump követelésére meghamisítania 2020-ban a választási eredményt, és őt akarta bitófára akasztani a Capitoliumot megrohamozó csőcselék, amit meg is ácsolt neki…

– Csakhogy máris adódik a kérdés: mit gondol a republikánus pártról, ahová maga is tartozik?

– Nem kérdéses, hogy a párt meggyőző eredményt ért el, és minden bizonnyal beveszik az alsóházat is a republikánusok, a szenátusban pedig már megvan a két fős többségük. Megint tudnak majd bírókat kinevezni, adócsökkentést végrehajtani – méghozzá akadálytalanul… Viszont azt is tudni kell, hogy óriási viták és nézetkülönbségek vannak a pártban. A nemzetbiztonság ügyeiben, ami az én területem, meg még inkább. Mi lesz az országgal? Nagyon sok függ majd attól, akit az én egykori helyemre kineveznek. Trump jelleme azóta sem változott, továbbra is fegyelmezetlen alkat.

– Hol rontotta el – ön szerint – Kamala Harris, hogy nem tudta kellőképpen megszólítani a saját párthíveit és a bizonytalan szavazókat sem?

– Két fontos dolgot emelek ki. Még ha a média mást ír is, az Egyesült Államok politikája jobbközép irányultságú. A Biden-kormány gazdasági vagy a szociális intézkedései viszont balra tolták az országot. Nem is lett népszerű elnök. Ráadásul Harrist nem tudták el- és leválasztani Biden politikájától. Mintha a ma még elnök neve is ott szerepelt volna a szavazócédulán. Hiába igyekezett magától eltolni Bident, Harris számlájára is írták a szavazók a magas inflációt és a gazdaság gyengeségeit.

– Másrészről: San Francisco-i politikusként, majd szenátorként és egykori elnökjelöltként is kifejezetten baloldali politikát vitt, holott tudható, hogy nem akarta megfosztani a rendőrséget az állami apanázstól és nem zárta ki az olajfúrásokat sem például Pennsylvániában. Csakhogy mindezt nem mondta elégszer.

– Igen ám, de az is érthetetlen, miért nem zavarta az embereket a tény, hogy elítélt bűnöző akar elnök lenni, aki ellen még ma is folynak perek? Most, novemberben is ítélet kiszabására tervezett tárgyalása lenne. Bár feltehetően ebből már nem lesz semmi.

– Igen, úgy látszik, hogy a tömegeket nem érdekelte, hogy egy olyan ember pályázik a Fehér Házba, akit – véleményem szerint – ki kellett volna zárni a versenyből a szabályok megsértése miatt. Alapvető kifogásaim nem a személyisége vagy az ellene hozott ítéletek miatt vannak, hanem egyszerűen azt kell látni, nem hozzáértő, nem szakavatott az elnöki tisztség betöltéséhez. Érzésem szerint összeszorított fogakkal, kényszerből szavaztak rá a republikánusok, mert mérlegre tették, hogy ő még mindig jobb, mint Harris. Különösebben nem szeretik őt, ám annál viszont jobban, hogy Harrist válasszák. Nem mellesleg nagyon sokan úgy tartják az országban, hogy a demokrata igazságügyi miniszter igazságtalanul, mi több, törvénytelenül járt el Trumppal szemben. És ez szerintem részben igaz is, legfőképp a New York-i és a Georgia állambeli perében. De valóban elszomorít, hogy semmilyen ítélet vagy peres eljárás nem izgatta az embereket, mert őket jobban aggasztotta, hogy elviselhetetlenül megdrágult az élelmiszer.

– Mit szólt ahhoz, amikor a bevándorlókról azt ismételgette, hogy megfertőzik, megmérgezik a vérünket?

– Hát, igen. Sem ő, sem a pártjának tekintélyes része nem kedveli a bevándorlókat. Ebben a kérdésben is megosztott a párt. Szerintem négyötödük az országon kívül akarja látni az illegális menekülteket. Biden sem tett meg mindent a menekültáradat megfékezésére. Viszont a lakosság többsége – szerintem – igenis támogatja a bevándorlókat, mert szükség van rájuk. Jogi eszközökkel és sokkal gyorsabban kellene segíteni őket, hogy letelepedhessenek. Ezért nem kellett volna rasszistának megbélyegezni Trumpot. Ez szuverenitási kérdés. Az államnak szuverén joga eldönteni, hogy kiket és miként enged be. Soha ilyen nagy számban nem szavaztak a spanyolajkúak és a feketék a republikánus pártra, mert úgy gondolják, hogy miként ők, úgy az új bevándorlók is törvényes keretek között szerezzék meg állampolgárságukat. A választás kimenetele számomra akkor dőlt el, amikor Texas államban Starr megye lakossága, ahol 97%-ban latinók élnek, 100 év után Trumpra szavazott. 

– De azért ez a kifejezés, hogy megfertőzik a vérünket, bizony, rasszista.

– Valóban rájátszott itt az előítéletekre, mert szüksége volt a szavazatukra. Ugyanakkor a demokraták kulturális háborút is vesztettek, mert a liberális identitásbeli kérdésekkel vagy a nemi szabadossággal eltávolították maguktól a spanyolajkúakat és a vallásos embereket.

– Képes lesz-e Trump arra, hogy 24 óra alatt véget vessen az orosz–ukrán háborúnak, mint ahogy azt ígérte?

– Nem, egészen biztosan nem. Nagyon aggódom is az ukránpolitikája miatt, akárcsak a NATO-hoz való viszonya miatt is. Mert az orosz birodalom visszaállításának putyini vágya nemcsak Ukrajnát fenyegeti, de az egykori szovjet tagországokat is. Hogy Trump 24 óra alatt akarja azt helyrehozni, aminek már 10 éves, szomorú történte van? Hisz’ 2014-ben a Krímet is jogtalanul támadta meg és kebelezte be Putyin. Én azt gondolom, mivel Trumpnak ez a kísérlete kudarcot fog vallani, a felelősséget másra fogja hárítani. Ő ugyanis sosem vall(hat) kudarcot. Nem igaz? Putyint vagy Zelenszkijt fogja hibáztatni. Sőt, az elemzők többsége szerint Putyin meg fogja győzni Trumpot arról, hogy csak Zelenszkij a felelős a történtekért. Nemcsak Ukrajnáért, de Moldováért, a Kaukázusért, Közép-Ázsiáért is aggódom, méghozzá nagyon.

– Lehet egyáltalán alkudozni a békéről vagy a béketárgyalásról ön szerint?

– Nem lehet a békéről tárgyalni addig, amíg a fronton Ukrajna nem szerez helyzeti előnyt. Egyelőre Putyin tudna erőfölényben tárgyalni. Mi is hibát követtünk el, amikor nem stratégiai szempontok alapján támogattuk Ukrajnát. Sokkal szisztematikusabban kellett volna. Minden NATO-tagország, beleértve Magyarországot is, vissza akarja állítani Ukrajna területi integritását.

– Orbán nem ezt teszi, nem ezt gondolja?

– De a retorika szintjén ő is azt hangoztatja, hogy Ukrajna területi integritását elismeri. És amit még hozzá akarok tenni: az utolsó legitim módon megválasztott orosz elnök Borisz Jelcin volt. Ő elismerte a szovjet tagköztársaságok területeit és szuverenitásukat. Putyin ezt nem fogadja el mind a mai napig. Erővel, erőszakkal akarja visszaszerezni a függetlenné vált területeket.

– Orbán békemissziója ma még egyezik a Trumpéval, nemde?

– Nagyon aggódom emiatt. Mert egyrészt és ma még jó a kettejük viszonya. Csakhogy Orbán a következő hetekben, az EU soros elnökeként még sok kárt okozhat a béketárgyalások erőltetésével – Trumppal egyetemben. Különösen a maguk 56-os forradalma szempontjából aggályos ez a számomra, hisz’ amit akkor tettek, az alapján érthetetlen, hogy miért akar Orbán visszasompolyogni orosz fennhatóság alá.

– Nem értett egyet Orbán nyári béketárgyalásaival sem akkor, amikor Kijevben, Moszkvában, Pekingben tárgyalt?

– Nem, mert a szemünk láttára épül ki az orosz–kínai tengely. A nyugati értékrend és az autokrata rezsimek közti viszony egyre rosszabbra fordul. Magyarországnak, amelyik ráadásul NATO-tagország is, el kellene végre döntenie, hogy kinek az oldalán áll.

– Orbán ki is jelentette, hogy Trump véget akar vetni Ukrajna amerikai támogatásának.

– Attól tartok, ebben igaza van. Trump nem fogja egyhamar tető alá hozni az erre vonatkozó határozatot. Talán egy év múlva. És utána már csak két éve lesz, hogy azt megvalósítsa, mert: harmadszorra már nem lehet elnök.

– Megváltoztatja-e Trump Amerikának a NATO-hoz és az EU-hoz való viszonyát?

– Aggódom is emiatt, mert Trumpnak fogalma sincs a szövetségesi kollektív védelem jelentéséről. Nem képes értékelni a NATO-szövetségből adódó előnyt, ami az ország érdekét szolgálja. Most leegyszerűsítem, de Trump azt mondja: minek védjük meg Európát, ha ezért ők nem fizetnek? Akkor meg mi értelme van a NATO-nak?! Az is lehet, hogy cserbenhagyja a NATO-t, vagy kárt okoz a szövetségnek azért, mert nincs tisztában a szervezet jelentette amerikai szerepvállalással. Ez azonban végzetes csapást jelentene a szövetség számára.

– Az EU-s és kínai importra kivetendő adókat Trump komolyan gondolja? Kereskedelmi háborúba kezd?

– Csak azért, mert nem érti azt sem, hogy így az amerikai fogyasztók életét drágítja meg nem is csekély mértékben. Gyakorlatilag az egész világgal fog így háborúzni – a NATO-támogatás logikája alapján. Lehet, hogy részben igaza van a méltatlan uniós vámok tekintetében, de nem a 10-20%-os vagy még magasabb importvám kivetésével kellene ezt a problémát megoldani. Úgy látom, ez fontosabb neki, mint a NATO-ügy. Attól tartok, erre nincs egyébként törvényi felhatalmazása, igaz, azt fogja mondani, perelje be, akinek nem tetszik…Ismerjük őt.

– Milyen szerepet szánhat Trump Orbánnak? Kis ország a miénk…Előrfordulhat, hogy nagy szerepe lesz a külkapcsolataiban?

– Trump azt hiszi, hogy az ő személyes jó kapcsolata határozza meg az Egyesült Államoknak egy-egy adott országgal a külpolitikai viszonyát. Legyen az Putyin, vagy az iráni, kínai, észak-koreai vezető. Ez nem igaz. Orbán, úgy látom, korántsem egyedül, hogy nagyon hálás Trumpnak, amiért ilyen szoros baráti kapcsolatot ápol vele.

– Attól tartok, hogy Orbán a saját prioritásait és irányvonalát akarja majd ráerőltetni Trumpra – legyen az Európa és Oroszország –, s akár képes is lehet rá. Ne hagyjuk ki a számításból ezt a lehetőséget se! – mondta beszélgetésünk befejezéseként Trump menesztett nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton.